#Atomenergia

Paks II. helyett megújulókat

Paks II. feleslegesen veszélyeztetné a magyar lakosságot és értékes természeti kincseinket. Van alternatíva: a tiszta és biztonságos megújulók.

Cselekszem

Folytatódnak a közmeghallgatások Paks II-vel kapcsolatosan. Az eddigi horvát, osztrák és román meghallgatás után a következő forduló az ukrajnai látogatás volt. Helyszíni beszámolónk Kijevből.

(Korábbi bejegyzésünk a témában itt.)

A nemzetközi egyezményekben kötelezően előírt közmeghallgatásokkal folytatódik a Paks II nemzetközi túra. Az ukrán fővárosban jelenleg a kelet-ukrajnai helyzet okozta gondok, nem pedig a tervezett magyar atomerőmű a legfontosabb téma. Alig ötvenen vettek részt a meghallgatáson.

A népes magyar delegáció mellett ukrán oldalról a környezetügyért felelős minisztérium nemzetközi osztályvezetője és az európai integrációért felelős miniszterhelyettes volt jelen, míg a civil szervezeteket és a magánembereket úgy 15-20 érdeklődő képviselte. Az ebéd utáni kezdés megadja az alaphangot: a szinkrontolmács nem túl szinkronban, rezignáltan fordítja a kérdéseket és a válaszokat, emiatt hamar belátjuk, nem fogunk gyorsan végezni. Gyakori a visszakérdezés, az értetlenkedés, és valóban, elmúlik este 9, mire véget ér a munkanap.

A magyar delegáció, élén Aszódi Attila kormánybiztossal a korábbi meghallgatások szellemében igyekszik minden kérdésben az optimista utat vinni: a nukleáris fűtőanyag Ukrajnán keresztüli szállításával és a Duna vízhőmérsékletének alakulásával kapcsolatosan egyaránt csupa jó híre van, és különben is, az atom környezetbarát, a nap meg éjjel amúgy sem süt.

Alternatív utak

Több kérdés is irányult az alternatívák vizsgálatára, hogy miért akkor van egyeztetés, amikor az erőmű típusáról már gyakorlatilag döntés született. A magyar fél válasza szerint az alternatívák vizsgálata az előzetes konzultáció során történt meg, míg ez a közmeghallgatás a környezetvédelmi hatástanulmányról (KHT) szól. És Ukrajnának (vagy a közmeghallgatásokban érdekelt többi környező országnak) amúgy sincsen joga beleszólni a magyar fél által választott technológiába.

Sajnálatos módon az az állítás, hogy az alternatívákat az előzetes konzultáció során megvizsgálták, távoli kapcsolatot ápol a valósággal. Az előzetes konzultációs dokumentáció mindössze 2,5 oldalban ismertet ugyan egy elemzést az egyes villamosenergia-termelő technológiák környezeti teljesítményéről – az azonban egyfelől nem teljes körű (legalábbis az összehasonlító ábra a leírások szerint nem tartalmazza az atomerőművi üzemanyag gyártásával, és a radioaktív és nukleáris hulladékok kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést), másfelől pedig nem tekinthető minden szempontra kiterjedő vizsgálatnak, hanem inkább egy már korábban lezárt kérdés utólagos alátámasztására szolgáló eszköznek.

Márpedig az egyeztetésekre, a társadalom bevonására akkor kell sort keríteni a vonatkozó jogszabályok alapján, amikor még minden opció nyitott. Ezt a feltételt nem teljesítette a magyar fél.

XXI. század?

Felmerült, hogy vajon minek kell beruházni egy atomenergetikai létesítménybe. „Magyarországnak kell az áram, és ezt a lehető legkörnyezetkímélőbb módon szeretnénk előállítani.” Majd elhangzott a hamar klasszikussá váló mondat: „Azért, mert éjszaka is szükség van villamosenergiára, akkor is, ha nem süt a nap és nem fúj a szél.”

Majd a delegáció egy tagja hozzátette: „Ha valahol, akkor Ukrajnában nem kell magyarázni, hogy miért gond a földgáztól függni.” Az orosz hitel és fűtőelem nyilván kedvezőbb függést okoz, mint az orosz földgáz…?

Fontos dolgok elpisszegve

A legfontosabb témakör mégis a friss és a kiégett fűtőelemek szállítása volt. Aggasztó, hogy erről csak nagy általánosságokat mondott a magyar delegáció – majd közölték, hogy a meghallgatás a KHT-ról szól, melynek nem része a szállítás, ezért több ilyen kérdésre nem válaszolnak. Ukrán oldalról ugyanakkor mégiscsak jogos a felvetés.

Az új nukleáris fűtőelemek a múltban is Ukrajnán keresztül érkeztek Oroszországból Paksra, és bár például tavaly ősszel volt rá precedens, hogy az orosz-ukrán háború miatt repülőn érkeztek, a tervek szerint Paks II esetében továbbra is a vasúti útvonal a preferált. (Aszódi Attila szerint a vasúti szállítás rendkívül kis, már-már elhanyagolható kockázattal jár.)

A kiégett fűtőanyagokkal ugyanez a helyzet: a múltban is Ukrajnán keresztül zajlott, a tervek szerint a jövőben is így lesz majd. Ha ez nem lesz lehetséges, Magyarország más útvonalat keres. Elhangzott az is, hogy a két kormány közti megállapodás értelmében az Ukrajnán keresztüli szállítás az ukrán hatóságok felelőssége. Arra, hogy vajon biztonsági szempontból vizsgálták-e pl. a Kárpátokon keresztül vezető vasúti pálya állapotát, a delegáció tagjai nem voltak hajlandóak válaszolni, ebben az esetben ez érthető, mivel a vasúti szállítás útvonala titkosított adat.

Azzal, hogy megtagadták a válaszadást, két probléma van. Az Aarhusi egyezmény 6. cikkelyének 7-es pontja szerint a hatóság nem határozhat arról, hogy mely témák tartoznak a meghallgatás körébe. A másik ebből fakad: miért tagadták meg a választ, vajon milyen takargatnivalója volt a magyar delegációnak a kérdéskörben? Ne felejtsük, tavaly augusztusban vasúton szállították Oroszországba azt a 30 üzemanyag-kazettát, amit 2003-ban törtek össze Pakson.

A kiszállítás körülményei máig homályosak: ha a friss fűtőelemeket az ukrán-orosz háborúra hivatkozva repülőn hozták Magyarországra, akkor miért volt lehetséges a sokkal veszélyesebb anyag kiszállítása (még ha az el is kerülte a háborús területeket)? Milyen körülmények kényszerítették rá a feleket a szállításra, a három érdekelt partner közül melyiknek milyen érdekeltségei játszottak szerepet?

Végszó: Szállításról nem szól a KHT, és sem az aarhusi, sem az espoo-i egyezmény szerint nem is kell szólnia. A magyar fél egyértelműen jelezte, hogy nem hajlandó a szállítással kapcsolatban több kérdésre válaszolni a közmeghallgatáson. Ukrán részről sajnos nem volt jelen kompetens személy – mi a sajtós közreműködésével eljuttatjuk a kérdéséket az illetékes Ökológiai Biztonsági Osztálynak.

Oroszországból szeretettel

A következő kérdések azt feszegették, vajon miért orosz partnerrel kötött megállapodást az építésről Magyarország. A küldöttség szerint a kedvező feltételek mellett biztonsági szempontból nincs különbség az orosz illetve a francia/amerikai technológiákhoz képest. Ráadásul szó sincs orosz függőségről: a magyarok egyszerűen csak olcsón akarnak áramot termelni. Elhangzott, az orosz hitel nagyon kedvező kamatozású, és ez segít a villamos energia egységköltségét alacsonyan tartani. (A Greenpeace a kérdésről persze másképp gondolkodik.)

Klíma

Nagyobb lélegzetvételű kérdéssé vált a Duna vizének felmelegedése. Aszódi Attila itt is elmondta, tanulmányaik szerint nem lesz hatással a víz felmelegedése az élővilágra. A folyó vizét az új erőmű 8 fokkal emeli majd, de a régi reaktorblokkok leállásával ez csökken. Elhangzott: amennyiben szükséges, az új reaktorok üzembe helyezése után kiegészítő hűtést is fognak alkalmazni.

Klasszikusok könnyedén

Külön rákérdezett egy érdeklődő a bécsi közmeghallgatásra, amellyel kapcsolatban elhangzott egy újabb, hamarosan klasszikussá váló mondat arról,

miért is könnyű az osztrákoknak a vízenergia miatt atomellenesnek lenni: „Az osztrákoknak nem csak lila tehenük van, hanem az Alpok is.”

Kiegyeznék egy (amúgy inkább svájci) lila tehénnel Paks II helyett.

Felkészül: Ljubljana, Bukarest, München és Belgrád.