#Élővilág #Víz

Védjük meg az óceánokat!

Klímaváltozás, műanyagszennyezés, mélytengeri bányászat, túlhalászat: az óceánokat fenyegető veszélyek napról napra súlyosabbak. MOST KELL CSELEKEDNÜNK!

Cselekszem

Az oxigén felét, amit belélegzünk, a tengerek biztosítják. Emellett egymilliárd ember számára táplálékot is nyújtanak. Adjuk meg számukra a megérdemelt védelmet.

Tengereink folyamatosan változó felszíne alatt, a partoktól több száz kilométerre óriások és vadászok birodalma rejlik: ősi életformák és letűnt városok. Bolygónk felszínének 71%-a tenger, mely a Földön valaha élt legnagyobb állatnak, a kék bálnának, de számtalan parányi lénynek is otthont ad.

Álcserepesteknős úszik az ecuadori ‘Ingalapagos’ erszényes kerítőhálós hajóhoz tartozó halcsalogató eszköz körül, az északi Galápagos-szigetek közelében. © Alex Hofford / Greenpeace

Távol az országhatároktól, a tengerek és óceánok, valamint a bennük létrejött korallzátonyok még a trópusi esőerdőknél is gazdagabb élővilág számára nyújtanak otthont. Itt találhatók bolygónk legmagasabb és leghosszabb hegyvonulatai, valamint olyan mélytengeri árkok, amelyek még a Csomolungmát is elnyelnék. Bálnák, teknősök, albatroszok, tonhalak róják ezeket az utakat a bolygót keresztül-kasul átszelő vándorlásaik során.

E természeti csodák védelme mindannyiunk kötelessége. De mindez nem pusztán lelkiismereti kérdés, hanem túlélésünk záloga is.

Az óceánok termelik belélegzett oxigénünk felét, miközben táplálékforrásként szolgálnak mintegy egymilliárd ember számára. Mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és hőt nyelnek el, az éghajlatváltozás egyik legjobb ellenszerét is jelentik.

Tengereink azonban veszélyben vannak. Súlyosan károsodtak a túlzott halászat, a szárazföldről bekerülő szennyeződések és a klímaváltozás miatt. A halállományok 70-80%-a a túlzott mértékű ipari halászat miatt veszélyeztetett helyzetbe került. Az Északi-tengeren például a közönséges tőkehalak 93%-át még az első ívás előtt kifogják. A ragadozó halak, mint például a cápák, tonhalak, kardhalak 90%-át már kifogták.

A korallzátonyok, mangrove erdők, tengeri füves területek 35-40%-át már tönkre tettét. A hajók, tengeri fúrások okozta egyre erősödő zajszennyezés korlátozza a hanggal érzékelő, kommunikáló állatok (tengerben nincs szaglás, és a látás is korlátozott) tájékozódási lehetőségét.

A kotróhálós hajók okozta tengerfenéki élőhelyek pusztulása százötvenszer gyorsabb, mint a szárazföldi erdőké.

Egyvalamit azonban tudnunk kell: sorsunk összefonódik az óceánok sorsával. A tengerek szülöttei vagyunk, hiszen itt kezdődött az élet. De ahhoz, hogy meg tudjuk védeni az életet a tengerekben, a sajátunkon kell változtatnunk itt, a szárazföldön.

Terv az óceánok megmentésére

Azért még van remény. A tudósok az óceánok megmentésére kidolgoztak egy tervet, és mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy a megvalósítás sikerrel járjon. Segítesz nekünk?

Az óceán mentőterv merész és zseniálisan egyszerű: szerte a bolygón védett tengeri területeket hozunk létre, és így az óceánok egyharmadán tilossá válik a halászat, bányászat és az egyéb pusztító ipari tevékenységek.

Ha elindul a terv megvalósítása, ez lesz az emberi történelem egyik legnagyobb mértékű természetvédelmi összefogása, több millió négyzetkilométernyi új védett területet létrehozva.

Van azonban egy probléma: jelen pillanatban nemzetközi vizeken nincs lehetőség természetvédelmi területek létrehozására. A védelem feltételeit szabályozó nemzetközi megállapodás nélkül pedig nem tudjuk megóvni ezeket a hatalmas óceáni területeket.

A kormányok az ENSZ égisze alatt már elkezdtek dolgozni  egy, az óceánok védelméről szóló megállapodáson és ha sikerrel járnak, reményeink szerint ez megfelelő eszközöket biztosít majd arra, hogy védett tengeri területek jöjjenek létre a nemzetközi vizeken is.

Krill halászhajó a Trinity-sziget közelében. © Daniel Beltrá / Greenpeace

Tarts velünk ebben a hősies küzdelemben

A nyílt óceánok a Föld egyik legkevésbé ismert – és legkevésbé szabályozott – részei. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni ezeket a területeket, alaposabban meg kell ismernünk az ott zajló folyamatokat.

Ennek érdekében idén egy tudósokból, fotósokból és kampányosokból álló csapat utazik el az Északi-sarktól a Déli-sarkig, hogy egy teljes éven át dokumentálják az óceánok életét és a lehető legjobb háttéranyagot biztosítsák egy szigorú, hatékony ENSZ-egyezményhez.

A Greenpeace leggyorsabb és legnagyobb hajóján, az Esperanzán utazva kulcsfontosságú kutatásokat fognak elvégezni, és e természetvédő misszió során feltárják a veszélyforrásokat is. Békésen, de szembeszállnak azokkal, akik a természetet pusztítják. A küldetés a feltárt problémákra szeretne megoldásokat találni.

A tengeren lévő csapatnak minél több szárazföldi segítőre van szüksége, hogy a döntéshozók ne hagyhassák figyelmen kívül az út során feltárt eredményeket. Te is csatlakozol a kampányhoz?

Légi felvétel úszó jégtáblán fekvő rozmárokról Kvitøya (Fehér-sziget) mellett, Spitzbergák. © Christian Åslund / Greenpeace

A védett tengeri területek jelentik a megoldást

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a védett tengeri területek létrehozásával óriási eredményeket lehet elérni. Az élőhelyek talpraállnak, a halak visszatérnek, az élet utat talál magának.

De pont amiatt, mert a védett területek ennyire gazdagok, a tengereink kifosztásából és a tengeri szemétlerakásból profitáló emberek mindent megtesznek, hogy megakadályozzanak egy ilyen egyezményt. Rajtunk múlik, hogy ebbe a természetnek és a hétköznapi embereknek is lesz-e beleszólása.

Összefogással meg tudjuk változtatni a világot. Mi tudjuk, hogyan kell küzdeni és győzelmeket elérni a tengerek védelmében: többek között meghiúsítottuk a Shell sarkvidéki olajfúrását és rávettük a legnagyobb tonhal halászó és feldolgozó vállalatot, hogy felelős, az emberek és a bolygó védelmét szem előtt tartó módon folytassa tevékenységét.

Most azonban eljött az idő, hogy emeljük a tétet. Az elkövetkező egy év során nagy bátorságra és kreativitásra lesz szükségünk a sikeres küldetés érdekében. A Te részedről ehhez most csupán egy aláírásra van szükség. Írd alá a petíciót és csatlakozz a küzdelemhez!