A rendellenességről csak éjjel adott minimális információt az Atomerőmű, majd másnap folytatódott a történtek szokásos eljelentéktelenítése olyannyira, hogy az Atomerőmű kommunikációjának hatására az utolsó hírekben már az incidens veszélyeit is kétségbevonó állítások fogalmazódtak meg.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által megadott INES definíciója szerint csak a „skála alatti”, nullás, avagy csak a „skálán kívüli” eseményeknek nincs nukleáris biztonsági vonatkozása.
„…Events are classified on the Scale at 7 levels; the upper levels (4-7)
are termed accidents and the lower levels (1-3) incidents. Events which have no safety significance are classified below scale at level 0 and are termed »deviations«. Events which have no safety relevance are termed »out of scale«.”
Azaz minden, a skálán jegyzett esemény biztonsági hiányosságokra is rámutat. Fontos megjegyezni, hogy az EU energiapolitikája sem pro, sem kontra nem foglal állást a nukleáris áramtermeléssel kapcsolatban, ám egy, a költségeket tovább növelő dolgot tisztán és világosan kimond: mindenhol javítani kell a biztonsági körülményeket.
A Greenpeace egyetért azon megállapítással, hogy a nukleáris energiatermelésnél érvényesülnie kellene a háromszoros biztonsági követelményeknek (3S = safeguarding, safety and security), ám az igazság az, hogy ezt 50 év alatt sem sikerült elérni sem a folyamatos fejlesztésekkel sem pedig óriási, a nukleáris szektornak évtizedeken át nyújtott állami támogatásokkal sem. A valóságban ma is rizikós reaktorok üzemelnek, halálos hulladékot termelve amivel senki nem tudott eddig még véglegesen mit kezdeni, s így egyre növekszenek a proliferációs veszélyek és más biztonsági kockázatok, nőnek az atomenergetikához kapcsolódó költségek.
További információ itt olvasható.
A hétfői „esemény” egy újabb emlékeztető arra, hogy bármikor óriási bajba sodorhat mindenkit a nukleáris áramtermelés. Az emberi hiba mindig is jelen volt, van és lesz ebben az iparágban is – ám az atomerőműben végzett gondatlan, felelőtlen munkáknak egészen más nagyságrendű következményei lehetnek.
A világnak, s benne Magyarországnak is Energiaforradalomra van szüksége. A Greenpeace Magyarország Egyesület 2007-ben megjelentette az „Energia[Forradalom]: A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században” című tanulmányát.
Az Energia[Forradalom] frissített és átdolgozott, 2011-es kiadása itt elérhető.
„Az atomenergia kiváltását az energiahatékonyság maximalizálásával és a megújulók elterjesztésével, a decentralizált rendszerek felé való elmozdulással lehetséges megvalósítani. Időt és újabb roppant összegeket pazarolni a nukleáris áramtermelés túlélésének biztosítására felelőtlenség, és mindössze arra jó, hogy forrásokat és figyelmet von el a valódi, egyszerűbb, gyorsabban alkalmazható, fenntartható és biztonságos technológiai megoldásoktól, illetve a fogyasztáscsökkentéshez szükséges szemléletformáló intézkedésektől.
A ködös nukleáris jövőképben mindössze egy olyan roppant drága, veszélyes út rémlik fel, amin haladva sajnos a befektetett összegekhez képest csak nagyon kicsi, s túl későn érkező kibocsátáscsökkentések várhatóak. Nem szabad arra mennünk” – mondta el Rohonyi Péter, a szervezet kampányfelelőse.