#Fogyasztás #Műanyag

Tiltsuk be az egyszer használatos műanyag szatyrokat!

Itt az ideje, hogy fellépjünk a műanyagszennyezés ellen: a környezetünk és ezen keresztül saját egészségünk a tét!

Cselekszem

Bolygónkat szó szerint maga alá temeti a műanyag hulladék. A híradásokban naponta szembesülünk az egyszer használatos műanyag szemét pusztító hatásával. Az egyik legnagyobb veszélyt a vékony falú, eldobható nejlonszatyor jelenti, mely mára a pazarló élet szimbólumává vált. Ezzel szemben naponta emberek milliói hozzák meg azt a felelős döntést, mely egy fenntarthatóbb életforma irányába mutat. Ilyen például az, amikor újabb és újabb nejlonzacskók helyett a kedvenc vászontáskánkat visszük magunkkal a boltba. Kis lépésnek tűnhet, de nagyban sokat számítanak az ilyen egyéni lépések ahhoz, hogy a bolygónk egy tisztább, élhetőbb hely legyen.

Az eldobható műanyag szatyrokat átlagosan mindössze 20 percig használjuk, de közel 400 évig nem bomlanak le.

A 21. századra ezek a vékony falú egyszer használatos nejlonszatyrok a szimbólumává váltak annak, hogyan éljük fel gyorsan és pazarlóan a természeti erőforrásainkat. A fogyasztói társadalomnak azt a sajátosságát jelenítik meg, ahol az áruk többnyire túlcsomagoltak, a megvásárolt termékek rövid életűek és gyorsan elavulnak, ugyanakkor elemeikben nem fejleszthetők, nem javíthatók, nem cserélhetők, és így villámgyorsan növelik a hulladékhegyeket.

Forrás: kozbeszerzes.hu

Mi a legnagyobb probléma az egyszer használatos műanyag szatyrokkal?

Világszinten a műanyag szatyrok nagy részét nem hasznosítják újra, még csak be sem gyűjtik. Többségük a természetben végzi. Ezek idővel parányi mikroműanyagokká töredeznek, melyeket már nem lehet visszagyűjteni, így beláthatatlan következményekkel járó környezetterhelést jelentenek, rengeteg élőlény pusztulását okozva. Mindeközben az emberi egészségre gyakorolt kockázatukat az Egészségügyi Világszervezet jelenleg is vizsgálja.

Belefulladunk a műanyag hulladékokba

Elég csak abba belegondolnunk, hogy percenként közel 2 millió darab műanyag zacskót használunk fel, és ebből csupán Magyarországon naponta 1 millió fogy. Az eldobható műanyag szatyrokat és zacskókat egyébként átlagosan mindössze 20 percig használjuk, de közel 400 évig nem bomlanak le. Az esetek 90%-ában ráadásul csak egyszer használjuk őket, aztán megválunk tőlük, és igen kis hányadukat hasznosítják újra. Mindez hatalmas környezeti problémákat okoz.

A műanyag szemét termelése globálisan hatalmas környezeti pusztítást okoz. © Greenpeace

Mindez tökéletesen belepasszol a lineáris gazdasági modellek logikájába, mellyel módszeresen tönkretesszük bolygónk élővilágát. A Föld természeti erőforrásaiból és ásványkincseiből hamar hulladékká váló termékek lesznek. A felhalmozódó szemét pedig elszennyezi, a talajt, a levegőt, a vizeket és a természeti kincseket.

Spékeljük meg nagymamáink tudását 21. századi ismeretekkel

A világszerte kibontakozó és egyre nagyobbra duzzadó környezetvédelmi tüntetések jól példázzák, hogy az emberek felismerik a fogyasztói kultúra mellékhatásait, és hajlandóak lennének változtatni életmódjukon, akár egyéni szinten is. Hiszen kinek ne lenne fontos, hogy gyermekei és unokái számára is megőrizze bolygónk élővilágát, természeti kincseit?

Sokan emlékszünk még nagyszüleinknek az „eldobó világ” előtti takarékosabb, fenntarthatóbb életmódjára, a használt liszteszacskóban hozott nagyiféle sütikre vagy az üvegpalackban elrakott paradicsomlére és annak a generációnak más, hétköznapi zöld trükkjeire. Mire lehetnénk képesek mi, emberek, ha a politikai akarattal megtámogatott takarékos, fenntartható szemléletet kombinálni tudnánk a modern kori tudással, technológiákkal?

Ahhoz, hogy bolygónk még sokáig élhető legyen, paradigma- és szemléletváltásra van szükség. Ebbe az irányba tett első lépés az eldobható termékek tilalma. A legjobb példát ehhez pont a természetből vehetjük, ahol mindennek megvan a szerepe, a haszna, funkciója, és mindez egy örök körforgást hoz létre.

Forrás: europarl.europa.eu

A műanyag zacskók területén ezt a rendszerszintű változást a minél többször használható, tartós csomagolások terjedése hozná el. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy takarékosan bánjunk a természeti erőforrásokkal és az energiahordozókkal. Amennyiben több év használat után valami végleg elhasználódik, akkor azt könnyen, akár anyagában újra tudjuk hasznosítani, hogy egy más termék formájában „reinkarnálódjon” – így nem kell plusz erőforrások igénybevételével anyagában új terméket előállítani. Ez az Európai Unió által is áhított körkörös gazdaság alapja.

Mit válasszunk az egyszer használatos műanyag szatyor helyett, ha zöld megoldást keresünk?

Számos megoldás létezik az egyszer használatos műanyag zacskók kiváltására. Varrhatunk elhasznált textilből saját cekkert, használhatunk textil bevásárlótáskát, és tartós műanyagból gyártott szatyrokat. A lényeg: a tartós, hosszú használat, hogy ne gyártsunk hulladékot, és ne kelljen új terméket legyártani.

Ha egy ország vagy vállalat az egyszer használatos csomagolóeszközök, például a műanyag zacskó kiváltásában gondolkozik, akkor először érdemes hazai életciklus-elemzést végeztetni, valamint a létező ilyen kimutatásokat alaposan összehasonlítani, hogy a környezet számára legkedvezőbb megoldás kerüljön kiválasztásra.

Azért szükséges lokális felmérést végezni, mert jelentős különbségek adódhatnak a csomagolások és termékek különböző országokban készült életciklus-elemzéséből. Míg mondjuk egy skandináv országban készült elemzés abból indul ki, hogy az egyszer használatos műanyag szatyor életútjának végén – az esetek többségében szennyező és káros – kommunális hulladékégetőbe kerül, addig a világ más táján végzett kutatásnál legjobb esetben hulladéklerakón vagy rosszabb esetben a természetben végzi a feleslegessé váló zacskó gondoljunk csak a tengerpartokat, árokpartokat, erdőket beborító műanyaghulladék-hegyekre.

Plastic Waste Blown Away from Waste Landfill La Crau in France. © Wolf Wichmann/Greenpeace

A műanyag darabok megtalálhatóak a folyókban, a csapvízben és a palackozott vizekben is. © Wolf Wichmann / Greenpeace

Az újrahasznosítást illetően is érdemes több kérdést feltennünk. Nem mindegy, hogy egy országban az energia megújuló- vagy mondjuk szénerőművekből származik-e. Az se mindegy, hogy az újrahasznosító ipar képes-e a másodnyersanyagból helyben előállítani új termékeket, vagy kalkulálni kell a hulladék – esetleg más kontinensre – szállításából eredő károsanyag-kibocsátással is, melynek ökológiai lábnyoma szintén jelentős lehet.

A műanyagszennyezés által okozott óriási problémát már az Európai Unió is felismerte, és elfogadta az eldobható műanyagok visszaszorítását célzó uniós irányelvet. Most a tagállamokon van a sor, hogy ezt beépítsék a hazai jogrendjükbe, és végrehajtsák azt. Minél hamarabb tudunk átállni a jelenlegi pazarló gazdaságról a körkörös, a nyersanyag és erőforrások szempontjából takarékosabb megoldásokra, annál több teknőst, tengeri madarat, bálnát és delfint tudunk megmenteni a pusztulástól. Továbbá a saját egészségünknek is jót teszünk, ha nem mikroműanyagokkal teli sót, halakat és ásványvizet fogyasztunk. Ezért tehetünk egyéni szinten is, otthon és a munkahelyünkön, de ezzel párhuzamosan tudatosan, együtt kell cselekednünk és kérnünk, sőt követelnünk a politikai döntéshozóktól a mihamarabbi cselekvést egy műanyagszennyezéstől mentes jövő érdekében. A Greenpeace Magyarország ezért indított petíciót az egyszer használatos, eldobható műanyag szatyrok hazai betiltására. A kezdeményezés társadalmi támogatottsága pillanatok alatt rekordokat döntött: mára már közel 170 ezer ember állt ki követelésünk mellett.

A legjobb választás: a biopamutból készült vászontáska

Mondjunk nemet az egyszer használatos műanyagokra!

Minden lépésünkkel tehetünk a pazarló életforma ellen. Már azzal is sokkal előrébb vagyunk, ha tartós termékeket használunk, csomagolásmentesen vásárolunk, és mindent addig használunk, amíg csak lehet. Ezen belül is, a környezet számára mindenképpen a bio alapanyagokból előállított termékek a legártalmatlanabbak. Miért is?

  • A biotermelés során nem használnak káros vegyszereket, így nem szennyeződik el a talaj.
  • Az ilyen módon művelt talaj eleve több szén-dioxidot nyel el, mint a káros vegyszerekkel kezelt termőterületek.
  • Minél több az egészséges földterület, annál jobban tudjuk megőrizni a biológiai sokféleséget (és persze arányaiban annál kevesebb lesz az elszennyezett terület).

Egyszóval, ha fontos számunkra, hogy ne borítsuk fel még jobban a természet által megalkotott egészséges ökoszisztémát, akkor minden szempontból a tartós, káros anyagoktól mentes, környezetbarát termékeket válasszuk még akkor is, ha „csak” egy bevásárlótáskáról van szó.