A Greenpeace a rétegrepesztéssel, azaz fracking technológiával folyó gázkitermelés magyarországi betiltását követeli. A környezeti kockázatai miatt Európa több országában már betiltott eljárást itthon az amúgy is vízhiánnyal küzdő Alföldön alkalmazzák. A Greenpeace vizsgálatai a nyékpusztai gázüzemnél a levegőben már kimutatták határérték felett a rákkeltő benzolt.
A Greenpeace a nyékpusztai fracking, azaz rétegrepesztéses technológiával üzemelő gázmező mellett helyezett el mérőműszereket, amelyek rákkeltő benzol határérték feletti mennyiségét rögzítették (a vizsgálati jegyzőkönyv letölthető innen).
Békés vármegyében, Sarkadkeresztúr mellett termel ki földgázt a magyar állam tulajdonában lévő MVM Zrt. Az itt kitermelt földgáz (azaz döntően metán) több módon is fokozza a klímaválságot. Az alkalmazott fracking technológia a talajvíz szennyeződéséhez vezethet, ami komoly kockázatot jelenthet az ivóvízellátásra és a helyi ökoszisztémákra.
A fracking révén kitermelt földgáz nem csak a klímakárosító kibocsátások csökkentésére nem jelent megoldást, hanem az ország energiaszámlájára és energiafüggőségére sincs érdemi hatással a Greenpeace szerint. Így a technológiára költött közpénz értelmetlen és káros célra megy el.
Mindezek miatt a Greenpeace azt követeli, hogy
- a környezeti kockázatai miatt tiltsák be a frackinget Magyarországon,
- vizsgálják ki a benzolszennyezés okát, és szüntessék meg a szivárgásokat,
- a kormány hagyjon fel a fosszilisek támogatásával, és ezek helyett energiatakarékosságba, energiahatékonyságba és megújuló energiába fektessen,
- hozzák nyilvánosságra az alkalmazott technológia részleteit, beleértve a felhasznált vegyi anyagokat és mennyiségüket,
- hagyjanak fel a nyékpusztai fracking gázmezőn a kitermeléssel, az okozott környezeti károkat számolják fel,
- a kormány számoljon el a nyilvánosság előtt a projektre költött közpénzekkel.
A terület nem lakott, mezőgazdasági jellegű. Azonban a benzol bizonyítottan rákkeltő vegyület, ezért az üzemben, illetve a gázmezőn dolgozók, valamint az üzemet körülvevő szántóföldeken dolgozók egészségének védelme érdekében feltétlenül ki kell deríteni a határérték túllépésének okát, illetve pontosan meg kell határozni a kibocsátás forrását. Ehhez további mérésekre van szükség, amelyeket a Greenpeace szerint az érintett békés vármegyei Kormányhivatalnak kell elvégeznie. Ennek fontosságát húzza alá a WHO állásfoglalása is: mivel a benzol rákkeltő vegyület, biztonságos expozíciós szint nem javasolható.
A Greenpeace légszennyezettségi mérései mellett a Clean Air Task Force (CATF) munkatársa a klímaválságot súlyosan fokozó metán szivárgásának kimutatására alkalmas speciális kamerájával is megvizsgálta a gázüzem berendezéseit. A felvételek tanúsága szerint az üzem ún. lefuvató kéményén keresztül szinte folyamatos volt a metán kibocsátása. A mért benzolértékek valószínűsíthetően összefüggésben vannak ezzel. Emellett folyamatos fáklyázás, azaz a valamilyen okból feleslegesnek tartott földgáz elégetése is tapasztalható volt a telephelyen.
„A fracking eljárást be kell tiltani Magyarországon! Megdöbbentőnek tartjuk, hogy a klímaválság miatt hőhullámoktól és aszályoktól szenvedő, elsivatagosodó Alföldön a magyar kormány nem arra költ 10 milliárdokat, hogy segítséget nyújtson az itt élőknek az alkalmazkodáshoz, hanem a klímaválságot fokozó földgáz kitermelését támogatja közpénzből. A technológia ráadásul a levegő és a vizek potenciális szennyezésével további kockázatot jelent az itt élők és az élővilág számára. A mezőn található tevékenységek miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás indult, a közmeghallgatást november 21-én tartják. Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra az alkalmazott technológiával kapcsolatos, környezeti szempontból fontos információkat” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
„A földgázprojektekbe öntött közpénz sokkal jobban hasznosulna, ha azt a hazai lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítanák. Ezt mutatta ki egy, a Greenpeace által készíttetett elemzés, ami a Mátrai Erőműbe tervezett földgázerőmű kérdését vizsgálta.” – tette hozzá Perger.
A Greenpeace részletes állásfoglalást tett közzé a frackinggel kapcsolatban, amely ezen a linken érhető el.
Háttérinformációk:
A szervezetek a vizsgálatot szeptember második felében végezték. A metánkibocsátások rögzítésére szeptember 16-17-én került sor. A metánszivárgások vizsgálata során a CATF FLIR GF320 kameráját használtuk, a vizsgálatot Théophile Humann-Guilleminot, a CATF kampánymenedzsere végezte.
A légszennyezettségi mérőműszereket (diffúziós passzív mérők) szeptember 17-én helyezte ki a Greenpeace, és szeptember 30-án gyűjtötték be a szervezet munkatársai. A műszerekben rögzített szennyezés kiértékelését a Eurofins végezte.
A kilenc kihelyezett légszennyezettségi mérőműszer közül kettő esetében 19,5, illetve 12,4 μg/m³-es átlagos értékeket mutatott ki a 13 napos vizsgálati időszakra a mérések értékelését végző laboratórium. Ez magasabb, mint a rákkeltő anyagként besorolt benzolra vonatkozó 24 órás határérték, amit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) rögzít (10 μg/m³). A mérési módszer alapján biztosra vehetjük, hogy legalább egy, de valószínűleg több napon keresztül is határérték felett volt a levegő szennyezettsége.
A kimutatott értékekről a vizsgálati módszer jellege okán nem lehet megmondani, hogy a levegőben folyamatosan jelen lévő, relatíve alacsony szennyezettségnek, vagy egyetlen nagyobb kibocsátásnak köszönhetőek-e.
Arra, hogy a gázüzem a mért értékek forrása, utal az is, hogy az üzemtől mintegy 2 km-re elhelyezett, a környezeti háttérértékek mérésére szolgáló műszer nem talált szennyezést.
A műszerek által kimutatott értékeket befolyásolhatta az időjárás is, a vizsgálati időszakban több napon is szeles, esős időjárás volt jellemző a térségben, ami csökkenthette a műszerek által rögzített szennyezés mennyiségét.
A Greenpeace megvizsgált a környékről származó, felszín alatti vízforrásokból vett mintákat is. Ezekre vonatkozóan csak korlátozottan lehetett a vizsgálatot elvégezni, mivel az alkalmazott technológia részletei, azaz a felhasznált vegyi anyagok listája nem ismert, ezért a vizsgálat az olaj- és földgázkitermelésre jellemző szénhidrogénekre, illetve etilén-glikolra szorítkozott. Ilyen szennyeződést a mintákban nem találtunk, ami nem is feltétlenül volt várható, mivel gyakran évekbe telik, amíg a mélyben megtörtént szennyezés kimutathatóvá válik a felszínhez közelebb elhelyezkedő víztestekben.
