Budapest, 2023. február 23. – Greenpeace-aktivisták az ukrajnai háború kezdetének évfordulóján egy hatalmas molinót helyeztek el a Karmelitánál Gáz, függőség: elég! szöveggel. Az aktivisták arra hívták fel az akcióval a figyelmet, hogy a kormányzat válaszai teljesen hibásak az energiaválságra, azok nem a megoldáshoz, hanem csak még jobban elmélyülő válsághoz vezetnek. Az orosz földgáz második legnagyobb európai uniós vásárlójaként nem csökkent érdemben Magyarország fosszilis függősége. A Greenpeace ezért azt követeli, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen olyan megújulós és energiahatékonysági programokat, melyekkel gyorsan csökkenthető az ország földgáz- és általában fosszilisenergia-felhasználása. Radikális takarékosságra, gyors zöld átállásra van szükség, mert ez az ország alapvető érdeke.

Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace

A Greenpeace szerint elfogadhatatlan, hogy az energiaválság egy éve alatt csak tovább korlátozták a megújuló energiaforrásokat, és hogy nem kezdeményeztek programokat az energiafelhasználás hosszú távú csökkentésére. Ehelyett a magyar költségvetésből továbbra is számolatlanul ömlik a pénz az éghajlatot károsító, háborúkat okozó gáz, olaj és szén felhasználásába. A szervezet által idézett adatok szerint az orosz elnök háborújának kezdete óta az Európai Unióban Magyarország vásárolta a második legtöbb földgázt Oroszországtól (Németország után).

Miközben a kormány szerint már így is 85%-ban függ Magyarország az orosz földgáztól, az erre költött több, mint 2100 milliárd forint azt jelenti, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal [1] járult hozzá a függőség értelmetlen és érthetetlen fenntartásához az elmúlt egy év alatt. A Greenpeace ezért azt követeli a kormánytól, hogy a klímavédelem szempontjait is figyelembe véve, legkésőbb 2035-ig vezessék ki a gázt, és helyette klímabarát, békés, megújuló energiaforrásokból biztosítsák az ország energiafelhasználását.

A szervezet szerint az alábbi megoldásokra volna mielőbb szükség, amelyekkel gyorsan és jelentősen lehetne csökkenteni a gázfüggőséget:

  • Az újabb elvesztegetett év után a lehető leggyorsabban, az érintettek bevonásával fel kell oldani a szélenergia terjedését akadályozó intézkedéseket.
  • Fel kell számolni a napenergiás rendszerek telepítését korlátozó intézkedéseket mind a lakossági, mind a kereskedelmi szektorban. Az élővilág sokszínűségének megóvását is figyelembe vevő módon minél szélesebb körben támogatni kell a napenergia további terjedését, beleértve a szükséges hálózatfejlesztést. Az optimális támogatási rendszerek kidolgozásába be kell vonni az érintetteket.
  • Hosszú távú, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználó, kiszámítható támogatási programokat kell indítani a lakó- és középületek energiatakarékossági és energiahatékonysági beruházásaihoz, műszaki és szociális szempontok, illetve a 2050-re elérni tervezett karbonsemlegességi cél figyelembe vételével.
  • Ezeket a programokat azokból a forrásokból kell finanszírozni, amelyeket a magyar állam a fosszilis függőséget fenntartó beruházásokra (pl. szénkitermelés növelése, Mátrai Erőmű termelésének növelése és üzemidejének meghosszabbítása, földgázkitermelés növelése), vagy a jelenlegi válság kezeléséhez semmilyen megoldást nem nyújtó Paks II. projektre költ.
  • Fel kell hagyni a gázfüggőséget bebetonozó, alapjaiban téves „rezsicsökkentési” politikával. Az erre szánt állami forrásokat, beleértve a MOL-tól és más cégektől beszedett extraprofit adót is, az energiaárak szociális alapú kompenzációja mellett ugyancsak a megújulós és energiahatékonysági és -takarékossági programok finanszírozására kell fordítani.

„A kormány energiapolitikája káros és hibás, mert az a fosszilis függőség politikája. Emiatt képtelen kezelni azt az energiaválságot, amit az egy éve kitört háború okozott. A magyar embereket köldökzsinórként Oroszországhoz kötő gáz- és olajvezetékek függőségben tartják az országot. Ezért most hiába szaladgálnak újabb és újabb gázforrások után, a függőségen ez semmit sem változtat, miközben az elszállt energiaárak elviselhetetlen terhet jelentenek a lakosságnak és az országnak. A Greenpeace olyan energiapolitikát követel, amelyben a lehető legrövidebb idő alatt megszabadulunk a fosszilisektől, és ehelyett a nap- és a szélenergiába fektetünk, valamint energiatakarékossági programokat indítunk. Ez az energiaválság csak így oldható meg.” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.


[1] A számítás módja: A KSH adatai szerint a háztartások száma Magyarországon 4 099 311. A Center for Research on Energy and Clean Air (CREA) adatai szerint 2022. február 24. óta Magyarország 5 554 millió EUR-t költött orosz gázra. Ez a Magyar Nemzeti Bank átlagos középárfolyamával számolva a háború kitörése óta (396,6 HUF) 2200 milliárd forint. Vagyis: 2 202 716 400 / 4 099 311 = 537 338

Az akcióról további képeket folyamatosan frissülő Flickr-albumunkban talál.