Budapest, 2025. 08. 14. – Rendhagyó időjárásjelentést és híradót készített Litkai Gergely a Greenpeace Magyarországgal: a humorista 2050-ből jelentkezik, amikorra a klímaválságból eredő felmelegedés és vízhiány már drámaian átalakította a világunkat. A zöldszervezet egy erős új klímatörvény megalkotására és a vízgazdálkodás megreformálására szólít fel, hogy a videóban bemutatottaktól talán nem is annyira eltérő következményeket megelőzzük.

Legtöbbünk emlékezetében élénken él a 2022-es történelmi aszály, mely nem csupán a mezőgazdaságban okozott több száz millió forintos károkat, de a települések mindennapi életében is megmutatta, milyen következményekkel tud járni a krónikus vízhiány. Az idei év ebben a tekintetben hasonlóan tragikusan alakul: a Tisza júliusban elérte a mérések kezdete óta látott legalacsonyabb vízszintet, az ország délkeleti részén sorra dőlnek meg a melegrekordok, a mezőgazdasági károkat pedig egyelőre csak becsülni tudjuk.

Ebből az apropóból készítette el a Greenpeace Magyarország Litkai Gergely humoristával azt a szarkasztikus híradót, mely 2050 januárjában mutatja be, hogyan alakulhat át a világunk, ha a trendek így folytatódnak. Bár természetesen a videó humoros hangvételű, a mögöttes helyzet nem sok nevetésre ad okot – de még elkerülhető.

Idén júniusban az Alkotmánybíróság nagyon fontos döntést hozott: alkotmányellenesnek minősítette hazánk meglévő klímatörvényét, és felszólította az Országgyűlést, hogy 2026 júniusáig egy újat alkosson. A Greenpeace már jóval régebb óta kampányolt és petíciót indított egy új, erős klímatörvény megalkotásáért, így a mostani videóval is szeretné felhívni a figyelmet ennek a lépésnek a fontosságára.

Az új klímatörvény mellett a zöldszervezet kulcsfontosságúnak tartja azt is, hogy a hazai vízgazdálkodásban szemléletváltás következzen be. A vízkérdésben is rendszerszintű megoldásokra van szükség: többek között társadalmi szintű víztakarékosságra, vizes élőhelyeken történő vízmegtartásra, és talajkímélő mezőgazdaság ösztönzésére a meggondolatlan öntözés támogatása helyett.

“Társadalmi és egyéni szinten rengeteg olyan dolgot művelünk, amelyekről évtizedek óta ismert, hogy rossz gyakorlatok. Ilyen a táj kiszárítása szántásközpontú mezőgazdasággal és vízelvezetéssel; a természetközeli erdők tar- és végvágása; az intézményesített vízpazarlás akkumulátorgyártástól az ivóvizes WC-öblítésig; a sokszínű élőhelyek, gyepek, vizes területek felszámolása. Eddig is meg kellett volna haladni ezeket, de a súlyosbodó klímaválságban egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs más választás. Röviden: nem folytathatjuk tovább az élővilág, a természet ellen vívott harcot. Csak akkor van remény a helyzet javulására, ha végre együttműködésre törekszünk az élővilág többi részével, és felismerjük, hogy a társadalmi jóllét is csak így érhető el” – emelte ki Pribéli Levente, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás kampányfelelőse.