Szeptember 21. a CETA „átmeneti alkalmazásának” első napja, amikor a megállapodás több mint 90 százaléka [1] még azelőtt hatályba lép, hogy az uniós tagállamok nemzeti és regionális parlamentjei jóváhagynák azt. Az átmeneti alkalmazás köre kiterjed a vámkedvezményekre és a szélesebb körű kereskedelmi és „szabályozói együttműködésre” is, amely révén a vállalkozások kiemelt hozzáférést szereznek a döntéshozókhoz.
A CETA-megállapodással kapcsolatban a Greenpeace és az IATP ma három [2] [3] [4] [5] tájékoztató anyagot tett közzé, amelyben az élelmiszeripart és mezőgazdaságot érintő súlyos aggályokra hívják fel a figyelmet.
- A CETA-val az észak-amerikai agrárvállalatok megkerülhetik a fogyasztók egészségét és biztonságát őrző szigorúbb szabályozásokat. Kanadában ugyanis az uniósnál alacsonyabb élelmiszer-biztonsági szabályozások vannak hatályban, a mezőgazdasági termelés pedig nagyobb mértékben függ a vegyi adalékanyagok és GMO-k használatától.
- A CETA révén klónozott anyagok és élőlények juthatnak be az európai piacokra. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanis nincsenek megfelelő előírások a klónozásra vonatkozó kötelező címkézésre. Az élő szarvasmarha, sertés, különböző genetikai anyagok és más állati termékek Egyesült Államok és Kanada közötti intenzív kereskedelme következtében így igen valószínű, hogy a kanadai hústermékeket érintő ellátási láncban találhatók klónozott anyagok és élőlények is. Ez de facto aláaknázza az állatok klónozására vonatkozó európai uniós tilalmat.
- A CETA következtében címkézés nélküli genetikailag módosított élelmiszerek kerülhetnek az Unióba. Tavaly óta Kanadában engedélyezett a genetikailag módosított lazac értékesítése. Eddig mintegy 4,5 tonna genetikailag módosított lazacot értékesítettek Kanadában – címkézés nélkül. Ez azt jelenti, hogy a kanadaiak nem tudnak különbséget tenni a genetikailag módosított lazac és a nem módosított lazac között. A vámcsökkentés és kvótaemelés révén a CETA lehetővé teszi a Kanadából az Európai Unióba irányuló lazacexport növekedését. Bár az Unióban szigorú szabályozások vannak érvényben a génmódosított termékek jelölésére, a kanadai címkézés hiánya miatt kérdéses, hogy az EU miként tudja garantálni, hogy nem kerül genetikailag módosított lazac az uniós piacokra.
„Annak érdekében, hogy a magyar emberek tiszta és egészséges környezetben élhessenek, elengedhetetlen, hogy biztonságos és jó minőségű élelemhez juthassunk megbízható forrásból. A CETA-val azonban megsokszorozódhat az egészségtelen élelmiszerek európai importja, és felülírhatókká válnak az egészségünket és biztonságunkat védő fogyasztóvédelmi szabályozások” – mondta Nyitray Dániel, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A Kanadával kötött kereskedelmi egyezmény veszélyezteti mindazt, amiért az Európai Unió és a magyar törvényhozás az elmúlt évtizedekben dolgozott. A Greenpeace Magyarország azért azt várja a magyar országgyűlési képviselőktól: ne szavazzák meg a CETA ratifikációját és álljanak ki a magyar emberek egészsége és biztonsága mellett.
Jegyzetek:
[1] https://www.ictsd.org/bridges-news/bridges/news/eu-canada-confirm-ceta-provisional-application-date
A nyolcadik (Beruházások) és tizenharmadik (Pénzügyi Szolgáltatások) fejezet egyes rendelkezései, köztük az EU–Kanada közötti beruházásokra és az ellentmondásos vitarendezési eljárásra vonatkozó szabályok, csak azt követően lépnek hatályba, hogy minden nemzeti és regionális parlament jóváhagyta a teljes megállapodást. Néhány további kisebb kivételtől eltekintve (a moziban történő kézikamerázásról („camcording”) szóló 20.12. cikk, 27.3 cikk, 27.4 cikk, és a 28.7 cikk 7. bekezdése) a CETA egyéb rendelkezései szeptember 21-én hatályba lépnek.
[2] Az IATP (Mezőgazdasági és Kereskedelmi Politikai Intézet, Institute for Agriculture and Trade Policy) 3 tájékoztatója: A tájékoztatók összefoglalása
[3] Az IATP (Mezőgazdasági és Kereskedelmi Politikai Intézet, Institute for Agriculture and Trade Policy) 3 tájékoztatója – Szabályozói együttműködés, növekedési hormonok, GMO-k
[4] Az IATP (Mezőgazdasági és Kereskedelmi Politikai Intézet, Institute for Agriculture and Trade Policy) 3 tájékoztatója – Származási ország feltüntetése
[5] Az IATP (Mezőgazdasági és Kereskedelmi Politikai Intézet, Institute for Agriculture and Trade Policy) 3 tájékoztatója – Állatok klónozása