A gárdonyi lakosok kút vizsgálatának előzménye a MOL csővezetékének 2024 őszi meghibásodása, amely során hatalmas mennyiségű, közel 500 köbméter (félmillió liter) üzemanyag folyt a talajba. Az eset nagy lakossági és környezetvédelmi felháborodást váltott ki, miután kiderült, hogy a szivárgást követően több száz köbméter üzemanyag jutott a környezetbe, mielőtt a pontos hibát lokalizálták volna. A Greenpeace Magyarország és az Alba Natura Civil Alapítvány nyílt levélben sürgetett átláthatóságot, számon kérve az intézkedések megkésettségét, a hiányos lakossági tájékoztatást, valamint az izolációs résfal megépítésének többszöri csúszását.
A helyzet jelentős jogi fordulatot vett, amikor 2026 májusában a gárdonyi lakosok és a Greenpeace közösen pert nyertek a Fejér Vármegyei Kormányhivatal és a MOL ellen. A Veszprémi Törvényszék megsemmisítette a hatóság korábbi határozatát, amely érdemi felülvizsgálat nélkül fogadta el a MOL által megállapított kármentesítési célértékeket, és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt, biztosítva, hogy az olajtársaság ne hagyhasson visszamaradó szennyezést a területen.
A vizsgálat és az eredmények
A szennyezés környékén élő lakosok a szénhidrogén szennyezést követően többször a Greenpeace-hez fordultak, kérve a kútvizeik bevizsgálását esetleges szennyezésekre. A Greenpeace Magyarország megbízásából az ELGOSCAR Környezettechnológiai Zrt. 2026. július 14-én akkreditált mintavételezést és laboratóriumi vizsgálatokat végzett Gárdony területén található három magánkútnál. A vizsgálat célja a felszín alatti vizek állapotának, valamint az esetleges szénhidrogén-szennyeződések jelenlétének felmérése volt.
A laboratóriumi elemzések alapján a vizsgált mintákban a benzol és alkilbenzolok (BTEX), valamint a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) nem voltak jelen, vagy csupán elhanyagolható, nyomnyi mennyiségben fordultak elő. Ugyanakkor a háromból két mintavételi ponton az összes ásványolaj ( alifás szénhidrogének – TPH) jelenléte meghaladta a jogszabályban rögzített felszín alatti vizekre érvényes 100 mikrogramm/literes szennyezettségi határértéket, ugyanis 160,9 illetve illetve 182,1 mikrogramm/literes TPH-értéket mértek. A harmadik kútnál a TPH-szint a kimutatási határ alatt maradt.
A gázkromatográfiás elemzés viszont arra utal, hogy a kimutatott szennyeződés nem friss gázolajból, benzinből vagy kerozinból származik. A molekuláris szerkezet alapján a szennyezőanyag a nehezebb, kevésbé illékony szénhidrogének közé sorolható, amely jellemzően kenőolajok, motorolajok, hidraulikaolajok, vagy korábbi gázolaj-szennyeződések degradációs maradványa lehet.
A zöld szervezet értesítette a lakosokat a szennyezésről és a mérési eredményekről és felhívta a két érintett kút tulajdonosának a figyelmét, hogy a víz fogyasztásának és öntözésre használatának lehet egészségügyi kockázata.
Gárdonyi szennyezés megtisztítása
Ezen méréstől függetlenül természetesen továbbra is azt várja a Greenpeace, hogy a MOL az általa elszennyezett területen végezze mihamarabb teljes kármentesítést, ne csak a folyékony szénhidrogéneket hanem a talajban került rákkeltő és egyéb módon káros anyagokat is távolítsa el.
