Hetek óta megy a vita Magyarországon és a világon az energiaárak emelkedésének okairól. Az energiaárakat bonyolult, soktényezős folyamatok alakítják a világpiacon, mégis elég csak kicsit megvizsgálni a kialakult helyzethez vezető folyamatokat, és hamar nyilvánvalóvá válik, hogy elsősorban a gazdaság fosszilis függésére vezethető vissza a jelenlegi árválság. A megoldás így adja magát: a megújulókba, energiahatékonyságba és -takarékosságba kell befektetnünk, minél többet, minél gyorsabban.
A piaci árakat az energiapiacon is alapvetően a kereslet-kínálat kettősége határozza meg, de ez önmagában nem teljesen elégséges magyarázat, mivel kimarad belőle számos, a keresletre és a kínálatra hatást gyakorló tényező. Ezek közül is kiemelendő egyes korábbi körülményeknek, és az azokból fakadó döntéseknek a hatása. A nyersanyagárak 2014-15 során összeomlottak, majd 2020-ban a COVID miatti leállások által csökkent kereslet eredményezett ugyancsak alacsony árakat. A piac úgy reagált az alacsony árakra és az alacsony keresletre, hogy visszafogták a beruházásokat a gáz- és olajszektorban. Így pl. az olajcégek nem végeztek beruházásokat annak érdekében, hogy a kimerülő holland gázmezők helyett újabb gázmezőket tárjanak fel, és végül nem maradt elegendő tartalék a kereslet egy esetleges gyors felfutásának kielégítéséhez. Emellett pedig az alternatívák fejlesztése, azaz a megújulós, illetve főleg az energiatakarékossági és -hatékonysági beruházások sem haladtak úgy az elmúlt években, ahogy az minimum klímavédelmi szempontból indokolt lett volna.
Ebben a helyzetben következett be a kereslet robbanásszerű növekedése. 2020-21 tele rendkívül hideg volt az északi félgömbön, és a COVID utáni gazdasági fellendülés is gyors igénynövekedést okozott. Az elmaradt beruházások miatt a kínálat így már nem tudott lépést tartani a kereslettel a piacon. Ez nem csak az európai piacot jelenti – a hideg tél miatti ázsiai igénynövekedés a folyékony földgáz (LNG) piacán tarolt, elszipkázva a rendelkezésre álló készleteket az európai igények elől, miután a tél kontinensünkön is leürítette a gáztárolókat. A gázkínálat szűkösségéhez hozzájárult, hogy Európában idén nyáron keveset fújt a szél, és az áramellátás érdekében többet termeltek a gázerőművek. Ez növelte a nyári gázigényt, és hozzájárult a gáz árának növekedéséhez is, így végül nyáron az előző években megszokotthoz képest kevesebb gázzal töltötték fel a tárolókat. Ennek az újabb hideg télre vonatkozó aggodalmak miatt megint csak árfelhajtó hatása van. Oroszország sem növelte a szállításait, inkább a belföldi tárolóit töltötte fel.
A gáz drágulása az áram árának a növekedését is okozta. Ennek eredménye, hogy végül a szénerőművek is többet termeltek, nem csak Ázsiában, hanem Európában is, mivel így már a magas CO2 kvótaárak mellett is versenyképesen tudtak termelni. Mindennek eredményeképpen gázban 8, szénben 11%-os igénynövekedést lehetett tapasztalni világszerte 2021 első felében az egy évvel ezelőttihez képest, a gáz árának növekedése pedig magával húzta a többi fosszilis energiahordozó árának növekedését.
A zöld befektetések elégtelen mértéke, az energiahatékonysági, -takarékossági, és megújulós beruházások relatív elmaradása az, ami továbbra is magas szinten tartja a fosszilis energiaforrások iránti igényt. A mostanra kialakult helyzet a magas energiaárakkal döntően arra vezethető vissza, hogy a gazdaságnak és a társadalomnak még mindig nagyon magas az energiaigénye, ami strukturális oldalról is rossz, mivel még mindig nagyon magas a függőségünk a fosszilis energiahordozóktól. Ha jobban fokoznánk a zöld megoldásokba (a hatékonyság és takarékosság mellett a megújulók diverzifikációja, a hálózat fejlesztése is fontos) való beruházásokat, akkor a rendszer képes lenne fosszilisek nélkül is megoldani az energiaellátást, és egyszerűen nem jelentkezne olyan mértékű többletenergia-igény, amit a piac aztán nem tud kielégíteni.
A jelenlegi válságra egyértelmű a válasz: tovább kell növelni a klímabarát megújulókba való befektetéseket, fel kell gyorsítani ezek terjedését, és nagymértékben be kell fektetni az energiahatékonyságba. Ebbe beletartozik, hogy a villamosenergia-hálózatokat is fejleszteni kell, segítendő a megújulók befogadását, és ösztönözni, támogatni kell az energiafelhasználás csökkenését eredményező beruházásokat, például az épületszigetelést és fűtéskorszerűsítést. Mindezek világos klímavédelmi előnyei mellett zöld munkahelyek jönnének létre, csökkentenék a más országokkal szembeni energiafüggőségünket, és ráadásul rengeteg pénzt is megspórolnánk, amit nem fizetnénk ki a klímaromboló fosszilis energiahordozókért.
További olvasnivalók a témában:
Bő egy év alatt drágult hússzorosára a gáz, de hogy fordulhatott ez elő? (G7)
Energiaár-válság: csak a baj lesz nagyobb, ha most kidobjuk a közös klímapolitikát (Válasz Online)
Gyorsítani kell az energiaátmenetet, nem lassítani (Telex)
Nem a zöld befektetési őrület és a globális alapkezelők felelnek az energiaválságért (Telex)
Elhisszük, hogy Brüsszel felelős az ázsiai és amerikai gázárakért? (Index)
What is behind soaring energy prices and what happens next? (The International Energy Agency – IEA)