A „Justice for People and Planet” (Igazságot az embereknek és a bolygónak) 20 konkrét esetet tár fel, amelyek során a cégek visszaéltek a vállalatokra vonatkozó jogszabályokkal, az adó- és befektetési egyezményekkel, a szabályozási csapdákkal, illetve folyamatosan akadályozták az igazságszolgáltatást. Mindezekkel saját hasznukat növelték a környezet és az emberi jogok kárára. A tanulmányban megnevezett vállalatok közül közel két tucatnyian a davosi Világgazdasági Fórum partnerei vagy résztvevői. [3]
A jelentés többek között foglalkozik a Paks II építésével megbízott orosz állami vállalattal, a Roszatommal, és ennek kapcsán feltárja, hogy állami vállalatok miként élvezhetik az államtól kapott védelmet és a büntetlenséget.
A cég Majak nevű nukleárishulladék-feldolgozó üzeme környékén továbbra is 5000 ember él szennyezett területen, a súlyosan szennyezett Tyecsa folyó mellett. Egy 2004-ben történt nagymértékű, engedély nélküli radioaktív kibocsátás után a cég igazgatóját bűncselekménnyel vádolták meg, aki végül amnesztiában részesült.
A mostani jelentés megállapításait alátámasztják a Greenpeace Majak közelében vett mérési eredményei is, melyekből kiderül: a Roszatom nem gondoskodik megfelelően a cég által okozott szennyezések felszámolásáról, az üzem továbbra is súlyosan károsítja a környezetet és a létesítményei környékén élő emberek egészségét. [4]
A Greenpeace korábbi, Roszatomról készült tanulmánya [5] további botrányokról is beszámol: a cég által épített finnországi és oroszországi atomerőművek azt mutatják, hogy megalapozottak a Roszatom megfelelő minőségbiztosításával és szakértelmével kapcsolatos aggályok, és erősen megkérdőjelezhető a Roszatom atomerőművek tervezéséhez és építéséhez szükséges szakértelme.
A feltárt esetek között szerepel az erdélyi Verespatak ügye is, ahol egy tengerentúli projektcég, a Gabriel Resources erejével visszaélve építene hatalmas nyílt cianidos aranybányát, elpusztítva a helyi természetes környezetet és több települést. A helyiek, valamint a Greenpeace és más civil szervezetek sokéves sikeres küzdelme egyelőre megállította beruházást. A beruházó cég azonban a befektető–állam-vitarendezési mechanizmus (ISDS) keretében nemzetközi bíróságon követel 4,4 milliárd dolláros kártérítést. [6]
A jelentésben összegyűjtött húsz eset mind olyan helytelen vállalati cselekedeteket tár fel, amelyek összefüggnek az éghajlati válsággal, az erdőirtással, a környezetszennyezéssel, az őslakos népek jogaival, a civil szervezetek, környezetvédők elnyomásával, adóelkerüléssel, korrupcióval, a közvélemény manipulációjával és további igazságtalanságokkal. [7]
A „Justice for People and Planet” (Igazságot az embereknek és a bolygónak) feltárja, hogy a kormányok hogyan tették lehetővé – szándékosan vagy akaratlanul – azt, hogy a vállalatok megússzák a büntetéseket. A Greenpeace ezért felszólítja a kormányokat, hogy hozzanak hatékony és kötelező érvényű szabályokat az embereket és a bolygót érintő vállalati viselkedésre annak érdekében, hogy a cégek számonkérhetőek legyenek.
Jegyzetek
[1] Képek és videók: http://media.greenpeace.org/collection/27MZIFJX3QB3Y
[2] Vezetői összefoglaló: Justice for People and Planet: Ending the age of corporate capture, collusion and impunity http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/other/2018/Justice-Report-Exec-Summary.pdf
Teljes jelentés: Justice for People and Planet: Ending the age of corporate capture, collusion and impunity
http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/other/2018/Justice-for-people-and-planet.pdf
[3] A jelentésben szereplő vállalatok közül az alábbiak hivatalos partnerei vagy résztvevői a fórumnak: a Chevron, a Dow Chemical Company (DowDuPont), a Glencore, a Monsanto, a Nestlé, a Novartis, a Total, a Trafigura, a Volkswagen, a BP, az Eni, a Lukoil, a Shell, a Suncor, az ArcelorMittal, a Barclays, a Citi, a Facebook, a Google, valamint a JPMorgan Chase & Co.
[4] Ezt támasztja alá a Greenpeace 2017. augusztusi, helyszíni szakértői mérési eredményeket tartalmazó jelentése a Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem környékének állapotáról, a katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Rosatoms-Mayak-More-reprocessing-more-contamination/
[5] „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés frissítése (2017) https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/cf493974-cf493974-justice-report-exec-summary.pdf
[6] A befektető–állam-vitarendezési mechanizmus (ISDS) során a cégek az állami igazságszolgáltatás helyett egy átláthatatlanul, demokratikus felügyelet nélkül működő „magán-döntőbírósághoz” fordulhatnak egy a beruházásukkal kapcsolatos esetleges kár kapcsán. A Gabriel Resources esetéről lásd: https://www.rosiamontana.org/tags/isds?language=en
[7] Az esettanulmányokban vizsgált nagyvállalatok: ACS Group (Grupo Cobra), a globális szén-dioxid-kibocsátásokért legnagyobb részben felelős vállalatok („Carbon Majors”, 47 vállalat), DowDuPont, Energy Transfer Partners, Exxon, Gabriel Resources, Glencore, Grupo Bimbo, Halcyon Agri (Sudcam), ICIG (Miteni), Keskinoğlu, Monsanto, Nestlé, Novartis (Sandoz), Resolute Forest Products, Roszatom, Schörghuber-csoport (Ventisqueros), Total, Trafigura, valamint a Volkswagen.