Több ezren alkottak nemzetközi élőláncot Németország és Lengyelország között
Az élőlánc Groß Gastrosénél lépte át a határt, ahol a résztvevők a Neisse folyóba is belegázoltak, így biztosítva a lánc folyamatosságát. „Lenyűgöző, hogy a világ minden tájáról több mint 7500-an együtt tüntettek egy élhető, a szennyező lignit nélküli jövőért. Ez erőt és bátorságot ad a lengyel-német határ mindkét oldalán elnyúló térségnek a lignitre vonatkozó tervek elleni küzdelemben. Nem adjuk fel mindaddig, amíg a döntéshozók meg nem értik, hogy a lakosság többsége ellenzi az új lignitprojekteket” – mondta Mező János, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
A Vattenfall és a PGE energiavállalatok hat új külszíni bányát terveznek a német-lengyel határon átívelő Luzsica (Lausitz/Łużyce) térségben. Ha a tervek megvalósulhatnak, az több mint 20 falu megsemmisülésével jár majd, és több mint 6000 ember veszti el az otthonát – sokuk akaratuk ellenére.
A tervezett bányák legalább 2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását jelentenék: ez több mint kétszerese a teljes Németország által évente kibocsátott mennyiségnek. „Luzsica Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi bűncselekményének leendő helyszíne. Meg kell akadályozni ezen bányák megnyitását, különben Európának semmi esélye nem lesz elérnie az önként vállalt éghajlatvédelmi célkitűzéseit” – tette hozzá Mező János.
Közös német-lengyel tüntetés a Molotov–Ribbentrop-paktum évfordulóján
A lignittel és annak katasztrofális következményeivel szembeni ellenállás Lengyelországban és Németországban egyaránt növekszik. Lengyelország energiájának mintegy 90%-át továbbra is a széntüzelésű erőművek adják. A Greenpeace egyik tanulmánya ugyanakkor megmutatta, hogy Lengyelország képes lenne jelenlegi szénigényének felét megújulókkal kiváltani 2030-ra. A megújulók terjedése emellett több mint 100 000 új munkahelyet is teremtene náluk. Mező János megjegyezte: „A lengyelek egyre kevésbé fogadják el, hogy a kormányuk szabadtéri szénmúzeumot csinál az országból, ahelyett hogy a megújuló energiákat terjesztené. A hétvégi élőlánc ezeknek az embereknek a hangját erősítette fel.”
A lignittel szembeni helyi és európai ellenállás kihangosítása mellett az élőláncnak egy másik szimbolikus jelentősége is van. Kereken 75 évvel ezelőtt ugyanezen a napon a német és a szovjet külügyminiszter aláírta a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Kilenc nappal később Németország megszállta Lengyelországot; ez jelentette a második világháború kezdetét. Ma németek és lengyelek ezrei tüntettek együtt békésen, a világ minden tájáról érkező emberekkel közösen, hogy kéz a kézben álljanak ki otthonaik megóvása és egy élhető jövő mellett – a Lengyelország és Németország közötti békés szomszédság erős jelképeként. „A természet védelme nem ismer határokat. Csakis akkor védhetjük meg az éghajlatot és biztosíthatjuk életünket, ha összefogunk” – jelentette ki Mező János.
Az élőláncot helyi csoportok kezdeményezték, és olyan környezetvédő szervezetek támogatták, mint a Greenpeace, a Föld Barátai, a Climate Alliance és mások.
Jegyzetek:
(1) Argentína, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Chile, Csehország, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Kína, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Norvégia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna.
Videofelvételek (légi felvételek is): http://bit.ly/1mMSEbY