Az eldobható kultúra helyett tiszta, zöld és takarékos gazdaság kell
Budapest, 2020. április 29. – Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a Greenpeace legújabb vizsgálata. A korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták. A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált: ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni. A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a februári miniszterelnöki bejelentés értelmében sürgősen biztosítsa ennek törvényi feltételeit. Ez az első lépés, hogy az erőforrás-pazarló és a hulladékhegyeket termelő gazdaságról átálljunk a tiszta, takarékos és fenntartható gazdaságra.
A Greenpeace mikroműanyag-mérést végeztetett a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel a Dunában idén február 20-án és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben február 6-án. [1] [2]
A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, melyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is. A Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest [3] mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat.
Budapesti csapvízben most először, a Greenpeace Magyarország megrendelésére vizsgáltak mikroműanyagot. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek, [4] de egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás. Ami biztosan megállapítható: a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké. [5] De a beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske [6] vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége [7] is jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget.
A belénk került mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja. Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve.
„Közel negyedmillió magyar állampolgárral együtt [8] [9] azt várjuk az illetékes minisztériumtól és a kormánytól, hogy a korábbi ígéretek értelmében végre szülessen meg az a jogszabály, amely 2021-től valóban véget vet az egyszer használatos termékek és csomagolóanyagok korszakának. Ez az egész hazai gazdasági rendszer új pályára állításának első bátor lépése lenne: az eldobható kultúra helyett tiszta, zöld és takarékos gazdaság kell egy zöldebb és egészségesebb Magyarország érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a koronavírus-járványt követő gazdasági talpraállás egyúttal az ökológiai- és a klímaválságra is nyújtson megoldást – ellenkező esetben a jövőben még nagyobb válságok sorozata éri majd a lakosságot. Át kell állni a mostani erőforrás-pazarló gazdaságról a bölcsőtől-bölcsőig gazdaságra: szakítani kell az egyszer használatos kultúrával, maximalizálni kell a nyersanyag- és energiatakarékosságot, és arra kell törekedni, hogy ne keletkezzen gyakorlatilag semmilyen és semennyi hulladék. A járvány bebizonyította: a bolygónk és saját egészségünk védelme az első.
Fotó: „Stop plastic”-élőkép a budapesti Hősök-terén, 2018. szeptember 30-án. Kredit: Pethe Attila / SkyViewAir / Greenpeace
Jegyzetek:
[1] Vizsgálati jegyzőkönyvek:
Duna: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2020/04/7b636405-594851_greenpeace___2020_k_01306___mikromuanyag_vizsgalat_duna.pdf
Csapvíz: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2020/04/3b7559c8-594849_greenpeace___2020_k_00918___mikromuanyag_vizsgalat_ivoviz.pdf
[2] Részletes eredmények: https://hu.greenpeace.org/wp-content/uploads/2020/04/gphu_mikromuanyag_eredmenyek_2020tavasz.pdf
[3] A korábbi dunai vízvizsgálatok 60; a jelen vizsgálatok 50 mikrométeres szűrővel történtek. Az ilyen vízvizsgálatok a Duna egy adott pontján egy adott időpontban mérhető szennyezettségről adnak információt. A Wessling korábbi, Dunát vizsgáló mérései elérhetők: https://mikromuanyag.hu/Duna-II. A Duna mikroműanyag-hozamát korábban évi 1500 tonnára becsülték, aminek több forrása van, köztük a környezetbe kikerülő egyszer használatos műanyagok, mint például az egyszer használatos műanyag zacskók.
[4] A WHO jelentése különböző vizsgálatokra hivatkozva csapvízben 0,0001-100 részecske/literről számolt be. Ennek alapján a Greenpeace Magyarország mostani vizsgálata az alsóbb értékhez közelít. További nemzetközi példák csapvizet vizsgáló mérésekre: https://www.origo.hu/tudomany/20170907-jelentes-muanyagreszecskekkel-szennyezett-a-csapviz-szerte-a-vilagban.html
[5] A Greenpeace mostani, nem reprezentatív mérése azt mutatta ki, hogy napi 2,5 liter csapvizet fogyasztva átlagosan évi 5 műanyag szemcse juthat belénk. Ezzel szemben, egy 9 országból összegyűjtött, 259 palackozott vizet vizsgáló 2018-as kutatás átlagosan 325 részecskét talált literenként a palackozott ásványvízben, míg egy német kutatás átlagosan 14 részecskét mutatott ki az eldobható palackban forgalmazott vizsgált vizekben literenként.
[6] Francia és török kutatások is arról számoltak be, hogy a mikroműanyag-részecskék nagy mennyiségben kimutathatóak a beltéri levegőben.
[7] A Greenpeace a boltokban kapható sókat vizsgált be 2018-ban. A vizsgált termékek 90 százalékában volt kimutatható a mikroműanyag, átlagosan 506 darab kilogrammonként. Ez azt jelenti: egy lakos napi 1 dkg só fogyasztásával évente közel kétezer darab mikroműanyag-részecskét fogyaszthat el. Mivel a tengerek is szennyezettek, a tengeri élőlények fogyasztásával is bőven kerülnek belénk mikroműanyagok. Egy tavalyi amerikai kutatás szerint (közérthető összefoglaló) évi 39.000-52.000 részecskét fogyasztunk, mely szám 74.000-121.000, ha a belélegzett műanyagot is beleszámoljuk. A tengerek mikroplasztik-szennyezése ismert, még az antarktiszi tengervizekben is bőven talált mikroműanyag-részecskéket a Greenpeace korábbi vizsgálata. A Greenpeace egy jelentése szerint tengeri élőlények fogyasztásával is bőven kerül belénk mikroműanyag: egy tenyésztett kagylóban például átlagosan 3,3 darab műanyag szemcse található.
[8] A www.greenpeace.hu/stopmuanyag oldalon indított petíciót mára már több mint 200 ezren aláírták.
[9] A magyar lakosság 83 százaléka támogatja, hogy Magyarország is betiltsa az egyszer használatos műanyag szatyrok használatát, ahogy azt már több ország megtette – derül ki a Greenpeace Magyarország megrendelésére, a Závecz Research megbízásával készült 2019 novemberi közvélemény-kutatásból.