Április 22-én, a Föld napján megkezdődik a párizsi klímamegállapodás aláírása. Ez az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld minden országa számára előír kötelezettségeket a kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén. A megállapodás tehát történelmi jelentőségű. [1] De az, hogy valóban sikerül-e a kitűzött 1,5-2 fok alatt tartani a globális felmelegedés maximális értékét, az elkövetkező években fog kiderülni. Ennek első lépése a megállapodás aláírása, melyet a nemzeti szintű ratifikációk követnek. [2]
A megállapodás valódi lényege azonban az, hogy mi történik a nemzeti szinteken. A párizsi klímacsúcs előtt benyújtott vállalások betartásával 3-4 Celsius-fokos felmelegedés várható. A kritikus 1 Celsius-fokot már elértük, és hatásait a világon mindenütt érezzük. [3] Ha a kormányok nem hajlandók változtatni a jelenlegi célkitűzéseiken és gyakorlataikon, [4] már nem lesz lehetőségünk megelőzni a klímaváltozás további, az eddigieknél sokkal drámaibb előrehaladását.
A kormányoknak a lehető leghamarabb teljesen ki kell vezetniük a fosszilis tüzelőanyagokat, és meg kell óvniuk a széntartalékainkat rejtő erdő- és tőzegterületeket, valamint az óceánokat, amelyeknek kulcsfontosságú szerepe van a klímaváltozás elleni küzdelemben. Párizsban megállapodtak a világ vezetői abban, hogy meg kell állítani a globális kibocsátások növekedését. Ez csak a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésével érhető el. A nemzeti kormányoknak ennek értelmében nem lenne szabad engedélyeket kiadniuk újabb szénbányák, olajfúró tornyok és földgázmezők használatára.
Mindeközben a világ szénfogyasztása folyamatosan csökken. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a globális energiafelhasználásból fakadó CO2-kibocsátás 2015-ben már második éve stagnált. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátás már két éve csökken az országban. [5] A társadalmi nyomásgyakorlásnak köszönhetően a Shell és a Statoil is kivonulásra kényszerült az Északi-sarkvidék alaszkai részéről; Obama elnök elutasította a Keystone XL vezeték megépülését; a kanadai Alberta állam pedig megálljt parancsolt az olajhomok-kitermelésnek.
Számos példa mutatja továbbá, hogy 2050-re lehetséges a Greenpeace által felvázolt, 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra. [6] 2015-ben az összes új energiatermelés 90%-át már a megújulók tették ki. Egyre több országban válnak versenyképessé a megújulók a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, még úgy is, ha utóbbiak egészségügyi és környezeti hatásait kihagyjuk a számításokból.2015-ben globális szinten is rekord mértékű, 39 milliárd dolláros befektetés történt a megújulókba. A Nemzetközi Energiaügynökség 2000 óta 14-szeresére növelte a napenergia-termelésre vonatkozó hosszú távú előrejelzését, a szélenergiáét pedig ötszörösére.
„A párizsi megállapodás óriási lehetőség az emberiségnek. Végre van közös, pozitív víziónk: erkölcsi felelősségünk, hogy éljünk is ezzel. Pontosan annyi fog ebből megvalósulni, amennyit mi megvalósítunk. Nemcsak a gyermekeink és unokáink jövője múlik ezen, hanem a sajátunk is. Az elkövetkező 10-15 évben mindannyiunknak azon kell lennünk, hogy a saját országunk, településünk, otthonunk képes legyen a klímabarát működésre átállni, hogy egy energiahatékony, fenntartható, a megújulókon alapuló energiarendszert használhassunk” – mondta Mező János Bálint, a Greenpeace programvezetője.
Kérdesek és válaszok:
Jegyzetek:
[1] A párizsi megállapodás teljes szövege, valamint az elfogadásról született döntés: http://unfccc.int/paris_agreement/items/9485.php; Phoenix from the Ashes — An Analysis of the Paris Agreement to the United Nations Framework Convention on Climate Change, by Wuppertal: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/Paris_Results.pdf
[2] Az ENSZ hivatalos oldala az április 22-i aláírási ceremóniáról; kérdések és válaszok a párizsi megállapodásról: http://www.un.org/sustainabledevelopment/climatechange/
[3] 2016. február volt sorozatban a 10. hónap, amikor megdőlt a globális melegrekord
https://www.metropol.hu/cikk/1427095-tiz-honapja-folyamatosan-megdolnek-a-homersekleti-rekordok
[4] Nemzeti vállalások: http://cait.wri.org/pledges/ ; Klímaintézkedés-figyelő (Climate Action Tracker), az egyes országok nemzeti vállalásainak elemzése: http://climateactiontracker.org/
[5] Kína 13. ötéves terve erősebb éghajlatvédelmi intézkedéseket vetít előre:
[6] A Greenpeace Energia[Forradalom] forgatókönyve, mely leírja, hogyan tudnánk 2050-ig 100%-ban átállni megújulókra globálisan: http://www.greenpeace.org/international/en/publications/Campaign-reports/Climate-Reports/Energy-Revolution-2015/