#Fogyasztás #Műanyag

Tiltsuk be az egyszer használatos műanyag szatyrokat!

Itt az ideje, hogy fellépjünk a műanyagszennyezés ellen: a környezetünk és ezen keresztül saját egészségünk a tét!

Cselekszem

Első lépésnek tekinthető, de nem oldja meg korunk műanyagválságát az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv, melyet 2018 utolsó napjaiban írnak alá az Európai Unió döntéshozói. Az új szabályozás nem teszi lehetővé a gyártók erőteljesebb felelősségre vonását, illetve több terméktípus esetén nem tűz ki kötelező konkrét célokat a tagállamok elé, csak adott műanyagok „jelentős csökkentését” írja elő.

© Argelia Zacatzi

  © Argelia Zacatzi

A tagállamok környezetvédelmi miniszterei aláírták az EU egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvét. Összességében az új, egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv egy erőteljes első lépésnek tekinthető az egyszer használatos műanyag hulladékok elleni küzdelemben, amik eddig megállíthatatlanul ömlöttek folyóinkba, az óceánokba, és szennyezték erdeinket, mezőinket.

Számtalanszor hallhattuk, de érdemes újra és újra felidézni, hogy a műanyagszennyezés esetén nem kis mennyiségekről van szó: percenként egy kamionnyi műanyag hulladék kerül a világóceánba, másodpercenként 160 000 műanyag szatyrot gyártunk a bolygón. A probléma mértékét jól mutatja, hogy csak az üdítőgyártó cégek évi 500 milliárd műanyag palackot gyártanak le, míg a Starbucks kávéláncban ez a szám 4 milliárd az eldobható kávéspoharakra. Nem elhanyagolható, tízmilliárdos nagyságrendű emellett azoknak a nem újrahasznosítható chipses zacskóknak az aránya sem, amelyeket egy évben eladnak a világon. Ezek alapján nem meglepő, hogy szakértői becslések szerint a jelenlegi tendenciánál maradva 2050-re már 12 milliárd tonna műanyag szemét végzi a természetben, óceánjainkban pedig több műanyag hulladék lesz, mint hal.

© Nandakumar S. Haridas

  © Nandakumar S. Haridas

A helyzet súlyosságával már egyre többen tisztában vagyunk. Ezt jelzi, hogy az idei évben a brit Collins szótár a legtöbbször előforduló szókapcsolatnak az „egyszer használatos” – vagyis „single use” – kifejezést választotta. A kifejezés használatának gyakorisága 2013 óta megnégyszereződött a közbeszédben. A brit Royal Statistical Society által választott év statisztikája is a műanyagok elleni harchoz köthető: az eddig legyártott műanyagok 90,5%-át ugyanis máig NEM hasznosítottuk újra.

A most született uniós megállapodás ezért – bár mérföldkőnek számít a műanyagszennyezés elleni harcban – nem elég ambiciózus a műanyagválság súlyához képest.

Az irányelv nem kellőképpen szigorú előírásai következtében ugyanis attól tartunk, hogy a tagállamok többségében elmarad a gyorsan hulladékká váló műanyag termékek gyártóinak felelősségre vonása. Így továbbra is a tagállamok vezetőin a sor, hogy kötelezettséget vállaljanak a gyártók felelősségre vonására, valamint arra is, hogy jelentősen csökkentsék a műanyagtermelést és -felhasználást, ami továbbra is veszélyt jelent a bolygónkra és az egészségünkre. Az elfogadott irányelv mindenesetre megteremti az ambiciózus tagállamok számára az egyszer használatos műanyagokkal szembeni szigorúbb fellépés lehetőségét.

Mi tartalmaz a most elfogadott irányelv?

Pozitív, hogy az elfogadott szabályozás szerint betiltásra kerülnek egyes egyszer használatos műanyag eszközök, például a tányérok, evőeszközök, a polisztirol ételesdobozok és poharak, valamint a szívószálak, fültisztító pálcikák és az oxidatív úton aprozódó műanyagtermékek is. Az intézkedések között szerepel, hogy a gyártók az általuk keletkezett hulladék kezeléséről is gondoskodjanak, illetve helyettesíteniük kell termékeikben a műanyag összetevőket, ahol ez lehetséges.

Általánosságban azonban a szabályozás túl kevés esetben ír elő az EU tagállamai számára kötelezően betartandó, számonkérhető csökkentési célokat – ehelyett többnyire olyan megfogalmazások szerepelnek a szövegben, hogy az országoknak „jelentősen csökkenteniük” kell adott termékek forgalmazását. Korábbi tapasztalataink szerint ez nem elég szigorú megfogalmazás, és így kérdéses, hogy a most megszületett irányelvvel a jogalkotó eléri-e eredeti szándékát, a környezet védelmét.

Nem lehetünk elégedettek azzal sem, hogy az italos műanyag palackok 90%-os visszagyűjtési kötelezettségének teljesítését 4 évvel későbbre, 2029-ra tolja ki az idén megalkotott direktíva. Bár sok tagállamnak így is össze kell szednie magát, mert közbülső célként 2025-re teljesíteni kell a műanyag italcsomagolások 77%-os visszagyűjtési arányát. Emellett az is pozitív, hogy 2030-ra minden italcsomagolás 30%-ának másodnyersanyagból (újrahasznosított hulladékból) kell készülnie. Erre persze meg lehetett volna határozni egy korábbi dátumot, és magasabb arányú újrahasznosítási értéket is.

© Hung-Hsuan Chao

  © Hung-Hsuan Chao

Az irányelvet a tagállamok környezetvédelmi miniszterei 2018 utolsó napjaiban írják alá. Ezt követően két évet kapnak az országok a szabályozások nemzeti jogrendbe való átültetésére, amelyek legkésőbb 2021 elején kell, hogy hatályba lépjenek.

A téma és a részletek iránt még mélyebben érdeklődőknek ajánljuk a Greenpeace EU irodájának sajtóközleményét, valamint az Európai Bizottság sajtóközleményét is.

Mi várható itthon?

A magyar kormány szóvivője novemberi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy „nem nyerte el a kormány tetszését” a saját minisztériuma által kidolgozott termékdíj törvény módosítása. Ez egy két éven át tartó termékdíj-emelést követően kivezette volna a hamar hulladékká váló vékonyfalú műanyagszatyrokat a használatból. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt is tudjuk, hogy amíg nem kötelező, addig a kormány nem emeli a díjakat.

© Attila Pethe

  © Attila Pethe

Feltehetőleg a magyar kormány az Európai Tanácsban se támogatta, hogy a készülő uniós direktíva konkrét, számonkérhető célszámokkal és a tagállamokra nézve kötelezően érvényes, szigorú hulladékcsökkentési előírásokkal legyen tele.

A kormány mindezt úgy tette, hogy a magyar lakosság egyértelműen kiállt a műanyagszennyezés csökkentéséért. Hazánk eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményézéséhez mintegy 150 000 ember csatlakozott már!

2019-ben ezért nem állunk meg, tovább folytatjuk a küzdelmet a nyersanyag- és erőforráspazarló, mindössze néhány percig használatban lévő egyszer használatos műanyag termékek és csomagolások ellen!