A Greenpeace sajnálattal fogadta, hogy a Nyugat-Magyarországot súlyosan érintő azbeszt-ügy miatt az Országgyűlés Szombathelyre kihelyezett Élő Környezetért Felelős Bizottsága határozatképtelen volt, mivel pár órával az esemény előtt a kormánypárti képviselők, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, valamint a Vas Vármegyei Kormányhivatal is lemondta a részvételét az ülésen. A végül informálisan megtartott rendezvényen az ellenzéki képviselőkön túl a Greenpeace és a településeket, önkormányzatokat tömörítő TÖOSZ is képviseltette magát, valamint az érintett települések polgármesterei és lakosai is felszólaltak. A hatóság és a kormányzat távolmaradása azért különösen elkeserítő, mert a Greenpeace információi szerint Burgenland tartomány azt tervezi, hogy a bezárt azbeszttel szennyezett bányáknak akár már júliusban engedélyezi egy úgynevezett „tesztüzem” elindítását. Egy újabb, még jelenleg is termelő bányáról is kiderült, hogy jelentős azbeszttartalmú terméket forgalmaz a mai napig.
Az Országgyűlés kihelyezett Élő Környezetért Felelős Bizottsága ülésen Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője elmondta, hogy bár a szervezet január végi bejelentése óta lassan eltelt öt hónap, mégis mind a lakosok, mind az önkormányzatok érdemi lépésekre, iránymutatásra és anyagi támogatásra várnak. A Greenpeace szerint az osztrák bányák és az osztrák hatóság szerepe egyértelmű, ezért a szennyező fizet elv alapján biztosítani kell, hogy anyagilag is felelősséget vállaljanak a mentesítésben. A lakosság védelme érdekében nem szabad késlekedni a megfelelő mentesítési lépésekkel. Több települési vezető és lakos is elmondta, hogy úgy érzik, magukra maradtak ebben a környezetegészségügyi katasztrófában. Kérdéseikre a várható lépésekről sajnos ez alkalommal a kormányzati és hatósági oldal részvételének hiánya miatt nem kaptak választ.
A Greenpeace már 2026. június 3-án nyílt levelet írt dr. Hegedűs Zsolt és Gajdos László érintett minisztereknek, melyre a mai napig semmilyen választ nem kapott a szervezet. A levélben felhívták arra a figyelmet, hogy a jelenlegi, korábban nem tapasztalt azbeszt-vészhelyzetben rendkívül sok, gyakran egymásnak ellentmondó információ jelenik meg a nyilvánosságban. Ennek következtében a lakosság sajnos sok esetben nem tudja megfelelően értelmezni a helyzet súlyosságát, és bizonytalan abban, hogy mennyire szigorúan kell betartani az előírásokat, valamint hogy hogyan viszonyuljon a kialakult helyzethez. A Greenpeace június elején kiadott közleménye szerint a lehető legrövidebb időn belül világos, egységes és szakmailag megalapozott iránymutatás kell mind a lakosságnak, mind az önkormányzatoknak. Emellett a szükséges kockázatfelmérő, védekezési és mentesítési intézkedések finanszírozását sürgősen biztosítani kell. Ezért különösen szomorú, hogy az érintettek a mai eseményen sem kaphattak tájékoztatást a hatósági és kormányzati oldaltól.
“A lakosok és az önkormányzatok így még inkább magukra maradva érezhetik magukat ebben az elkeserítő helyzetben. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a megfelelő iránymutatás hiányában sok munkavédelmi és a lakosok egészségét védendő jogszabályt megsértő intézkedést tettek. Félő hogy ezek akár többet árthatnak, mint használnak- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Sok településen – például Szombathelyen és Sopronban is – elkezdték a kalcium kloridot (CaCl₂-t), az ismert porlekötő anyagot alkalmazni. A kalcium klorid kedvező hatása, hogy jelentősen csökkenti a kiporzást, a levegő útján történő elhordást. A nemzetközi szakirodalomból viszont az is ismert, hogy a kalcium klorid hatására ragacsos, higroszkópos formában tapad össze az azbesztpor, és a közeli épületekbe sok helyen jelentősen több azbeszt jut be cipőkön, eszközökön, útfelszínnel érintkező tárgyakon és kisállatokon, mint korábban a szellőztetés útján. Ezt kizárólag szigorú mentesítési „zsilip” rendszerekkel, épületekbe lépési protokollokkal lehetett megakadályozni. Már az érintett magyar lakosság egy része is jelezte, hogy a kalcium kloriddal kezelt területek közelében a lakásokon belül is megjelenik a ragacsos, áttetsző, filmszerű „gél”. Ha az azbesztszálakat a cipőkön keresztül bevisszük az épületekbe, akkor emiatt a belterek levegőjében is megnőhet az azbesztszennyezettség, különösen légkondicionáló és ventilátor használata esetén.
A hazai és uniós azbeszttel kapcsolatos jogszabályoknak (1) szintén ellentmondó módon távolítottak és szállítottak el Zalaegerszegen azbeszttel szennyezett anyagokat a közterületekről. A beszámolók szerint az esős időnek köszönhetően ez jelentős kiporzással nem járt, ám a Greenpeace emiatt hivatalos megkereséssel fordult a Zala Vármegyei Kormányhivatalhoz. Tisztázandó, hogy ez a tevékenység miként sérti a vonatkozó szabályokat, hogy elvégezték-e az ilyenkor kötelező környezeti méréseket, illetve hogy a környezetvédelmi hatóság engedélyezte-e ezt és várható-e hasonló jellegű intézkedés a jövőben. A kérdésekre eddig nem érkezett válasz.
Bányák újranyitása és egy működő bánya
A Greenpeace-hez eljutott információk szerint Burgenland tartomány azt tervezi, hogy a bezárt azbeszttel szennyezett bányák számára engedélyezi egy úgynevezett „tesztüzem” elindítását. Ehhez a vállalatoknak egy „biztonsági koncepciót” kell benyújtaniuk. Az újranyitásra akár már július közepén sor kerülhet. A Greenpeace Magyarország szerint kiemelten fontos lenne, hogy a magyar kormány lehetőségeihez mérten hasson az osztrák kormányra és az osztrák munkacsoportra ennek megakadályozásáért.
A napokban megjelent ausztriai információk szerint egy ötödik bánya is érintett lehett az azbesztszennyezésben: a Burg kőfejtő még mindig üzemel. A bánya termékét talajjavító és talajkondicionáló anyagként forgalmazzák. Egyelőre nem ismert, hogy ezen termékek Magyarországon is elérhetőek-e. A Greenpeace szerint az osztrák hatóságoknak ezen a területen is azonnali vizsgálatot kell folytatniuk, és ha jogos a gyanú, akkor intézkedniük kell a bezárásról. Magyarországnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy ne juthasson be ebből a bányából se azbeszttartalmú termék az országba.
(1) 40/2025. (XII. 19.) NGM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről
