A helyiek és a természetvédők tiltakozása ellenére Magyarország kormányának egyik legtöbb közpénzből finanszírozott természetpusztító idegenforgalmi beruházása a Fertő tó soproni szakasza mentén a megvalósítás fázisába lépett. A tervezet szerint a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület magterületén belül, mintegy 60 hektáron fedett sportkomplexum, apartmanházak, 100 szobás 4 csillagos szálloda épülne. A beruházás figyelmen kívül hagyja a valós társadalmi igényeket és a fenntartható turizmus szempontjait. Miért is gond ez, és meg lehet-e még állítani a természetkárosítást?
Elcsépelt mondat, de Magyarország gazdag vizes élőhelyekben. Sajnálatos módon azonban nagy tavaink jelenleg fejlesztési össztűz alatt állnak. Pedig a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó részben vagy teljes mértékben a közösségi jelentőségű védett élőhelyek rendszerének, az úgynevezett Natura 2000-es hálózatnak a részei. A négy tó szintén tagja a nemzetközi egyezmény által védett úgynevezett Ramsari-területek hálózatának.
Mindez nem tántorítja el a döntéshozókat attól, hogy mind a négy tó mentén olyan turisztikai, ingatlanfejlesztéseket tervezzenek, amelyek ezeket a védendő természeti értékeket veszélyeztetik. Ezért 2020. szeptember 26-án a Greenpeace, a WWF, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, több mint 70 másik természet- és környezetvédelmi szervezettel közösen nyilatkozatot adott ki a magyarországi nagy tavaink védelme érdekében.
Fotó: Molnár Antal
Több jogszabály megsértése is felmerül a Fertő tónál
A Fertő tó partja mentén, természetvédelmi területen, mintegy 60 hektáron tervezett megaberuházás kiemelkedik a tavainkat veszélyeztető projektek közül, hiszen ez egy olyan tervezet, ahol az állam nemcsak az engedélyezés révén érintett, de ő maga a beruházó is. A teljes beruházás finanszírozása költségvetési összegből történik – azaz magyar adófizetők pénzéből – a Modern Városok Program keretében. A beruházás részeként természetvédelmi (Nemzeti Park és Natura 2000-es) területen megépülő építmények egy része teljesen felesleges (pl. fedett sportkomplexum műfüves labdarúgó pályával), más részének reális alternatívája létezik a védett területen kívül (pl. 100 szobás 4 csillagos szálloda, apartmanházak és ökocentrum).
(forrás: Közti Zrt, Építési Engedélyezési Terv dokumentáció)
A megalomán elképzelés keretében mintegy 30 milliárd forintot terveznek elkölteni. A korábban említett épületek mellett, ebből épülne 880 gépjárművet befogadó parkoló, 850 vitorlás és 400 evezős csónak részére kikötő, 26 – közvetlenül a tóparton álló zártsoros beépítést eredményező – apartmanház, többszintes látogatóközpont, motel és kemping. A költségvetési pénzből épülő építmények üzemeltetője még ismeretlen. A strandot eddig üzemeltető Soproni Vízmű Zrt. kapacitásai erre nem alkalmasak. Amennyiben pedig a beruházás során az államot képviselő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. lenne a majdani üzemeltető, az nonprofit jellegénél fogva erősen versenytorzító lenne, és a tó körüli magánszálláshelyek gazdasági helyzetét jelentősen rontaná.
Az állam a beruházáshoz készült terveket igyekezett titkolni, a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségre hivatkozva az ügyfelek számát korlátozni. Ennek ellenére a vízjogi engedélyt és a környezeti hatásvizsgálatokat, valamint az építési engedélyek és tervek egy részét – a Nemzeti Adatvédelmi és Információvédelmi Hatóság közbenjárásának köszönhetően – sikerült a helyi civileknek megszerezniük.
A környezeti hatásvizsgálatok alapján Európai Uniós vizsgálat indult a fejlesztéssel kapcsolatban, mivel több jogszabály megszegése is felmerült. Ezek közé tartozik az, hogy a tó határvíz jellege és határon átnyúló osztrák-magyar kulturális világörökségi helyzete ellenére az üzemeltetés során várható határon átnyúló hatásokat nem vizsgálták.
A Natura 2000-es hatásbecslési dokumentációban a beruházó elismerte, hogy a tervezett fejlesztésnek nincs kiemelt társadalmi és gazdasági jelentősége. Ez azt is jelenti, hogy a várható természetkárosítás miatt az eljáró hatóságnak a terveket el kellett volna utasítania.
A természetkárosítás már elkezdődött
A vízjogi engedélyes munkák 2020. december 17-én, az építési terület átadásával megkezdődtek. Az engedély 100 000 m3-nél nagyobb mennyiségű anyag kotrását engedélyezi augusztus 1. és március 31. közötti időszakban.
Emlékezzünk csak arra, hogy a 2020 decemberében a tokaji Ively-ér kotrása hatalmas károkat okozott, amivel kapcsolatban a Tokaji Természetvédelmi Egyesület tagjai igyekeztek fellépni. Több ezer hal és több száz kétéltű és más gerinces állat pusztulhatott el, mert a kotrást a telelési időszakban kezdték meg.
Az Ively-érnél történt természetkárosítás eltörpülhet a Fertő tó területén várható, kotrásból eredő károk mellett. Ezeknek dokumentálását a kivitelező és beruházó úgy is nehezíti, hogy a területre történő bejutást már a Fertőrákosról bekötő út közepénél megtiltja.
Fotó: Juhász Attila
A természetkárosítás mellett a Fertő tó magyar oldalának ikonikus, nádfedelű cölöpházainak a Zrt. által előírt bontása a kulturális értékek eltűnéséhez vezetne. Ezek az épületek a terület UNESCO világörökséggé nyilvánításakor már itt álltak és így nyilvánvalóan a védett tájkép részét képezik.
Meg lehet-e még menteni a Fertő tavat?
„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” – áll Magyarország Alaptörvényének P) cikkében.
A fentiek szellemében a soproni és Fertő tó menti települések lakói megalakították a Fertő tó Barátai Mozgalmat és egy online petíciót indítottak. A petíciót az azonos névre keresztelt osztrák mozgalom is terjeszti a Fertő tó másik oldalán. A petíció keretében a helyi mozgalom egy, a társadalmi igényeknek és természeti értékeknek jobban megfelelő fejlesztésre tesz javaslatot. Folyamatban van egy EU-s eljárás, és egy magyar bíróságon beadott eljárás is, amelyek idővel alkalmasak arra, hogy megakasszák a beruházást. Csak nehogy már késő legyen.
A Fertő tó Barátai Mozgalom várja minden, a természetvédelemért tenni akaró állampolgár csatlakozását az aláírásgyűjtési kezdeményezésükhöz: https://szabad.ahang.hu/petitions/a-ferto-to-korszeru-es-tajba-illo-fejleszteseert
A Dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Dr. Bándi Gyula zöldombudsmannak és Dr. Farkas Ciprián Sopron polgármesterének címzett petíciót már több ezren aláírták. A cél az, hogy a döntéshozók számára egyértelművé váljon: a magyarok nem szeretnének természetpusztító megaberuházást a Fertő tavon.