Brazíliától Szibériáig, a világ számos pontján erdőtüzek pusztítanak. Tüzek minden évben vannak, a tűzszezon azonban egyre hosszabb, a lángok pedig egyre intenzívebben perzselik fel az emberi élethez nélkülözhetetlen erdőket, és pusztítják bolygónk élővilágát. A klímaválsággal emelkedik a Föld hőmérséklete, így kiszáradnak az erdők és más természetes élőhelyek, ez pedig táptalajul szolgál a kegyetlenül tomboló tüzeknek. A tűzvészek során nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, tovább gyorsítva a klímaváltozás folyamatát. És itt a kör be is zárul addig, amíg nem lépünk fel érdemben a klímaválsággal szemben.

Nap mint nap kapjuk a fenyegető híreket: világszerte lángok pusztítják bolygónkat, a tüzek következtében emberek halnak meg, sokan otthonukat, megélhetésüket veszítik el. A lángok martalékává válik az élővilág is és az életünkhöz nélkülözhetetlen, értékes erdőterületek. Ebben az évben ráadásul a koronavírus-járvány miatt az emberek egészsége még nagyobb veszélynek van kitéve, ahogy az egyre intenzívebbé váló tüzek miatt tovább növekedik az egészségkárosító légszennyezettség.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei tüzek kialakulása is különböző okokra vezethető vissza. Azt már régóta tudjuk, hogy a brazíliai Amazonas vidékén pusztító tüzek nem maguktól keletkeznek. Amazónia erdeit szándékosan gyújtják fel és irtják, hogy az így „felszabadult” területeket szarvasmarha-tenyésztésre, legeltetésre és takarmánytermesztésre használják. Ennek a gyakorlatnak a Bolsonaro-kormány környezetellenes politikája még inkább kedvez, mely fittyet hány arra, hogy mekkora veszélynek teszik ki ezáltal az esőerdőkben élő őslakosokat – a tüzek az otthonukat, megélhetésüket és az egészségüket egyaránt fenyegetik.

Lángok pusztítják Amazónia erdeit
© Christian Braga / Greenpeace
Lángok pusztítják Amazónia erdeit
© Christian Braga / Greenpeace

Argentínában a Paraná-folyó deltatorkolata szintén lángokban áll. Emiatt veszélybe került a régió növény- és állatfajok százaiból álló ökoszisztémája, melynek megóvása létfontosságú lenne a klímaváltozás megfékezése érdekében. Brazíliához hasonlóan a tüzek többségét itt is azért gyújtják, hogy a mezőgazdaság számára területeket szabadítsanak fel. Ráadásul idén olyan kevés eső esett ezeken a területeken, ami miatt az utóbbi 70 év legintenzívebb aszályos időszaka sújtott le a régióra. Ez pedig értelemszerűen csak tovább fokozta a tüzeket.

Argentínában a Paraná-folyó deltatorkolata szintén lángokban áll
© Sebastian Suarez Meccia / Greenpeace
Argentínában a Paraná-folyó deltatorkolata szintén lángokban áll
© Sebastian Suarez Meccia / Greenpeace

Tüzek tombolnak az Egyesült Államokban is – Kalifornia államban emberek százezreinek kellett elhagyni a lakhelyét, a légszennyezettségi mutatók pedig az egekben vannak.

A hőhullámok és villámlás okozta futótűz-hullámban rekordméretű lángok csaptak fel. A füst pedig az Egyesült Államok nyugati részén terjed.

A klímaváltozás hatásai miatt a tüzek sokkal intenzívebbek lettek: az átlagosnál forróbb és szárazabb időszak kedvez a lángoknak, ráadásul a meleg idő miatt a tűzszezon is jobban elnyúlik. Idén azonban a kaliforniai tüzek elleni fellépést nemcsak a klímaváltozás, hanem a járványhelyzet okozta válságok is nehezítik. Kalifornia államban a koronavírusos megbetegedések száma továbbra is magas. A tüzek eközben fokozzák a légszennyezettséget, mely további egészségügyi kockázatot jelent azoknál a közösségeknél, amelyek a koronavírus-járványnak a leginkább ki vannak téve. A járványhelyzet továbbá nehezíti a tűz elleni védekezés hatékony megszervezését és az érintett közösségek evakuálását.

California Pine Canyon Wildfire. © David McNew / Greenpeace
Hatalmas tüzek tombolnak Kaliforniában
© David McNew / Greenpeace
Hatalmas tüzek tombolnak Kaliforniában
© David McNew / Greenpeace

Ott van még Szibéria is, ahol az idei nyarat rendkívüli hőhullámok, a permafroszt felolvadása és erdőtüzek jellemezték. Egyre súlyosabb tűzvészek pusztítanak a régióban – műholdfelvételek szerint Oroszországban 2020 eleje óta már több mint 22 millió hektár terület égett le, ebből mintegy 14 millió hektár erdőterület. A tüzek nagy részét nem oltják, mivel a hatóságok szerint az oltás költségei meghaladnák a tüzek által okozott kár értékét.

Climate Emergency: Forest Fires in Siberia. © Julia Petrenko / Greenpeace
Egyre súlyosabb tűzvészek pusztítanak Szibériában
© Julia Petrenko / Greenpeace
Egyre súlyosabb tűzvészek pusztítanak Szibériában
© Julia Petrenko / Greenpeace

Mindezek fényében nem engedhetjük meg, hogy a tüzek által sújtott országok vezetői kibújjanak a felelősség alól – fel kell szólítanunk őket az azonnali cselekvésre, hiszen kötelességük megvédeni az embereket, az élővilágot és az értékes erdőterületeket. A világ minden táján össze kell fognunk és közös erővel fel kell lépnünk a klímaváltozás megfékezése érdekében. Te is segíthetsz ebben – csatlakozz petíciónkhoz: greenpeace.hu/klimaveszhelyzet

Forrás: Rebecca Field, a Greenpeace International multimédiás szerkesztőjének írása alapján.

Forest Fires in Candeiras do Jamari, Amazon - Second Overflight (2019). © Victor Moriyama / Greenpeace
Klímavédelmet Magyarországnak!

Vészhelyzet van. Klíma- és ökológiai vészhelyzet. A tét az emberi civilizáció, és benne országunk fennmaradása. Csatlakozz a kiáltványhoz!

Cselekszem