Budapest, 2026.02.24. A műanyag csomagolású készételek és elviteles ételek mikrohullámú sütőben vagy sütőben történő melegítése több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét, valamint mérgező vegyi anyagok „koktélját” juttathatja közvetlenül az ételbe – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából. A Greenpeace szerint a fogyasztókat világszerte félrevezetik a „mikrohullámú sütőben biztonságos” feliratok, miközben a szabályozó hatóságok szemet hunynak a probléma felett, a műanyaggyártás pedig növekszik és az egészségügyi kockázatok halmozódnak.
A „Megfőztük magunkat? A műanyagba csomagolt készételek rejtett egészségügyi kockázatai” című jelentés 24 friss tudományos tanulmányt vizsgált meg, és arra jutott, hogy a „melegítésre biztonságosként” reklámozott élelmiszerek valójában emberek millióit tehetik ki nap mint nap láthatatlan szennyeződéseknek.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
- A műanyag edények mikrohullámú melegítése percek alatt több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét bocsáthat ki. Egy vizsgálat szerint mindössze öt perc mikrohullámú melegítés után több százezer részecske oldódott ki ételszimulánsokba – akár hétszer több, mint sütőben történő melegítésnél.
- A melegítés drámaian növeli a kémiai szennyeződést. Több tanulmány1 szerint a mikrohullámú tesztek során gyakori műanyagokból – például polipropilénből és polisztirolból – különféle adalékanyagok oldódtak ki az ételbe vagy ételszimulánsokba, például lágyítók és antioxidánsok.
- Több mint 4200 veszélyes vegyi anyag ismert, amelyeket műanyagokban használnak vagy azokban jelen vannak, és többségük nincs szabályozva az élelmiszer-csomagolásban. Néhány közülük – például a biszfenolok, ftalátok, PFAS „örök vegyi anyagok”, valamint mérgező fémek, mint az antimon – kapcsolatba hozható rákkal, meddőséggel, hormonális zavarokkal és anyagcsere-betegségekkel.
- A műanyag vegyi anyagok már a testünkben vannak. Közel 1400 élelmiszerrel érintkező műanyagokból származó vegyi anyagot mutattak ki emberi szervezetben, és egyre több bizonyíték köti az ilyen kitettséget idegrendszeri fejlődési zavarokhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez.
- A régi, karcos vagy újrahasznált edények rosszabbak. Az elhasználódott műanyag majdnem kétszer annyi mikroműanyag-részecskét bocsát ki, mint az új csomagolás.
A műanyagba csomagolt készételek a globális élelmiszer-rendszer egyik leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik: 2024-ben világszerte 71 millió tonnányi készételt gyártottak ami átlagosan 12,6 kg fejenként. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint a műanyag csomagolás az összes műanyag mintegy 36%-át teszi ki, és a globális műanyaggyártás a jelenlegi szint több mint duplájára nőhet 2050-re.
Ezzel a növekedéssel a Greenpeace szerint a szabályozó hatóságok nem tartották a lépést. Világszerte kevés iránymutatás létezik az élelmiszer-csomagolásból felszabaduló mikroműanyagokra vonatkozóan, és az olyan címkék, mint a „mikrohullámú sütőben használható” vagy „sütőben használható”, a jelentés szerint hamis biztonságérzetet keltenek a fogyasztókban. A jelentés figyelmeztet: a műanyagválság ugyanazt a mintát követi, mint korábban a dohány, az azbeszt vagy az ólom esete. Bár a tudományos figyelmeztető jelek egyértelműek, az iparág tagadással reagál, a szabályozás pedig késlekedik.
„Annak érdekében, hogy csökkentsük az ételeinkkel elfogyasztott mikroműanyagok és műanyag adalékanyagok mennyiségét, érdemes néhány alapvető óvintézkedést megtenni. Ne műanyag edényben melegítsünk ételt, hanem tányérban, hőálló üvegben, a mikrosütőben. Ha főzőlapon melegítünk használjunk öntöttvas, zománcozott fém, sütőben pedig kerámia, üveg edényeket. Azokat az ételeket is vegyük ki a műanyag csomagolásból, amelyekről a gyártó azt állítja, hogy az adott dobozban melegíthetők – a ‘microwave safe’ vagy ‘safe heating’ felirat nem jelenti azt, hogy a melegítés során nem oldódhatnak ki mikroműanyagok vagy más káros anyagok.” mondta el Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
“Fontos az is, hogy lehetőség szerint kevesebb feldolgozott élelmiszert vásároljunk, és inkább friss alapanyagokból, otthon készítsük el az ételeinket. Teljesen elkerülni ma még nem tudjuk a műanyag jelenlétét, ezért a döntéshozóktól és a vállalatoktól is elvárjuk, hogy csökkentsék a műanyaghasználatot, és biztonságosabb megoldásokat vezessenek be.” – tette hozzá Simon.
Miközben a kormányok az ENSZ globális műanyag-egyezményéről tárgyalnak, a Greenpeace arra sürgeti a tárgyalókat, azaz a kormányok képviselőit hogy vessenek véget annak a kontrollálatlan és szabályozatlan műanyag- és vegyianyag-szennyezésnek, amely veszélyezteti az emberi egészséget.
“Az emberek azt hiszik, ártalmatlan döntést hoznak, amikor műanyagba csomagolt ételt vásárolnak és melegítenek fel. A valóságban azonban mikroplasztikok és veszélyes vegyi anyagok keverékének vagyunk kitéve, amelyeknek soha nem szabadna az ételünkben vagy annak közelében lenniük. A kormányok hagyták, hogy a műanyagipar a konyháinkat kísérleti laborokká alakítsa. Ez a jelentés megmutatja, hogy a vállalatok „mikrohullámú sütőben biztonságos” állításai nem többek puszta vágyálomnál.” – nyilatkozta Graham Forbes, a Greenpeace USA globális műanyag kampányának vezetője.
A Greenpeace Magyarország szerint a kormányok mellett a piaci szereplőknek, így a kiskereskedelmi láncoknak is fel kell ismerniük a felelősségüket abban, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag felhasználáshoz. A Humusz Szövetséggel együtt nyilvánosságra hozták az élelmiszerboltok 2026-os műanyag- és szemétrangsorát. A zöld szervezetek ennek keretében felszólították a szupermarketek tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.
1 Hussain K.A., et.al. 2023, op. cit.
