#Egészség #Élővilág #Étkezés #Klímavédelem #Ökogazdálkodás #Szennyezés

Válaszd az ökogazdálkodást

Nézz utána annak, hogy mit eszel! Keresd az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, és válaszd a helyi, szezonális élelmiszereket.

Cselekszem

Egy új EU-s jogszabály újabb fegyvert adott a tagállamok kezébe a GMO-k ellen. 17 tagállam és 4 régió élt is ezzel az eszközzel, sikeresen. Az egyik legnagyobb biotechnológiai cég, a Syngenta visszavonulót is fújt az ellenállást látva.

Az idén elfogadott új uniós jogszabály értelmében az uniós tagállamok 2015. október 3-ig kérhették, hogy a 2015. április 2-ig benyújtott GM-növénytermesztési engedélykérelmek földrajzi hatályát az engedélyért folyamodó biotechnológiai cégek módosítsák. Mégpedig úgy, hogy az adott tagállam területét vegyék ki az engedélykérelemből.

Amennyiben a 30 napon belüli válaszadásra kötelezett cégek figyelembe veszik a tagállamok egy egyszerű levélben megfogalmazott kérését, akkor az uniós engedélykérelmük bírálata úgy fog lezajlani, hogy mindenki számára világos lesz, hogy akár több tagállam területére nem kért engedélyt a cég.

Ez nem akármilyen lehetőséget nyújt a tagállamoknak, hogy területük GMO-mentességét garantálják. Eddig ugyanis csak az a sokkal bonyolultabb lehetőségük volt erre, hogy környezeti és egészségügyi kockázatok alapján, tudományos alátámasztással indokolt érvekkel védzáradéki eljárást kezdeményezzenek, amelyet az Európai Tanács ülésén minősített többséggel (kvázi kétharmaddal) kellett megvédeni.

Ehhez képest most csak levélben kellett deklarálni, ha egy tagállam nem akarja a most engedélyezés alatt álló GM-kukoricát (sem) termeszteni. A levelek mind nyilvánosak.

Ez 8 génmódosított kukorica folyamatban lévő engedélykérelmét érintette.

A Greenpeace és számos európai civil szervezet, kutatók, sőt GMO-kritikus tagállamok politikusainak sokasága dolgozott azon, hogy informálja az Unió lakosságát a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő GM-növények kockázatairól.

Így óriási közös siker az, hogy a megadott határidőig 17 uniós tagállam és 4 régió kérte területének kivételét a GM-növénytermesztési engedélykérelemből.

Nagyon erős politikai jelzés ez!

Az uniós GMO-politika reformjára készülő Juncker vezette Európai Bizottság számára megmutatja, hogy akármi is lesz az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) álláspontja ezekről a GM-kukoricafajtákról, az EU szántóföldjeinek és lakosságának is mintegy 65%-át jelentő többség nem kívánja ezeket a GM-növényeket használni. Az EU 5 legnagyobb kukoricatermesztő országa közül 4 jelezte a cégeknek, hogy nem kér a GM-kukoricájukból. (Név szerint Franciaország, Németország, Olaszország és Magyarország. Az ötödik Románia, ahol 2015-re szintén elfogyott a gazdák érdeklődése a náluk egyébként vethető MON810 kukorica iránt.)

Néhány tagállam (Görögország és Lettország) már meg is kapta az érintett biotechnológiai óriáscégek (Dow, Monsanto, Syngenta, Pioneer) pozitív válaszát, miszerint nem kívánják területükön is engedélyeztetni a különféle génmódosított kukoricáikat.

A soha nem látott mértékű elutasítás máris eredményt hozott: az ellenállást látva a Syngenta október 8-án visszavonta két GM-kukoricafajtára beadott engedélykérelmét.

Európában egyedül a MON810 nevű, rovarölő szert termelő kukoricának van termesztési engedélye. Igaz, ez az engedély valójában már le is járt, de az uniós jogszabályok értelmében ha az engedélyt kérelmező cég továbbra is szeretné forgalmazni, akkor addig termeszthető tovább, amíg újraengedélyezés folyamata nem zajlik le.

Környezeti és/vagy egészségügyi tudományos kutatások alapján a MON810 kukorica termesztését 9 tagállam tiltja: Ausztria, Bulgária, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Magyarország és Lengyelország.

Így tehát jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy az engedélyezés alatt álló GM-kukoricákról most már 17+4 tagállam nyilvánította ki elutasítását.

A most nem cselekvő tagállamok kapnak még egy lehetőséget a nemzeti hatáskörű tilalomra, melynek indokai sokfélék lehetnek: környezetpolitikai célok, városi és vidéki területrendezés, földhasználat, társadalmi-gazdasági károk, agrárpolitikai célok, közrend, GMO-k más termékekben való előfordulásának elkerülése. Ez azonban sokkal hosszadalmasabb folyamat.