G20-találkozó, Hamburg, 2017. július 7.
éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítása lesz. Donald Trump ebben a témában szembemegy a világgal – a kiszivárgott tervezet szerint [1] azonban a többi G20-vezető elkötelezett a klímacélok megvalósítása mellett. A Greenpeace sürgeti az országok vezetőit, hogy a tervezettnél is gyorsabban cselekedjenek, és ösztönözzék a megújulók még gyorsabb elterjesztését.
Július 7-én, pénteken kezdődik a világ vezető gazdasági hatalmainak találkozója Hamburgban. Angela Merkel mint házigazda a G20-találkozót felvezető nyilatkozataiban [2] már beharangozta, hogy a tanácskozások egyik fő témája a klímavédelem lesz. A német kancellár ezen a téren határozottan szembehelyezkedett Trumppal.
Az amerikai elnök június elsején jelentette be, hogy − a megállapodást aláíró 197 ország közül egyedüliként − kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Az ENSZ égisze alatt létrejött megállapodás értelmében az évszázad közepéig karbonsemlegessé kell tenni a világgazdaságot azért, hogy a veszélyes (a 2 °C-ot elérő) felmelegedést elkerüljük. A mostani találkozó lesz az első Trump bejelentése óta, amikor döntése következményeit szemtől szemben megvitathatja a többi ország vezetőjével. A sajtóban megjelent információk alapján [1] a G20-ak többi 19 tagországa az USA nélkül is kitart a nemzetközi éghajlatvédelmi célok mellett.
Ugyanakkor, mint arra az ENSZ tavalyi jelentése [3] is figyelmeztet, az országok vállalása még mindig nem lesz elég ahhoz, hogy elérjük a kibocsátáscsökkentési célokat. Az eddigi vállalások alapján 2,9-3,5 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés várható a kitűzött 1,5-2 °C helyett, ami megoldhatatlan kihívások elé állíthatja az emberiséget.
A Greenpeace véleménye szerint épp ezért még nagyobb sebességre kell kapcsolni az éghajlat védelmében. Nem elég pusztán kitartani a célok mellett: fel kell gyorsítani az érdemi változást hozó intézkedéseket, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.
Az éghajlatváltozásért elsősorban a fosszilisenergia-felhasználás a felelős: ezért elsőként a legszennyezőbb, elavult szénerőműveket és szénbányákat kell kiváltani. Azokban az országokban, ahol kiugróan magas a szénfelhasználás − ilyen például Németország, Lengyelország és Kína −, ütemtervet kell készíteni ezek mielőbbi bezárására, az érintett munkavállalóknak új megélhetést biztosítva.
„A fenntartható és tiszta energiarendszer gerincét a megújuló energiáknak kell adniuk. 2050-re elérhető cél, hogy 100%-ban megújuló energiával fedezzük az emberiség energiaszükségletét. Ehhez azonban már most fel kell gyorsítani a megújulók terjedését, és sürgősen ki kell vezetni az olyan elavult energiaforrásokat, mint a szén vagy a kőolaj” – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
A fosszilis energiahordozók a mai napig négyszer annyi támogatást kapnak világszerte, mint a megújulók. [4] A G19-eknek meg kell fordítaniuk ezt a trendet, és valódi elkötelezettséget kell mutatniuk az éghajlatvédelemben.
Hivatkozások, háttérinformációk:
[1] G20 draft text fuses U.S. climate isolation with deal on innovation, Reuters, 2017. július 5. https://www.reuters.com/article/us-g20-germany-climatechange-idUSKBN19Q2JS
[2] Merkel to put climate change at centre of G20 talks after Trump’s Paris pullout, The Guardian, 2017. június 29. https://www.theguardian.com/world/2017/jun/29/merkel-vows-to-put-climate-change-at-centre-of-g20-talks
[3] Renewable energy and energy efficiency in developing countries: contributions to reducing global emissions, UNEP, 2016. http://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/10027/1_gigaton_coalition_report_2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y
[4] G20 fossil fuel production subsidies – in numbers, ODI, Shaping policy for development, 2015. november https://www.odi.org/opinion/10098-g20-fossil-fuel-production-subsidies-numbers