Gyakran felmerül a nyár során, hogy ártalmasak-e a naptejek, illetve hogy mennyire problémás a napozás. Fontosnak tartjuk, hogy ennek kapcsán rögzítsünk néhány tényt.

Először is: erős napsütésben lenni sajnos igenis kockázatos, különösen nyáron,

  • egyrészt a déli órákban: 11 és 15 óra között;
  • másrészt az UV-riadós időszakokban, melyek sajnos gyakran előfordulnak hazánkban. 

Másodszor: a D-vitamin fontos a szervezetünknek, melynek keletkezéséhez megfelelő étkezés és napfény is szükséges. Viszont sajnos valóban vannak olyan naptejösszetevők, amelyek többek között károsíthatják a hormonrendszert. Ezért mindig ellenőrizd a naptejen a címkét – cikkünkben tippeket is adunk, mire figyelj!

A nap ellen védekezni igen könnyű – igyekezz árnyékban maradni, illetve megfelelő ruházattal is hatékonyan védheted magad.

Az ózonpajzs az 1970-es években kezdett gyengülni. A problémát elsősorban egyes szintetikus vegyi anyagok okozták, amelyek kibocsátását az 1980-as évektől kezdve globális összefogásban csökkentették a világ országai. A lépések eredményesek voltak, azonban így is csak az elmúlt években lehetett látni a visszaerősödés kezdetét. A teljes helyreállásig viszont még jó pár évtizednek el kell telnie.

A gyengébb ózonpajzs miatt erősebb UV-sugárzás ér minket. Az UV-sugárzás és a bőrrák között pedig az összefüggés tagadhatatlan. Az elmúlt években riasztóan nőtt a gyakran halálos melanomás bőrrákos esetek száma világszerte. Hazánkban 2001-ben 1200 ilyen beteget regisztráltak – míg 2014-ben már 2400-at.

A nap ellen tehát védekezni kell.

Semmiképp sem szabad hosszan kifeküdni az erős napra. A legjobb védekezés árnyékban maradni, vagy megfelelően szövött, könnyed ruhában tartózkodni a napon. És kaphatóak már kifejezetten UV-álló termékek is.

Természetesen a leégés ellen a naptejek is segíthetnek. Ám fontos tudni, hogy nincs egyértelmű tudományos információ arról, hogy a naptejek megakadályoznák, megelőznék a melanoma kialakulását is. Egy másik, a Nature-ben megjelent 2014-es cikk szerint az 50-es faktorú naptej használata csökkenti és késlelteti a melanoma kialakulását, ám megelőzni nem tudja őket. Ráadásul a nagy faktorszámú naptejek hamis biztonságérzetet adhatnak: ilyenkor se tölts óvatlanul sok időt a napon!

Ha naptejet választasz – ami, megismételjük, a leégés ellen azért sokat segít –, akkor több dologra is érdemes odafigyelni. Ugyanis sajnos a mai napig előfordulhatnak olyan anyagok a kozmetikai termékekben Európában, amelyek kockázatot jelentenek a hormonrendszerünkre. Még mindig előfordulnak hormonkárosító parabének naptejekben (tartósítószerként), napozás utáni termékekben. Főleg a butil- és a propilparabén kockázatai ismertebbek. Gyermekeknek szánt termékek esetében különösen problémás ezen anyagok jelenléte.

  • Több kémiai fényvédő hatóanyagról derült ki, hogy hormonszerűen hatnak, és emiatt kockázatosak. A legtöbb terhelő adat az oxibenzon (benzofenon-3) nevű hatóanyagról áll rendelkezésre, mely ösztrogénként viselkedik a testünkben, továbbá allergizálhat, és felhalmozódik az emberi szervezetben.
  • Szintén felhalmozódó, nehezen bomló fényvédő a sajnos hazánkban is elterjedt oktinoxát (etilhexil-metoxicinnamát). Ez a hatóanyag állatkísérletek szerint hat a pajzsmirigyhormonokra és a szaporító szervekre. Emiatt különösen kisgyermekek és terhes nők esetében érdemes óvatosnak lenni ezzel az anyaggal. Az oktinoxát és a oxibenzon több országban lett korlátozva, mert károsítja a korallokat.
  • A szintén elterjedt homoszalátról kevesebb terhelő információ áll rendelkezésre – de azok szerint ez a hatóanyag is megzavarja a hormonrendszer természetes működését, ráadásul napfény hatására lebomlik.
  • Az oktokrilén nevű gyakori fényvédő elősegíti, hogy a bőrön UV-fény (napsütés) hatására reaktív szabad gyökök keletkezzenek, aminek többféle egészségügyi kockázata lehet. Emellett ez a szer allergizálhatja a gyerekek bőrét fény hatására.
  • Az elterjedt kémiai fényvédő hatóanyagok közül az egyre elterjedtebb avobenzon (butil-metoxidibenzoilmetán) is felszívódik a bőrön át az emberi szervezetbe. A bomlástermék allergiát okozhat és egy kutatás szerint az avobenzon is beavatkozhat a hormonrendszerbe. Ám erre az anyagra lényegesen kevesebb terhelő információ van, mint a többi hormonhatású kockázatú fentebb említett összetevőkre.
  • A spray-k helyett lehetőleg válaszd a kenhető termékeket, melyeket jó eséllyel nem fogsz belélegezni. Ez különösen a fizikai fényvédőknél fontos – például az elterjedt titánium-dioxid esetében, mert ez az egyébként hatékony szer belélegzve rákkeltő. A cink-oxidnak sem ismert igazán káros hatása.
  • A titánium-dioxidnak viszont igen elterjedt a nanováltozata is – holott ennek alapvetően nem is ismertek a tényleges kockázatai, ezért nem állíthatjuk, hogy garantáltan biztonságos a használata.
  • A BASF cég az elmúlt években több új fényvédőt fejlesztett, mint például az egyszerre fizikai és kémiai fényvédő Tinosorb M illetve a kémiai fényvédő a Tinosorb S. Szintén a BASF fejlesztette a diethylamino hydroxybenzoyl UV-A fényvédőt. Ezen szerek hatékony fényvédők és egyelőre nincsen rájuk terhelő egészségügyi vagy környezeti adat.
  • Egyes naptejekben előfordul retinil-palmitát, amely az A-vitamin egy származéka. Ezt az adalékot megtalálhatjuk naptejek mellett például testápolókban, arckrémekben, sőt gyermektermékekben is. Az Egyesült Államokban végzett hivatalos vizsgálatok során egérkísérletekben a retinil-palmitát gyorsította a bőrrák kialakulását napfény hatására. Azaz az elővigyázatosság elve alapján nem szerencsés, ha retinil-palmitátot tartalmazó naptej, testápoló vagy krém van rajtunk, ha sokat tartózkodunk a napon.

Azaz még sok kérdéses összetevő lehet ezekben a kozmetikumokban, de odafigyeléssel tudunk olyan termékeket választani, amelyek mentesek a kockázatos összetevőktől (még ha sajnos gyakran drágábban is). Egy amerikai szervezet, az EWG össze is állított egy listát, hogy mire figyeljünk naptejek vásárlása során. Különben marad a póló vagy az árnyék!