A kadmium mérgező, rákkeltő nehézfém, ami meglepően nagy mennyiségben mutatható ki a nap mint nap fogyasztott élelmiszereinkből, amit döntően a műtrágyák kadmiumszennyezettsége okoz. Korábban nem volt szabályozás a műtrágyák kadmiumtartalmára – ám az EU most úgy döntött, hogy új, fokozatosan szigorodó határértéket állapít meg. A Greenpeace és más zöld szervezetek viszont azt kérik az uniós döntéshozóktól, hogy a fokozatos szigorítás helyett rögtön olyan kadmium-határértéket alkalmazzanak a műtrágyáknál, ami megvédi a lakosok egészségét. Emellett azért dolgozunk, hogy minél hamarabb megtörténjen az áttérés a vegyszerezett, nagyüzemi mezőgazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra, mert ezzel elkerülhető a kadmiummal szennyezett műtrágyák használata.
A kadmium (Cd) emlősök számára mérgező nehézfém. Rákkeltő hatású, ahogyan a legtöbb vegyülete is. Mérgező továbbá a vesére, a májra és a herékre, károsítja a csontokat, megzavarja a hormonális és az immunrendszert, valamint a szív- és érrendszer működését. A kadmium a szervezetbe jutva kiszorítja a létfontosságú (esszenciális) cinket, ráadásul nem ürül ki, hanem felhalmozódik a szervezetben, így hosszú távon is mérgező.
Ipari környezetben is jelentős lehet a kadmiumszennyezés, például ott, ahol akkumulátorokat gyártanak vagy forrasztanak és hegesztenek.
De a kadmium mégis főként az élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe.
Ez a mérgező nehézfém ugyanis alapvetően a talajba juttatott foszfáttartalmú műtrágyából kerül be a növényekbe, és azokkal együtt az élelmiszereinkbe. Becslések szerint a táplálékkal szervezetünkbe jutó kadmium 75 százaléka növényi eredetű. Az EFSA 2012-es jelentése szerint a csecsemők szervezetébe is aggasztóan sok kadmium jut az élelmiszerekből. Emellett a dohányzás, a dohányfüst is forrása lehet a szervezetünkbe jutó kadmiumnak.
A talaj kadmiumszennyezésének legfőbb forrása az EU-ban használt, ún. európai közösségi (EK) műtrágya [1], melynek kadmiumtartalmára nincs korlátozás. A nem EK-műtrágyákra a magyar szabályozás maximalizálja a kadmiumkoncentrációt. Az EU várhatóan most fog egy új jogszabályt elfogadni a kadmiumszint csökkentésére.
A kadmiumszennyezettségre vonatkozólag az EU Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottságának 2002-es kockázatbecslése azt mondja ki, hogy „20 mg Cd/kg foszfor-pentoxid alatti kadmiumkoncentráció esetén – mérsékelt kimosódási és felvételi folyamatokat figyelembe véve – nem valószínű káros hatások megjelenése hosszú távon sem. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a 60 mg Cd/kg foszfor-pentoxid, és az ennél magasabb Cd-koncentráció esetében hosszú távon már egyértelműen kell káros hatásokkal számolni.” Azaz 20 mg/kg kadmiumtartalom alatt nem kell számítani káros hatásra, ám 60 mg/kg kadmiumtartalom már problémát jelent.
Az Európai Bizottság friss javaslata szerint az új kezdeti határérték foszfát alapú műtrágyákban 60 mg/kg lenne, majd 12 év alatt fokozatosan levinnék ezt először 40, majd 20 mg/kg-ra. Ugyan az Európai Parlament korábban megszavazta a 20 mg/kg-os határértéket, ám a Tanács – azaz az uniós tagállamok – támogatták a 60 mg/kg-os kezdeti határértékről szóló bizottsági javaslatot.
A foszfor a növények számára nélkülözhetetlen, ezért számos kísérlet zajlik a foszfát alapú műtrágyák kiváltására. Vizsgálják például a lehetőségét annak, hogy a szennyvíziszapból és szerves trágyából kinyert foszfort hasznosítsák újra a mezőgazdaságban.
Jelenleg az Európai Unió főleg Marokkóból, illetve más afrikai országokból importál műtrágyát, amely szennyezett kadmiummal és gyakran uránnal is, pedig elérhető lenne kadmiumot alig tartalmazó foszfát is, például Oroszországból.
Fontos azonban tudnunk, hogy az ökológiai gazdálkodásban szerves, állati eredetű trágyával és zöldtrágyával megoldható a termelés foszfát műtrágyák nélkül is. A Greenpeace az ilyen vegyszermentes gazdálkodási módok terjesztésén dolgozik, amelyek sem a környezetre, sem az egészségre nem jelentenek veszélyt.
Azon gazdaságok számára azonban, melyek még nem tértek át az ökológiai termelésre, és műtrágyát használnak, nagyon fontos a műtrágyák kadmium-határértékének meghatározása. Ezért a Greenpeace más zöld szervezetekkel közösen levélben kéri az uniós döntéshozókat arra, hogy időszakosan se adjanak további felmentéseket erre a káros anyagra, és az emberek egészségének megóvása érdekében legyen kötelező a műtrágyákban a maximum 20 mg/kg-os kadmium-határérték az Unió minden tagállamában.
Megjegyzések
[1] Az európai közösségi műtrágyák (EK-műtrágyák) olyan termésnövelő anyagok, amelyek forgalomba hozatala és felhasználása nem kötött egyedi termékengedélyhez. Egy műtrágya külön engedélyezési eljárás nélkül EK-műtrágyaként forgalomba hozható, amennyiben besorolható egy engedélyezett EK-műtrágyatípusba.