A műanyag és a fosszilis tüzelőanyagok közti kapcsolat
Elgondolkodtál már azon, hogy miből készül a műanyag? Vagy hogy valóban kőolajból készül-e? A rövid válasz: igen.
A legtöbb műanyagot fosszilis tüzelőanyagokból, elsősorban kőolajból és földgázból állítják elő.
Ez azt jelenti, hogy a műanyagszennyezés válsága és a klímaválság sokkal szorosabban összefügg, mint azt gondolnánk.
Hogyan készül a műanyag?
A műanyag élete fosszilis tüzelőanyagokkal kezdődik, kőolajjal vagy földgázzal. Ezeket a nyersanyagokat a földből termelik ki, majd finomítókba szállítják, ahol egy úgynevezett krakkolási eljárással a műanyag alapvető összetevőivé alakítják őket.
A folyamat során a fosszilis tüzelőanyagokat magas hőmérsékleten felhevítik, hogy kisebb molekulákra – például etilénre és propilénre – bontsák őket. Ezekből az anyagokból aztán polimereket állítanak elő, amelyek a műanyagtermékek legfontosabb alapanyagai.
Világszerte egyre több műanyagot gyártanak földgázból. A hidraulikus repesztési technika, azaz a fracking, egy vitatott gázkitermelési módszer, amely különösen az Egyesült Államokban vált a műanyaggyártás egyik jelentős nyersanyagforrásává. Ez rossz hír a környező közösségek és az egész bolygó számára.
A Greenpeace békési mérései is azt mutatták, hogy a frackinghez kapcsolódó gázkitermelés nemcsak a klímát terheli, hanem közvetlen egészségügyi kockázatot is jelent: a nyékpusztai mezőn határérték feletti, rákkeltő benzolt mutattunk ki a levegőben, és metánszivárgást is rögzítettünk. Ez is azt jelzi, hogy a földgázra, és az abból gyártott műanyagokra, épülő rendszer már a kitermelés szakaszában is káros hatással lehet a helyi közösségekre és a környezetre.
A műanyag valójában álruhába bújtatott fosszilis tüzelőanyag
A műanyag nemcsak fosszilis tüzelőanyagokból készül, hanem gyártása is fosszilis energiára épül. Ez pedig akkor is károsítja az éghajlatot, ha magát a műanyagot nem égetik el.
A probléma már a kitermelésnél kezdődik: a földgáz frackinggel történő kinyerése során jelentős mennyiségű metán szabadulhat fel, amely rendkívül erős üvegházhatású gáz. Emellett a fáklyázás – amikor a cégek az extra gázt egyszerűen elégetik – közvetlenül szén-dioxidot juttat a légkörbe.
Ezt követi az energiaigényes finomítási és gyártási folyamat, végül pedig az a tény, hogy a műanyagok nagy része hulladékégetőkben végzi, ami további szén-dioxid-kibocsátással jár.
A műanyagok és a politika
A kérdésnek nem csupán tudományos, de politikai jelentősége is van. Ahogy az országok egyre inkább igyekeznek felhagyni azzal, hogy fosszilis tüzelőanyagokat égessenek energiatermelésre, a nagy olaj- és gázipari vállalatok a műanyaggyártás felé fordulnak. Arra számítanak, hogy a műanyagtermelés révén továbbra is biztosíthatják a profitot, miközben a világ a hulladék csökkentését követeli.
Ezek a vállalatok milliókat költenek lobbitevékenységre annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy lazítsák a műanyaghulladék csökkentését célzó jogszabályokat. Jelenleg egy lehetséges globális egyezmény létrejöttét is próbálják megakadályozni, amely a műanyagszennyezés visszaszorítását célozná.
Ez klasszikus példája annak, amikor nagy szennyezők a profitot az emberek és a bolygó érdekei elé helyezik – és ennek véget kell vetni. Ha a dohányipari cégek nem vehetnek részt az egészségpolitika alakításában, miért kaphatnának beleszólást a fosszilis tüzelőanyagipari vállalatok a környezetvédelmi intézkedésekbe?
Hogyan segíthetsz?
A frackinggel kitermelt földgáz, azaz metán aktívan hozzájárul a klímaváltozás súlyosbításához, miközben az ország energiaszámlájára és energiafüggőségére nincs érdemi hatással. Így a technológiára költött közpénz értelmetlen és káros célra megy el.
Nem hagyhatjuk, hogy elfúrják a jövőnket, ezért el kell érnünk, hogy betiltsák a frackinget Magyarországon is!
