Három év alatt sereghajtóból az élre került a szomszédos Burgenland az osztrák tartományok között, ami az egészséges és környezetbarát közétkeztetést illeti. 2018 novemberében számoltunk be arról, hogy Burgenland tartományi kormánya megszavazta: 2021-ig 50%-ra kell növelni a bioélelmiszerek arányát az óvodákban és iskolákban. Ezt a célt pedig az idei évben már el is érték, sőt számos intézményben túlszárnyalták. A helyi ökogazdálkodók által termelt alapanyagok bevonása a közétkeztetésbe nemcsak egészségügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is óriási jelentőséggel bír, hiszen az, hogy hogyan állítjuk elő az élelmiszereinket jelentős hatással van a klímára, a talajra, az élővizekre és a biológiai sokféleségre egyaránt.
Miután 2018 végén megszületett a döntés a burgenlandi menzák megreformálásáról, a tartományi döntéshozók nem vesztegették az időt: elkészítették az új közbeszerzési szabályozást, ami segített megvalósítani a biofordulatot, és mostanra már számos olyan óvoda és iskola is van, ahol az élelmiszerek több mint 50%-a, esetenként 60-70%-a ökológiai gazdálkodásból származik. A törvénybe iktatott végső cél az, hogy 2024-re 100%-ban egészséges bioélelmiszerrel lássák el a gyerekeket.
A menzareformot majd szeretnék kiterjeszteni a kórházakra és a tartományi kormány más intézményeire is, sőt, azt is célként tűzték ki, hogy a burgenlandi minta egész Ausztriában elterjedjen. A biofordulat ugyanis nagy lehetőségeket rejt nemcsak a gyerekek egészséges fejlődése szempontjából, hanem az osztrák gazdálkodóknak is, akik számára a közétkeztetés stabil, kiszámítható felvevőpiacot jelent, így megkönnyíti számukra az ökológiai gazdálkodásra (biogazdálkodásra) való átállást.
Magyarországon a helyi ökogazdálkodásból származó alapanyagok beépítése, és ezzel együtt a menzák általános zöldítése még gyerekcipőben jár. Pedig nagyon fontos lenne, hogy több bioélelmiszert kínáljanak a közétkeztetésben, egyrészt azért, mert a gyerekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra, másrészt pedig azért, mert az óvodások és iskolások ezáltal a szociális helyzetüktől függetlenül juthatnának egészséges, környezetbarát módon előállított élelemhez.
A menzák ilyen jellegű átalakítása persze nem megy egyik napról a másikra, de lépésről-lépésre kialakítani egyáltalán nem lehetetlen itthon sem. Bár egyelőre kis számban, de vannak már hazai jó példák, amelyek azt bizonyítják, hogy közös akarattal a burgenlandi példát Magyarországon is meg lehetne valósítani.
Ökomenza Magyarországon is van
Néhány évvel ezelőtt Szarvason, több szereplő összefogásával olyan előremutató gyermekélelmezési modellt hoztak létre, ahol egy 1600 adagos főzőkonyhán az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik, a felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik.
Kistelepüléseken is van jó példa. Ilyen Nyárád, ahol szinte az összes alapanyagot helyben termelik meg a közétkeztetéshez az óvoda és az idősek otthona számára, méghozzá úgy, hogy kizárólag biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket használnak. A gazdálkodásba bevonták olyan idős személyek kertjeit is, akik maguk már nem tudják területüket megművelni, de zavarja őket, ha a kertet felveri a gaz. Ők örömmel veszik azt, hogy az önkormányzat megműveli a területüket, a termények pedig a közétkeztetést ellátó konyhára kerülnek.
Ha szeretnél többet megtudni arról, hogy ők hogy csinálták, görgess le az oldalon a „Magyarországi jó példákhoz”.
A Greenpeace-nél évek óta dolgozunk az ökomenzák elterjesztéséért és támogatjuk az alulról jövő kezdeményezéseket azáltal, hogy felkutatjuk és bemutatjuk az országban megvalósult jó példákat és ingyenes workshopokat szervezünk a témában. Segítünk abban, hogy egymásra találjanak az ökotermelők, iskolák és önkormányzatok – valamint az egyes szereplőktől számos hasznos javaslatot is összegyűjtöttünk a közétkeztetés átalakítására.
Tudj meg többet az ökomenzákról!
Mit tehetsz a közétkeztetés jobbá tételéért szülőként, polgármesterként vagy iskolaigazgatóként, élelmezésvezetőként?