#Atomenergia

Paks II. helyett megújulókat

Paks II. feleslegesen veszélyeztetné a magyar lakosságot és értékes természeti kincseinket. Van alternatíva: a tiszta és biztonságos megújulók.

Cselekszem

Hosszú vajúdás után a mai nap az amerikai elnök végül bejelentette: az USA kilép a 2015-ben, Párizsban 195 ország egyetértésével elfogadott globális éghajlatvédelmi megállapodásból. Az USA kilépésétől függetlenül a megállapodás érvényben marad.

Ám ahhoz, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük, így még erősebb összefogásra és cselekvésre lesz szükség a többi ország részéről. Az éghajlat nem ismer határokat – Trump, valamint kormányzatának felelőssége, ha visszafogja az éghajlatvédelmi lépéseket a rövid távú gazdasági haszon és hatalom reményében. Ezzel persze a többi országot hozza nehezebb helyzetbe, de végső soron Amerikának fog ártani. Az USA lakosait és gazdaságát sem kímélik majd az éghajlatváltozás hatásai. Emellett a döntés politikai következményei sem pozitívak.

MOST: Trump kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből

MOST: Trump bejelentette: kilépteti az USA-t a párizsi klímamegállapodásból. A történelmi jelentőségű megállapodást nem veszélyezteti a lépés. Az egyezményhez a világ közel 200 országa csatlakozott, akik az USA nélkül is a globális szén-dioxid-kibocsátások 87%-áért felelősek. Azaz az amerikai elnök mai döntésétől függetlenül az országok – sőt az önkormányzatok, vállalatok és állampolgárok is – továbbra is rengeteget tehetnek, és kell is, hogy tegyenek a kibocsátások csökkentéséért. Az éghajlati válság elleni globális erőfeszítések és a megújulók forradalma tovább folytatódnak.

Posted by Greenpeace Magyarország on Thursday, June 1, 2017

Jennifer Morgan, a Greenpeace nemzetközi igazgatója így fogalmazott:

„A kilépéssel az USA mintha a »Lapos Föld Társasághoz« csatlakozott volna. A döntés erkölcsileg is teljesen elfogadhatatlan, melyet az elnök is meg fog bánni. A klímaváltozás elleni cselekvés nem politikai vagy jogi vita, hanem morális kötelesség, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk. Közel 200 ország írta alá a megegyezést Párizsban, és csak egyetlenegy lépett ki belőle. Trump ilyen távol áll a világ többi részétől.”

Trump a választói akarat ellen is megy, amikor a fosszilis energiák felé próbálja terelni az USA-t. Az amerikaiak 89%-a használna több napenergiát, és 83%-uk több szélenergiát.

Az Egyesület államok elnöke emellett a már zajló folyamatokkal is szembemegy azzal, hogy kilépteti az országát a klímaegyezményből, hiszen az energiarendszer átállása már Amerikában is megkezdődött: az új áramtermelő kapacitások 64%-a megújuló volt 2016-ban, és a következő négy év alatt 40 szénerőművet fognak bezárni a tervek szerint. (Trump megválasztása óta pedig további 6 szénerőmű bezárását jelentették be.)

71 amerikai polgármester szólította fel az elnököt – 38 millió amerikai képviseletében –, hogy tegyen a klímaváltozás ellen. 15 amerikai állam pedig figyelmeztetett: jogi lépések következnek, ha az elnök kilép az éghajlatvédelmi megállapodásból.

Klímamenet 2016-ban Washingtonban.

A párizsi megállapodás sorsát nem pecsételi meg az USA kilépése

A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben. Számos amerikai állam és város is bejelentette, hogy mérsékelni fogja szén-dioxid-kibocsátását, függetlenül attól, hogy Trump mit lép a nemzetközi színtéren.

A világ vezető országai időközben már jelezték, hogy nem torpannak meg az USA pálfordulásának következtében. Az EUKínaKanadaIndia és más országok vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a Párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.

Gazdasági szempontból is megéri felvenni a harcot a klímaváltozás ellen

A karbonsemlegesség nem csak a párizsi kötelezettségvállalások miatt célja egyre több országnak. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak is a fosszilis energiáknál. (Lásd korábbi blogcikkünket itt.) A szektor globálisan 2015-ben már 8,1 millió embert foglalkoztatott (az USA-ban 769 000 embert), és ez a szám évről évre dinamikusan növekszik. A klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra; így az Egyesült Államok csak veszíthet azzal, ha visszalép az éghajlatvédelem terén.

Miért volt szükség a párizsi klímamegállapodásra?

Az éghajlatváltozás nem egy elmélet, amit vitatni lehet. A klímaváltozás egy tudományosan bizonyított folyamat, aminek a jeleit nap mint nap láthatjuk, érezhetjük, mérhetjük a Földön. A tavalyi év minden idők legmelegebb éve volt, és az utóbbi évtized minden egyes éve is bekerült a valaha mért legmelegebb évek sorába. A sarki jég olvadása aggasztó mértékű, és a mérések azt mutatják: a korábbi előrejelzések alulbecsülték a tengerszint emelkedését.

Az sem mindegy, mennyire hagyjuk elszaladni a felmelegedést. A globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedésével a Földközi-tenger régiójában 9%-kal kevesebb édesvíz lesz az évszázad végére. Ha viszont 2 fokot emelkedne a hőmérséklet, akkor ez a vízhiány megkétszereződne.

Az azonnali cselekvés szükségességét ismerték fel két éve az állam- és kormányfők, mikor tető alá hozták a Párizsi megállapodást. Ennek fő célja, hogy az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt (sőt lehetőleg 1,5 °C alatt) tartsuk. A legutolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy súlyos katasztrófától mentsük meg az emberiséget. Ehhez már 2020 előtt komoly kibocsátáscsökkentésekbe kell kezdeni.

Mit tehet a klímacélok eléréséért Magyarország?

Magyarország az EU-s országok közül elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást. Elvárható tehát, hogy – az EU-val karöltve – mi is határozott lépéseket tegyünk. A magyar kormányok mindig is elégedetten nyugtázták, hogy a rendszerváltozás után a szocialista nehézipar összeomlásával az ország szén-dioxid kibocsátása is jelentősen csökkent, és másodlagosnak tartották a további, progresszív célok kitűzését. Egyre inkább megnehezítik az alacsony kibocsátású, tiszta megújuló energiák használatát, az energiahatékonyság támogatása pedig bizonytalan. Adminisztratív és jogi eszközökkel ellehetetlenítették a szélenergiát, a napelemeket pedig különféle magas terhekkel sújtják. Ez utóbbiak mégis szinte robbanásszerű fejlődésen mennek keresztül: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2016 nyarán publikált jelentése szerint 2009 óta gyakorlatilag minden évben megduplázódott a háztartási naperőművek kapacitása.

Rajtunk múlik a párizsi klímamegállapodás sikere

A kibocsátáscsökkentést leginkább és leggyorsabban a megújuló energiákra való átállással tudjuk elérni. Jó hír, hogy a megújulók forradalma már zajlik, még akkor is, ha ezt a döntéshozók nem akarják belátni. A megoldás kulcsa tehát a mi kezünkben van: mi, állampolgárok képesek vagyunk arra, hogy gyerekeinkre, unokáinkra is gondolva hozzunk felelős döntéseket, és erre rávegyük az általunk megválasztott képviselőket is.

De első lépésként kezdhetjük azzal is, hogy kiszámoljuk: lehet, hogy nekünk is megéri megtermelni a saját áramunkat. Egy napelemes rendszer – fogyasztástól és mérettől függően – átlagosan már kb. 10 év alatt megtérül. Akinek van alkalmas tetőfelülete, annak érdemes belevágnia, akár külön támogatás nélkül is. Nemcsak a pénztárcánknak, de az egész emberiségnek jót teszünk vele, és mint tudjuk, a jó példa ragadós!