A tengerek jó állapota szorosan összefügg az emberek jólétével. Az egészséges óceáni ökoszisztémák az élet minden területére pozitív hatással vannak. Ma azonban az óceánok és tengerek komoly veszélyben vannak, ami az éghajlatot is kibillenti egyensúlyából. Ennek következményeit pedig már nemcsak a természet, hanem mi magunk is egyre erősebben érezzük.
A Föld felszínének több mint kétharmadát tengerek és óceánok borítják, így nem meglepő, hogy bolygónk minden élőlényének – így az embernek is – a létezése szorosan összefügg a tengerek állapotával. A tengeri élőhely nemcsak számtalan állat- és növényfajnak ad otthont, hanem mi, szárazföldön élő emberek is nagymértékben függünk egy egészséges víz alatti világtól. Nélkülük még elegendő levegőnk sem lenne a lélegzéshez: a légkör oxigénjének mintegy felét a tengerekben élő apró algák és baktériumok fotoszintézise állítja elő.
Sajnos a tengereket napjainkban súlyos fenyegetések érik. Hogy pontosan melyek ezek, azt az alábbiakban vesszük végig.
A tengerek és az éghajlat
A tengeri ökoszisztémák nemcsak a levegőnk oxigéntartalmához járulnak hozzá. Ahhoz, hogy a fotoszintézis során oxigént termeljenek, először hatalmas mennyiségű, az üvegházhatású szén-dioxidot nyelnek el a légkörből, tízszer annyit, mint a szárazföldi ökoszisztémák. Kiváló szénelnyelőként így segítenek mérsékelni a globális felmelegedést. Legalábbis segítenének, ha hagynánk nekik.
A valóság azonban más: a tengerek klímára gyakorolt kedvező hatása folyamatosan gyengül. Az óceánok kimerültek és az emberi beavatkozás felborítja ökoszisztémáik egyensúlyát. Azt pedig mindannyian tudjuk, tartós stressz alatt semmi sem képes jól működni.
Milyen veszélyek fenyegetik a tengereket?
A tengereket a kimerülés, egyfajta „kiégés” fenyegeti. Állapotuk különböző okok miatt folyamatosan romlik, és sajnos ezért nagyrészt mi, emberek vagyunk a felelősek. A jó hír viszont az, hogy mivel tetteink és mulasztásaink közvetlen hatással vannak a tengerek egészségére, a javulás lehetősége is a mi kezünkben van.
Nézzünk meg néhány tényezőt, amelyek javulása valódi változást jelenthet.
Túlhalászat
Hosszú időn keresztül a végsőkig kizsákmányoltuk a tengereket: ma a világ halfajainak több mint 90 százalékát már a tűréshatárukig lehalászták.1 A halászflották nemcsak étkezési célra fogják könyörtelenül a halakat, hanem brutális halászati módszereik következtében gyakran delfinek, bálnák, tengeri teknősök és fókák is elpusztulnak „nem kívánt” járulékos fogásként.
Emellett a halászhajók a korallmezőket is súlyosan károsítják: a fenékvonóhálók szó szerint leborotválják a tengerfeneket. A legrosszabb esetben ez helyi ökoszisztémák felborulásához vezet, sokszor visszafordíthatatlan következményekkel. Egy biztos: a tengeri élővilágnak most időre van szüksége a regenerálódáshoz.
Szennyezés
Mi szennyezi leginkább a tengereket? Egyértelműen a műanyag. Hihetetlennek tűnik, de évente mintegy 6 millió tonna műanyaghulladék kerül az óceánokba. A tengerek egyre inkább hatalmas vízi szemétlerakókká válnak.
A műanyaghulladék különösen az állatvilágra veszélyes. Az élőlények gyakran belegabalyodnak a nagyobb darabokba, és megfulladnak vagy megfojtják magukat. Máskor tápláléknak nézik a hulladékot, lenyelik azt, majd tele gyomorral éhen halnak, mivel a műanyagot nem tudják megemészteni.
Te is tehetsz a műanyagszennyezés ellen!
Nemcsak a műanyag jelent problémát: más szennyező anyagok is bekerülnek a tengerekbe, például növényvédő szerek és gyomirtók, a mezőgazdaságból származó műtrágyák, tisztítószerek vagy éppen kőolaj. Ezek mérgező összetevői súlyosan terhelik az ökoszisztémákat. A magas nitrogéntartalmú műtrágyák például felgyorsítják az algák elszaporodását. Az algák túlzott mennyisége oxigénhiányt okoz a vízben, és az érintett területek gyorsan úgynevezett „halálzónákká” válnak.
Az olajfúrások pedig nemcsak szennyezést okoznak, hanem számos tengeri állat- és növényfaj élőhelyét is elpusztítják. A Greenpeace ezért egyértelműen követeli: ne legyenek új olaj- és gázfúrások!
Mélytengeri bányászat
A túlhalászat, a klímaváltozás és a szennyezés már most is súlyosan megviseli a tengereket. Ennek ellenére az ipari vállalatok további beavatkozást terveznek a sérülékeny víz alatti világba: a mélytengeri bányászatot. Az óceánok mélyén jelentős kobalt-, réz-, nikkel- és ritkaföldfém-készletek találhatók, amelyeket többek között okostelefonok és akkumulátorok gyártásához használnak.
A mélytengeri bányászat hosszú távú károkat okozhat a tengerekben. Olyan lenyűgöző élőlények veszíthetik el élőhelyüket, mint a mélytengeri farkashalak, koboldcápák és lámpáshalak.
A fémipar és a fegyvergyártók megpróbálják befolyásolni a nemzeti kormányokat és az ENSZ-t, hogy előmozdítsák a mélytengeri bányászatot. Már 2023-ban elkezdődhetett volna a mélytenger pusztítása, de a veszély nem múlt el. El kell érni, hogy örökre betiltsák a mélytengeri bányászatot!
Veszélyeztetett tengeri állatok
Számos tengeri élőlény szenved az ipari halászat, a szennyezés és más emberi tevékenységek miatt. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listája szerint jelenleg 739 halfaj számít erősen veszélyeztetettnek.
A halakon kívül a tengeri emlősök, például a bálnák is veszélynek vannak kitéve. Egyes bálnafajokat a 80-as évekig intenzíven folytatott bálnavadászat szinte teljesen elpusztított. Bár a legtöbb ország ma már leállt vadászatukkal, egyes bálnapopulációk még mindig nem tudtak teljesen regenerálódni. Egyes országokban még mindig tömegesen gyilkolják a bálnákat: Norvégia, Japán és Izland évente több száz bálnát gyilkol meg kereskedelmi céllal, míg Grönlandon, a Feröer szigeteken, Alaszkában és Oroszország egyes részein őslakos tradícióra hivatkozva bálnák százai vesztik életüket teljesen értelmetlenül.
A bálnákat továbbra is súlyosan terheli a tengerek szennyeződése, az olajkutatáshoz használt hanglokátorok zajterhelése, a hajókkal történő ütközések, és nem utolsósorban a klímaváltozás, a tengervíz felmelegedése és elsavasodása.
Mit tehetünk a tengerek védelméért?
A tudósok egyetértenek abban, hogy a tengerek egészségének megőrzése és az élőlények védelme elengedethetlen az élhető jövőhöz. Ehhez arra is szükség van, hogy a tengereket nagymértékben védetté tegyük.
Politikai megoldások és törvények
A tengeri védett területek a nemzeti parkokhoz hasonlóan olyan régiók, ahol a természet regenerálódhat és emberi beavatkozás nélkül fejlődhet. Itt a védettség szintjétől függően tilos vagy szigorúan szabályozott a halászat és más erőforrás kitermelése, például az olajfúrás.
Számos tanulmány bizonyítja, hogy ezeknek a területeknek jelentős pozitív hatásuk van. Jelenleg azonban a tengerek mindössze 3 százaléka, a nyílt óceánoknak pedig csak 1 százaléka van védelem alatt.
Szakértők és környezetvédelmi szervezetek szerint 2030-ig ez az arány legalább 30 százalékra kell nőjön. Ezért kampányolt a Greenpeace is, sikerrel. Közel húsz évnyi küzdelem után 2026. január 17-én életbe lépett óceánvédelmi egyezmény, melynek célja a nemzetközi vizek védelme, pontosabban az óceánok 30%-ának védelem alá kerülése 2030-ra.
Most a feladatunk, hogy az óceánok és nyílt tengerek 30%-a valóban védett területté váljunk.
Tudatos fogyasztás
A tudatos fogyasztással szintén hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ne terheljük tovább a tengereket. Bár elsősorban törvényekre és politikai megoldásokra van szükség a fenntartható gyártási szabványok kialakításához és betartásuk ellenőrzéséhez, mi magunk is tehetünk mindennapjainkban: például azzal, ha biohalat vásárolhatunk, és ahol lehet, kerüljük az egyszer használatos műanyagokat.
És mit tehetsz még?
Te is aktívan részt vehetsz az óceánok védelméért folytatott munkában.
egy óceáni élőlény szimbolikus örökbefogadásával támogasd munkánkat.
TámogatomOlvasd el korábbi írásunkat, melyben összeszedtünk néhány tippet, te hogyan járulhatsz hozzá egyezerűen az óceánok védelméhez.
1 A forrás itt érhető el
