A tudomány továbbra is azt támasztja alá, hogy egy saját, megfelelően kimosott vászontáska tisztaságában mindig biztosak lehetünk, az üzletekben kihelyezett, akár több ember által megérintett műanyag zacskóval szemben. A műanyag felületeken bizonyítottan akár napokig is megmaradhatnak a kórokozók, a műanyagipar képviselői viszont ezt figyelmen kívül hagyva több fronton is hadjáratot indítottak a nejlonzacskók forgalmazását korlátozó intézkedések ellen. Nem hagyhatjuk, hogy ezek a cégek a járványt kihasználva továbbra is fenntartsák a szennyező, eldobható kultúrát. Legújabb kutatásunk már a Dunában is jelentős, a budapesti csapvízben pedig mérsékelt mikroműanyag-szennyezést muatott. Korábbi mérések pedig a palackozott vizek, a csapvizet lényegesen meghaladó szennyezettségét mutatták. Mindezek alapján nem halogathatjuk tovább az egyszer használatos műanyagok tilalmát.
Egy közelmúltban megjelent tanulmány alátámasztja, hogy a koronavírus életképessége igencsak eltérő a különböző felületeken: réz esetében 4 óra, kartonpapíron 24, rozsdamentes acélon 48, műanyagon pedig akár 72 óra is lehet.
A fertőzés tehát bármilyen felületen jelen lehet, így az üzletekben kihelyezett, még nem használt műanyag zacskókon is – gondoljunk csak bele abba, hányan összefogdoshatták előttünk a bevásárlószatyrot vagy kiflis zacskót a boltban. Hazatérve azt ugyanúgy ajánlott meleg, szappanos vízzel megtisztítani, mintha a saját vászontáskánkat vagy szütyőnket használnánk. A különbség az, hogy rendszeres tisztítással a vászontáskánkat hosszú évekig használhatjuk, a nejlonzacskót viszont egy használat után általában eldobjuk, ezzel terhelve a környezetet. A háztartásunkból kikerült hulladék a műanyagok felületén megtapadt kórokozók miatt pedig továbbra is fertőzhet.
Ahogy arra a Greenpeace szakértői is rámutattak, alapvetően semmi sem helyettesítheti a szigorú higiéniai intézkedéseket. Hacsak nem egyes, az egészségügyben használt eszközökről beszélünk, a műanyag önmagában egyáltalán nem higiénikus, ennek ellenkezőjének a hangoztatása pedig csupán az iparnak egy puszta reklámfogása. A cégeknek a válság elmúltával is mindent el kell követniük, hogy tiszta, higiénikus körülmények között értékesítsék termékeiket, egyaránt védve ezzel alkalmazottaik és vásárlóik egészségét, valamint a környezetet.
Vannak azonban olyan üzletek, és vendéglátó egységek, ahol a vészhelyzetre hivatkozva felfüggesztették a tartós szatyrok és edények használatát, ehelyett pedig visszatértek az eldobható eszközökhöz. Pedig az ilyen intézkedések bevezetése előtt a legfontosabb most is az lenne, hogy hallgassunk a szakértőkre. Egy egészségügyi válság közepén vagyunk, amikor családjaink érdekében hozott döntéseinket még inkább a tudomány és az egészségügyi szakemberek tanácsai alapján kellene meghoznunk – nem pedig a fosszilis- és műanyagipar érdekképviseleti csoportjaira hagyatkozva.
A környezetbe kikerülve a műanyagok iszonyatos pusztítást végeznek. A mikroműanyagok már az Antarktisz jegében és az óceánok mélyén is kimutathatóak. Friss kutatásunk a Dunában talált sok mikroműanyag-részecskét, a szennyezés kimutatható a Dunából származó budapesti csapvízben is, igaz lényegesen kisebb mértékben. Korábbi kutatások pedig a palackozott vizek jóval nagyobb szennyezettségét, valamint számos élelmiszer, sőt a levegő mikroműanyag-szennyezettségét is bizonyították.
Az új felmérésből kiderül: a hazai mikroműanyag-szennyezettségért olyan műanyagok felelősek, melyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is. Ezért a döntéshozóknak végre érdemben fel kell lépniük a mindent elárasztó műanyagáradat ellen. Meg kell szabadulnunk az egyszer használatos zacskóktól, palackoktól, edényektől. Helyettük pedig a tartós, többször használható termékeket és betétdíjas rendszereket kell visszahozni.
A témában indított petíciónkat mára már több mint 200 000-en aláírták. Az üzenetünk egyértelmű: rengetegen várjuk azt a magyar kormánytól, hogy a februári miniszterelnöki bejelentés értelmében végre biztosítsa az egyszer használatos műanyagok tilalmának törvényi feltételeit. Ez az első lépés, annak érdekében, hogy a hazai gazdasági rendszert a járvány után a bölcsőtől-bölcsőig elv jegyében állítsák helyre. Ez a rendszer szakít az egyszer használatos kultúrával, maximalizálja a nyersanyag- és energiatakarékosságot és gondoskodik róla, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék. Az ellátási láncok lerövidítésével továbbá csökkenteni kell a feldolgozás-, a csomagolás- és a szállításigényt. Ha bővebben olvasnál arról, miként kéne átalakítani a gazdaságunkat, hogy az egyszerre szolgálja jóllétünket és a bolygónk egészségét, itt tudsz tájékozódni.
És akkor íme, néhány kérdés és válasz, hogy kiigazodj, mi igaz és mi nem az egyszer használatos műanyagokkal és a többször használatos eszközökkel kapcsolatban:
Akkor biztonságos, ha továbbra is tartós tárolókat használok?
Igen, a mosószer, tisztítószer és a forróvíz elpusztítják a vírusokat – így a koronavírust is – és a baktériumokat. A mosogatószerek, a háztartási és az ipari mosogatógépek, mosógépek egyaránt hatékonyan fertőtlenítik az edényeket és az újrahasználható tárolókat, vászonszatyrokat, szütyőket.
Miért nem jobb az egyszer használható csomagolás?
Az egyszer használható, eldobható termékek nem feltétlenül mentesek a betegséget okozó vírusoktól és baktériumoktól. Bármely kórokozó, amellyel kapcsolatba kerültek a gyártás, a szállítás, a tárolás, majd végül a használat során, a felületükön lehet. Egy tanulmány ráadásul arra a következtetésre jutott, hogy szennyezőanyagként az egyszer használatos műanyag veszélyes kórokozókat szállíthat vízi útvonalainkon és óceánjainkban is.
Vásárolhatok továbbra is hulladékmentesen az élelmiszerboltokban?
Elképzelhető, hogy egyes boltokban, éttermekben nem fogadnak el saját szatyrot, tárolóedényt, hogy abba kérjük a terméket vásárlás során. Ez pedig annak a szükségességét igazolja, hogy a cégeknek ki kell dolgozniuk saját újrafelhasználási modelljüket: ha nem fogadnak el otthonról hozott eszközt, akkor biztosítsanak helyben többször használható csomagolóanyagokat, és teremtsék meg a megfelelő feltételeket azok fertőtlenítésére. Amennyiben továbbra is megengedett a saját tárolóedények használata, fontos, hogy vásárlás előtt és után is alaposan elmossuk őket.
Ételt miként rendelhetek, hozhatok el az étteremből biztonságosan?
Több országban újrahasználható poharakat és tiszta, fertőtlenített, elvihető tárolóedényeket biztosítanak az éttermek és kávézók számára. Van, ahol a mosogatásra váró poharakat egy erre kijelölt dobozban gyűjtik, elszállítják, mosogatógépekben elmossák és fertőtlenítik, majd visszaviszik őket további használatra. Ha nem használhatjuk a saját, otthonról hozott edényeinket, a vállalkozások gondoskodjanak maguk újrahasználható, visszaváltható eszközökről és teremtsék meg az alapos, professzionális fertőtlenítés feltételeit.
Mi a helyzet a cégek felelősségével?
A nagyvállalatoknak minden lehetőségük megvan arra, hogy olyan fenntartható rendszereket dolgozzanak ki, amelyek biztonságos átmenetet jelentenek a kevésbé pazarló és a fertőtlenítés legmagasabb követelményeit is kielégítő modellek irányába. Ilyen megoldásokat kell világszerte alkalmaznunk. Emellett olyan, valós körkörösségen alapuló rendszereket kell kifejlesztenünk, amelyek nemcsak mindnyájunk egészsége, de a bolygónk szempontjából is biztonságosak.