A rendkívül magas vízállás miatt különösen aggasztó az MTA FKI kiadvány két megállaptása:“„I-VI. tározók anyagát vízszigetelés kialakítása nélkül rakták le. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült lerakókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába.”„A különböző ártéri üledékekből felépülő felszín, a tározók átázó gátjai és a felszín közeli talajvíztől és az árvizektől képlékennyé váló vörösiszap veszélyeket hordozhat magában a tározók gátjainak állékonyságára nézve.”(Forrás: “A Katasztrófák tanulságai, szerk: Schweitzer Ferenc, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, az előszót írta: Bakondi György. http://mta.hu/mta_hirei/foldtudomanyi-kutatasok-szerepe-a-katasztrofamegelozesben-es-elharitasban-129610/)
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője kijelentette: „A tározóba hordott mérgező anyagok mennyiségének növekedésével a kockázat folyamatosan nő. Ha jelen árvíz során nem is történik katasztrófa, akkor sem garantálható a Dunát veszélyeztető vörösiszap tározó gátjainak hosszú távú stabilitása. Vagyis a veszélyes vörösiszap és a cég által a tetejére hordott milliónyi tonna mérgező anyag tovább fenyegeti Budapest ivóvizét. A Greenpeace ezért továbbra is azt követeli, hogy több veszélyes hulladék ne kerüljön a tározóba és minél hamarabb számolják fel ezen tározókat.”
Mint ismeretes Almásfüzitőn, közvetlenül a Duna-parton a Tatai Zrt. arra kapott engedélyt, hogy a régi vörösiszap tározókra évi több mint 100 ezer tonna, mintegy 160 féle veszélyes hulladékot hordjon, melyből álltásuk szerint komposztot késztenek, bár nyilván fizikai képtelenség például nehéz fémek komposztálása. Az így kialakított toxikus anyagokat tartalamzó keverék a szigeteletlen tározókból a Dunába szivárog. Miután a Greenpeace tiltakozását a hazai hatóságok elutasították, az uniós jogszabályokat is sértő gyakorlat felfüggesztéséért a zöld szervezet Brüsszelhez fordult. Az uniós vizsgálat jelenleg is folyamatban van.
Kapcsolódó cikkek
-
Továbbra sem tisztázottak a gárdonyi MOL- olajszennyezés körülményei
A Greenpeace és Horányi Tibor, az Alba Natura Civil Alapítvány elnöke újabb nyílt levelet írt a MOL-nak a gárdonyi olajszennyezés továbbra is tisztázatlan részletei miatt. A Greenpeace többek között arra a kérdésre vár választ, hogy ha újra egy hasonló baleset történne, akkor a MOL megint csak 200 köbméter üzemanyag elszivárogtatása után tudna-e lépéseket tenni.
-
A Greenpeace hazai és uniós jogi lépéseket kezdeményez a védett területeken környezetpusztítást lehetővé tevő kormányrendelet visszavonásáért
A Greenpeace Magyarország szerint súlyosan sérti Magyarország Alaptörvényét és az Európai Unió több irányelvét és rendeletét a kormányrendelet, amely lehetővé teszi fosszilis beruházások engedélyezését Natura 2000 védettség alatt álló területeken.
-
Bírósághoz fordulnak gárdonyi lakosok és a Greenpeace azért, hogy a MOL érdemben tisztítsa meg az általa elszennyezett területet
Budapest, 2025.07.03. – Továbbra sem tisztázott, hogy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb környezetszennyezési ügye, a gárdonyi olajkatasztrófa után a MOL teljes mértékben megtisztítja-e az általa elszennyezett területet. Helyi lakosok és…