Folytatódnak a közmeghallgatások Paks II-vel kapcsolatosan. Az eddigi horvát, osztrák és román meghallgatás után a következő forduló az ukrajnai látogatás volt. Helyszíni beszámolónk Kijevből.
(Korábbi bejegyzésünk a témában itt.)
A nemzetközi egyezményekben kötelezően előírt közmeghallgatásokkal folytatódik a Paks II nemzetközi túra. Az ukrán fővárosban jelenleg a kelet-ukrajnai helyzet okozta gondok, nem pedig a tervezett magyar atomerőmű a legfontosabb téma. Alig ötvenen vettek részt a meghallgatáson.
A népes magyar delegáció mellett ukrán oldalról a környezetügyért felelős minisztérium nemzetközi osztályvezetője és az európai integrációért felelős miniszterhelyettes volt jelen, míg a civil szervezeteket és a magánembereket úgy 15-20 érdeklődő képviselte. Az ebéd utáni kezdés megadja az alaphangot: a szinkrontolmács nem túl szinkronban, rezignáltan fordítja a kérdéseket és a válaszokat, emiatt hamar belátjuk, nem fogunk gyorsan végezni. Gyakori a visszakérdezés, az értetlenkedés, és valóban, elmúlik este 9, mire véget ér a munkanap.
A magyar delegáció, élén Aszódi Attila kormánybiztossal a korábbi meghallgatások szellemében igyekszik minden kérdésben az optimista utat vinni: a nukleáris fűtőanyag Ukrajnán keresztüli szállításával és a Duna vízhőmérsékletének alakulásával kapcsolatosan egyaránt csupa jó híre van, és különben is, az atom környezetbarát, a nap meg éjjel amúgy sem süt.
Alternatív utak
Több kérdés is irányult az alternatívák vizsgálatára, hogy miért akkor van egyeztetés, amikor az erőmű típusáról már gyakorlatilag döntés született. A magyar fél válasza szerint az alternatívák vizsgálata az előzetes konzultáció során történt meg, míg ez a közmeghallgatás a környezetvédelmi hatástanulmányról (KHT) szól. És Ukrajnának (vagy a közmeghallgatásokban érdekelt többi környező országnak) amúgy sincsen joga beleszólni a magyar fél által választott technológiába.
Sajnálatos módon az az állítás, hogy az alternatívákat az előzetes konzultáció során megvizsgálták, távoli kapcsolatot ápol a valósággal. Az előzetes konzultációs dokumentáció mindössze 2,5 oldalban ismertet ugyan egy elemzést az egyes villamosenergia-termelő technológiák környezeti teljesítményéről – az azonban egyfelől nem teljes körű (legalábbis az összehasonlító ábra a leírások szerint nem tartalmazza az atomerőművi üzemanyag gyártásával, és a radioaktív és nukleáris hulladékok kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést), másfelől pedig nem tekinthető minden szempontra kiterjedő vizsgálatnak, hanem inkább egy már korábban lezárt kérdés utólagos alátámasztására szolgáló eszköznek.
XXI. század?
Felmerült, hogy vajon minek kell beruházni egy atomenergetikai létesítménybe. „Magyarországnak kell az áram, és ezt a lehető legkörnyezetkímélőbb módon szeretnénk előállítani.” Majd elhangzott a hamar klasszikussá váló mondat: „Azért, mert éjszaka is szükség van villamosenergiára, akkor is, ha nem süt a nap és nem fúj a szél.”
Fontos dolgok elpisszegve
A legfontosabb témakör mégis a friss és a kiégett fűtőelemek szállítása volt. Aggasztó, hogy erről csak nagy általánosságokat mondott a magyar delegáció – majd közölték, hogy a meghallgatás a KHT-ról szól, melynek nem része a szállítás, ezért több ilyen kérdésre nem válaszolnak. Ukrán oldalról ugyanakkor mégiscsak jogos a felvetés.
Az új nukleáris fűtőelemek a múltban is Ukrajnán keresztül érkeztek Oroszországból Paksra, és bár például tavaly ősszel volt rá precedens, hogy az orosz-ukrán háború miatt repülőn érkeztek, a tervek szerint Paks II esetében továbbra is a vasúti útvonal a preferált. (Aszódi Attila szerint a vasúti szállítás rendkívül kis, már-már elhanyagolható kockázattal jár.)
A kiégett fűtőanyagokkal ugyanez a helyzet: a múltban is Ukrajnán keresztül zajlott, a tervek szerint a jövőben is így lesz majd. Ha ez nem lesz lehetséges, Magyarország más útvonalat keres. Elhangzott az is, hogy a két kormány közti megállapodás értelmében az Ukrajnán keresztüli szállítás az ukrán hatóságok felelőssége. Arra, hogy vajon biztonsági szempontból vizsgálták-e pl. a Kárpátokon keresztül vezető vasúti pálya állapotát, a delegáció tagjai nem voltak hajlandóak válaszolni, ebben az esetben ez érthető, mivel a vasúti szállítás útvonala titkosított adat.
A kiszállítás körülményei máig homályosak: ha a friss fűtőelemeket az ukrán-orosz háborúra hivatkozva repülőn hozták Magyarországra, akkor miért volt lehetséges a sokkal veszélyesebb anyag kiszállítása (még ha az el is kerülte a háborús területeket)? Milyen körülmények kényszerítették rá a feleket a szállításra, a három érdekelt partner közül melyiknek milyen érdekeltségei játszottak szerepet?
Végszó: Szállításról nem szól a KHT, és sem az aarhusi, sem az espoo-i egyezmény szerint nem is kell szólnia. A magyar fél egyértelműen jelezte, hogy nem hajlandó a szállítással kapcsolatban több kérdésre válaszolni a közmeghallgatáson. Ukrán részről sajnos nem volt jelen kompetens személy – mi a sajtós közreműködésével eljuttatjuk a kérdéséket az illetékes Ökológiai Biztonsági Osztálynak.
Oroszországból szeretettel
A következő kérdések azt feszegették, vajon miért orosz partnerrel kötött megállapodást az építésről Magyarország. A küldöttség szerint a kedvező feltételek mellett biztonsági szempontból nincs különbség az orosz illetve a francia/amerikai technológiákhoz képest. Ráadásul szó sincs orosz függőségről: a magyarok egyszerűen csak olcsón akarnak áramot termelni. Elhangzott, az orosz hitel nagyon kedvező kamatozású, és ez segít a villamos energia egységköltségét alacsonyan tartani. (A Greenpeace a kérdésről persze másképp gondolkodik.)
Klíma
Nagyobb lélegzetvételű kérdéssé vált a Duna vizének felmelegedése. Aszódi Attila itt is elmondta, tanulmányaik szerint nem lesz hatással a víz felmelegedése az élővilágra. A folyó vizét az új erőmű 8 fokkal emeli majd, de a régi reaktorblokkok leállásával ez csökken. Elhangzott: amennyiben szükséges, az új reaktorok üzembe helyezése után kiegészítő hűtést is fognak alkalmazni.
Klasszikusok könnyedén
Külön rákérdezett egy érdeklődő a bécsi közmeghallgatásra, amellyel kapcsolatban elhangzott egy újabb, hamarosan klasszikussá váló mondat arról,
Kiegyeznék egy (amúgy inkább svájci) lila tehénnel Paks II helyett.
Felkészül: Ljubljana, Bukarest, München és Belgrád.
Paks II. feleslegesen veszélyeztetné a magyar lakosságot és értékes természeti kincseinket. Van alternatíva: a tiszta és biztonságos megújulók.
Cselekszem
