A nyilvánosságra hozott új koncepció a Fertő tavi beruházás kapcsán kisebb léptékű és a korábbinál több eleme ökológiai szemléletű, így üdvözöljük az újratervezés tényét. Jó lépésnek tartjuk a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ami az újratervezési folyamatot jellemzi.
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a kormány képviselőinek korábbi kommunikációjában, valamint az írásos anyagban is fellelhető az az érv, hogy a projekt körül kialakult helyzet a projektet ellenző vagy kritikával illető civil szervezetek miatt van. Ezt a saját nevünkben és partnereink nevében is teljesen elutasítjuk. A projekt körül kialakult helyzetért a magyar kormány a felelős, ahogy a rossz gyakorlaton is a kormány tud változtatni. A civil szervezetek alapvető misszójuk szerint jártak el. Célunk a természet védelme, a természet értékeinek megőrzése, valamint a magyar és nemzetközi természetvédelmi jogszabályok betartatása volt. Amennyiben meghallgatják korábban kritikáinkat, ezek a vitás helyzetek megelőzhetőek lettek volna.
Korábban többször kifogásoltuk, hogy az eredeti tervek tömegturizmust kiszolgáló létesítmények – többek között luxusszálloda, óriási kikötő, apartmanházak- építéséről szóltak, melyek ráadásul közvetlenül a vízparton épültek volna. Ezek célja, léptéke, elhelyezkedése elfogadhatatlan volt. Ebben szerencsére érezhető az elmozdulás a szelíd turizmus felé a kormány részéről.
A pozitív tendencia mellett is fontos megjegyezni, hogy még rengeteg energiát kell fordítani az elmúlt években okozott ökológiai károk hatásainak mérséklésére. A jelenlegi helyzetben a szervezet azt várja a kormánytól, hogy a károk helyrehozása mellett biztosítsák, hogy hasonló állami beruházás esetén többé fel se merülhessen, hogy ilyen léptékű természetpusztítás történhet. Emellett azt javasoljuk, hogy a projekt mutasson példát arra, hogy milyen eredményeket lehet aktív természethelyreállítás terén elérni. Ehhez azt várjuk, hogy a helyreállítás során segítsék az eredetihez közelítő, őshonos növénytakaró kialakulását.
Végre úgy tűnik tehát, hogy a kormány új szemlélettel vág bele a projekt megvalósításába. Az alábbiakban részletesen megosztjuk a beruházás társadalmi egyeztetésre bocsátott új irányvonalával kapcsolatos elképzeléseinket.
A Greenpeace álláspontja szerint:
- A jelenlegi környezetvédelmi működési engedélyt, ami még a korábbi tervekkel számol, vissza kell vonni, vagy módosítani kell, hogy tükrözze a bejelentett változásokat.
- A helyi építési szabályzatot mielőbb a projekt új irányaihoz kell igazítani.
- A megkezdett, széleskörű társadalmi egyeztetésnek végig kell kísérnie a projekt megvalósítását.
- Helyre kell hozni az ökológiai károkat, és biztosítani, hogy az eredeti, túlzó, turizmus növelését célzó és nagymértékű beépítéssel járó tervek helyett valóban a szelíd ökoturizmusra épülő projekt valósuljon meg, és hogy állami beruházás kapcsán hasonló a jövőben ne történhessen meg.
- Találják meg a felelőseit a 12 milliárd forint közpénz elköltésének, az ökológiai károk okozóinak.
Részletes észrevételeink:
- Az új koncepciót, mint irányt támogatjuk, de konkrét tervek hiányában pusztán irányként tudjuk értékelni.
- A megismert ökológiai monitoring eredmények álláspontunk szerint megerősítik, hogy a terület nagymértékű beépítése, luxusszálloda és más létesítmények kialakítása súlyos hiba lett volna. A területen számos védett madárfaj jelent meg és egy részük fészkelésbe is kezdett – ez egyrészt mutatja a Fertő táj értékét, és azt is, hogy a beruházási területen csak a szelíd turizmusnak van helye. A közpénzből finanszírozott ökológiai monitoringot folytatni kell, illetve át kell alakítani az előírt protokoll szerinti, valódi biodiverzitás monitoringgá és annak eredményeit nyilvánosságra kell hozni.
- A korábbi építési terület állapotának ökológiai helyreállítása fontos feladat. A terület egészén, de a strand területén és az ökoparkban különösen nagy szerepet kell kapnia a változatos őshonos, tájbaillő növényzetnek, különös figyelmet kell fordítani az inváziós fajok térnyerésének megfékezésére (például kaszálással).
- A zöld szempontokat az új tervbe be kell építeni, a korábbi tervekhez képest határozottan kisebb léptékű, szelídebb megoldásokat kell előtérbe helyezni. Ennek egyik fontos eleme, hogy ne legyen ökocentrum védett területen.
- A strand és környékének az emberek által korábban is aktívan használt terület fejlesztésének átgondoltan kell történnie. Itt korábban is volt már strand, ennek ökológiai szempontokat is figyelembe vevő felújítását érthetőnek és elfogadhatónak tartjuk. Nem támogatjuk ugyanakkor a koncepcióban felvetett, nem élővizes medencék megvalósítását. A Fertő iszapos, a vize pedig opálos, mint a szikes tavaké általában. Ez óriási érték, elképesztően gazdag élőhely. Az olyan, máshol is könnyen megvalósítható létesítmények, mint a koncepcióban felvetett nem élővizes medence, a vízpart helyett már eleve beépített, települési, nem védett területen valósíthatók meg. A Fertő, mint élővíz az ilyen helyekre jellemző természetélményt és fürdőzési élményt képes nyújtani – másfajta élményt máshol kell keresni.
- Nagy kiterjedésű, szilárd burkolatú parkoló helyett olyan parkolási lehetőséget javaslunk, amely a korábban már létező, murvás parkoló helyén valósul meg, és a betonozott felszínt minimálisra szorítja, nem teljes burkolatot jelent. Két fontos szempont a tervezéshez: az egyik, hogy minél kisebb legyen a beépítés, betonozás aránya, a másik pedig, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően ne juthasson szennyezés innen a Fertőbe.
Idővonal:
A Greenpeace álláspontjának szakmai háttere:
- A Fertő kiemelkedő természeti értékét több hazai és nemzetközi védettség, elismerés is bizonyítja: nemzeti park, Natura 2000 terület, a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó terület és az UNESCO Világörökség része.
- A hazai és nemzetközi szintű védettségekkel rendelkező területen az élővilág védelme a jogszabályokban rögzített legfontosabb feladat – a turizmus fejlesztése csak bizonyos, erre előzetesen meghatározott területeken és kizárólag a megőrzés szempontjait maximálisan figyelembe véve, a kisebb léptékű, mértékartó, szelíd turizmust megvalósítva fogadható el.
- A kezdetektől a területre vonatkozó jogszabályok betartását vártuk el: a védett fajok és élőhelyeik védelmét szolgáló szabályozásokon át a védelmi szinttől való visszalépés tilalmán keresztül a mederben történő építés tilalmáig.
- A széleskörű tiltakozásban több független szereplő is a Greenpeace álláspontjával összhangban foglalt állást, köztük aMagyar Tudományos Akadémia Biológiai tudományok osztálya.
Jogi tanulságok és következmények:
A Fertő tavi beruházás kapcsán több jogi lépést is tettünk. Ezek között szerepelnek olyan győzelmek is, amelyek más, természetvédelmi ügyekben is precedens értékűek lehetnek.
A számos, a Greenpeace és a Fertő tó Barátai Egyesület által indított per közül is kiemelkedő, hogy ítéletében a Kúria is a Greenpeacenek adott igazat a védelmi szinttől való visszalépés tilalmának kérdésében. Kúria ítélet, kapcsolódó Greenpeace hír:
A Győri Törvényszék által hozott ítéletnek megdöbbentő eleme volt az az érvelés, hogy ha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A Törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá „elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is”. A Kúria jogszabályokat sértőnek minősítette ezt az indoklást.
Részlet az ítéletből:
“A Kúria helyt adott a felperes által a felülvizsgálati kérelemben az alap védelmi szinttől való visszalépés tilalma körében kifejtett érvelésnek. A felperes helytállóan hivatkozott a 28/1994. (V. 20.) AB határozatra, az abban foglaltak szerint ,,(…) a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog, vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.” … “A környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. A környezethez való jog érvényesítése alkotmányosan megköveteli azt, hogy az állam – amíg jogi védelem egyáltalán szükséges – az elért védelmi szinttől csakis olyan feltételekkel léphessen vissza, amikor alanyi alapjog korlátozásának is helye lenne.” [28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABВH 1994, 134,141.].”
Idézet Dr. Gutper Ildikótól az ítélet kapcsán: “[A Kúria] hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi engedélyek kiadásával meghatározott védelmi szint nem csökkenthető az engedélyek módosításakor. Kimondta azt is, hogy nem lehet a hiányosnak tartott környezetvédelmi engedélyek ellen fellépő civil szervezeteket olyan bizonyítási munkára kényszeríteni, amilyet az engedélyt megadó hatóságoknak kellett volna elvégezniük.” (forrás)
Harmadfokon is felmentette a bíróság Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit, akik a fecskék fészkeikre való visszatérését akadályozó madárhálókat távolítottak el a bontásra ítélt épületekről. A másodfokú bíróság felmentette az aktivistákat a rongálás vétsége alól, megállapította, hogy tevékenységük nem volt a társadalomra veszélyes, és hogy a természet védelmében léptek fel. Emellett azt is kimondta, hogy a természet védelme nem bűncselekmény, hanem mindannyiunk felelőssége. Harmadfokon helyben hagyták ezt a döntést.
A kiírt közbeszerzés az érvényes környezetvédelmi engedélytől eltérő mértékű beépítésre és eltérő számú épületre vonatkozott – ez súlyos hiba volt, hiszen a megvalósítás esetén az engedélyezett környezeti károkozásnál is nagyobb pusztítást jelentett volna.
A Natura 2000 terület pontos státuszát a hatóság álláspontunk szerint jogszerűtlenül módosította, a Natura 2000 területeket ugyanis kormányrendelet jelöli ki. Ez a lépés kimeríti az elért védelmi szintről való visszalépést, ami tiltott. Ráadásul a hatóság ezzel egy kormányrendeletet írt felül, márpedig a hatóság csak jogalkalmazó, nincs jogalkotói jogköre (ellene megy a jogalkotásról szóló törvénynek).
Érvek, jogszabályok, hosszabb távú hatások:
Az állami beruházások akkor is szelíd, természetkímélő módon valósuljanak meg, amikor nincs forráshiány, és nem kíséri őket nagy társadalmi felháborodás.
A Natura2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az élőhelyek és fajok megőrzése, ezt össze kell hangolni az egyéb célokkal /az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1)-(4)/
Általánosságban, mindenhol alapvetőnek kell lennie a károkozás minimalizálásának – vizes élőhely, védett terület esetében pedig hatványozottan.
Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Minden környezeti elem védendő, a védetté nyilvánítottak kifejezetten. /a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 13. § ; Kfv.I.37.004/2024/6. (60) a jogerős ítélet [103] bekezdésében az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény értelmezését, felülbírálatát olyan módon végezte el, hogy értelmezése egyértelműen szemben áll a Tvt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakkal (amely tilalmazza a védett állatfajok egyedének zavarását, károsítását, kínzását, elpusztítását, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetését, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolását, károsítását), értékelése nyilvánvalóan jogellenes (a fajok és egyedek helyzetének értékelése, valamint a korlátozás arányos vagy aránytalan voltának a beruházáshoz viszonyítása során)/
Széleskörű természetvédelmi, társadalmi bevonásra van szükség ilyen esetekben, állami szereplő esetén különösen.
A hatóságnak kötelessége biztosítani azt, hogy a nyilvánosság a környezeti információkhoz hozzáférjen, sőt az is, hogy erről a jogosultságáról tudomást szerezzen! /a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (1)-(4)/
Hazánk értékeinek megőrzését és bemutatását az újonnan beépített területek arányát minimálisra szorító, természetközpontú és ezzel az emberek érdekeit is támogató megoldások segítik elő.
Szakítani kell azzal a szemlélettel, amely a fejlődést összekeveri az építkezéssel. Sokszínű tájaink önmagukban is értékesek és meglátogatásra érdemesek – nem a betonozás teszi őket azzá. Ilyen területeken a beépítés nagymértékű növelése nem fejlesztés, hanem rombolás. A természetközeli tájakat ne próbálják városi környezetté alakítani. Nemzeti parkjainkban pedig az élővilág védelme a fő feladat, és nem a turizmus fejlesztése. /Tvt. 5. § (2) és (3) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni./
A beruházónak kell kétséget kizáróan bizonyítania a tervei illeszkedését a környezet- és természetvédelmi szempontokhoz, védettségi szintekhez, jogszabályokhoz.
/Kfv.I.37.004/2024/6. (51) … eljárásban a módosítás engedélyezésének szükséges és elégséges mértékű vizsgálata nem történt meg, az alperes (ti: az engedélyező hatóság) a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, e hiányosság nem eredményezhet a felperes (ti. a környezet védelmében fellépő civil szervezet) oldalán olyan bizonyítási terhet, amely a megelőző eljárásban az alperes tényállás tisztázása körébe kellett, hogy tartozzon/
A megfelelő átláthatóságot nem biztosító tervezési és engedélyezési eljárás érthető módon társadalmi ellenállást vált ki, ami felesleges társadalmi feszültséghez és a projekt késéséhez vezet.
A hatóságnak kötelessége biztosítani azt, hogy a nyilvánosság a környezeti információkhoz hozzáférjen, sőt az is, hogy erről a jogosultságáról tudomást szerezzen! /a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (1)-(4)/
Az engedélyező hatóságok nem léphetnek vissza a környezetvédelem eddig elért szintjétől.
/Kfv.I.37.004/2024/6. (51) … az Engedélyhatározat kiadásával – a Kúria álláspontja szerint – a Hatóság meghatározott egy védelmi szintet. Ez a védelmi szint a továbbiakban alap védelmi szintként funkcionál a környezetvédelmi engedély módosítása során.
