#Támogass

Támogasd az Ökosmenzákat: ökoélelmiszert az óvodákba, iskolákba!

Cselekszem

A szarvasi gyermekétkeztetési modell

Budapest, 2018. október 16. – Az élelmezési világnapon a Greenpeace Magyarország a fenntartható közétkeztetés fontosságára hívja fel a figyelmet. A zöld szervezet által bemutatott szarvasi gyermekélelmezési modellben a menzakoszt alapanyagainak csaknem fele helyi termelőktől, részben ökogazdaságból származó élelmiszer. Mivel a gyerekek a legérzékenyebbek az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokra, ezért számukra különösen fontos, hogy egészséges alapanyagokból készült ételeket kapjanak. A Greenpeace szorgalmazza, hogy legyen minél nagyobb arányban ökogazdálkodásból származó, káros vegyszerektől mentes alapanyag a közétkeztetésben.

Szarvason több szereplő összefogásával olyan előremutató gyermekélelmezési modellt hoztak létre, ahol az alapanyagok csaknem fele helyi termelőktől származik, a felhasznált zöldségek 50-60%-a biozöldség, az élelmiszer-hulladék mennyiségét pedig egyszerű ötletekkel csökkentik. A mintául szolgáló modell működésének alapja az önkormányzat, a helyi gazdálkodók, a helyi biogazdaság, valamint gyermekélelmezési szakemberek és a pedagógusok összefogása.

Mivel az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra a kisgyermekek a legérzékenyebbek, számukra különösen fontos, hogy egészséges, jó minőségű alapanyagból készült ételeket kapjanak. Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése [1] szerint bizonyos rovarölő szerek például mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetükben, és az egyre gyakrabban diagnosztizált figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) is összefüggésbe hozható a növényvédő szerekkel.

A súlyos egészségügyi hatások mellett étkezésünknek komoly környezeti hatásai is vannak. Mostanra bizonyított tény, hogy a nagyipari, vegyszereken alapuló mezőgazdaság az egyik legsúlyosabb okozója a klímaváltozásnak, és óriási szerepe van az élővizek szennyezésében, valamint a vadon élő állatok és növények kihalásában is. A termelésnek ez a módja a földi élet fennmaradását veszélyezteti, ezért mindenképp változtatni kell rajta, és elmozdulni az ökológiai gazdálkodás irányába.

A kedvező változást a fogyasztói igények változása és a közétkeztetés megújítása is ösztönzi.

“Meggyőződésünk, hogy olyan közétkeztetésre van szükség, amely minden gyerek számára biztosítja az egészséges ételeket, amelyben az alapanyagok a lehető legnagyobb arányban a természettel összhangban működő, helyi ökológiai gazdálkodásból származnak.” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampányának vezetője.

A Greenpeace azon dolgozik, hogy a hazai közétkeztetésben minél nagyobb arányban jelenjenek meg a hazai ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek. Ennek keretében az okosmenza.hu oldalon adományszervező kampányt is indított. A kampányt támogatók az óvodai és az iskolai közétkeztetés egészségesebbé tételéhez járulhatnak hozzá.


Képek az eseményről (az album folyamatosan frissül):

A szarvasi gyermekétkeztetési modell

Hivatkozás:

[1] Human health implications of organic food and organic agriculture − European Parliamentary Research Service, 2016.

https://tinyurl.hu/eaHc/

Háttérinformáció:

A szarvasi gyermekétkeztetési modellről

A Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft.-nél minden nap 1200 adag ételt főznek, mellyel óvodákat, iskolákat és szociális intézményeket látnak el. Az alapanyagok majdnem fele helyi vagy környékbeli gazdálkodótól származik, az általuk felhasznált zöldségeknek pedig 50-60%-a biogazdaságból, nagyrészt a szarvasi BioHungaricum Kft.-től érkezik − ez körülbelül évi két kamionnyi zöldség.

Az ökogazdálkodók bevonása, a helyi termelők és a rövid ellátási lánc, a szezonális termények előnyben részesítése és az élelmiszer-hulladék csökkentése mind olyan lépések, amelyek hozzájárulnak egy környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból is fenntartható élelmezési rendszer kialakításához.

Egy ilyen rendszer működtetéséhez erős elhatározás és sok szereplő összefogása kell, ez azonban nem lehetetlen. Szeretnénk, ha minél több településen követnék Szarvas példáját.

Több ökogazdálkodásból származó élelmiszer kellene az óvodai és iskolai menzákra

A Greenpeace szerint olyan élelmezési rendszerre van szükség, ahol az egészséges, helyben termelt élelmiszerek elérhetőek mindenki számára, és ahol az élelmiszereink a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodásból származnak.

Ma már több tanulmány is alátámasztja, hogy lehetséges elegendő egészséges élelmiszert termelni az emberiségnek ökológiai módszerekkel is. A legfrissebb, most szeptemberben bemutatott kutatás kimondottan Európa mezőgazdaságát [2] vizsgálva jutott erre a következtetésre.

A vegyszereken alapuló nagyüzemi mezőgazdaság egészségügyi hatásai

Az élelmiszerekben található vegyszermaradványokra a kisgyermekek a legérzékenyebbek.

Az Európai Parlament tudományos szolgálatának 2016-os jelentése [1] szerint bizonyos rovarölő szerek például mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetükben.

Az egyre gyakrabban diagnosztizált figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) szintén összefüggésbe hozható a növényvédő szerekkel. Ennek az összetett rendellenességnek a pontos oka ismeretlen. Az USA-ban végzett kutatások azonban arról számoltak be, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a vizeletében magasabb volt a szerves foszforsav-észter bomlástermékeinek szintje, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták ezt a rendellenességet.

Emellett több más betegség kialakulásában is szerepet játszanak az élelmiszereinkben maradványként előforduló növényvédő szerek. Így például sok allergiás megbetegedés, egyes ráktípusok, idegrendszeri károsodások hozhatók összefüggésbe ezekkel a vegyszerekkel.

Gyermekeinket akkor tudhatjuk ebből a szempontból biztonságban, ha ökológiai módszerekkel előállított élelmiszert fogyasztanak.

A mai nagyüzemi mezőgazdaság környezeti hatásai

Ma a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, honnan származnak az élelmiszereink. Nagy részét óriási, monokultúrás gazdaságokban, rengeteg vegyszer felhasználásával állítják elő, gyakran nem is a mi földrészünkön. Ha azonban csak Európát vizsgáljuk, itt is rohamosan nő a növényvédő szerek használata. Egy átlagos német almaültetvényt például 34-szer permeteznek le egyetlen szezonban.

Ez súlyos következményekkel jár bolygónkra nézve is. A növényvédő szerek, a műtrágyák és az állattartó telepek szennyvizei bekerülnek a folyókba és tavakba, “holt zónákat” hoznak létre a tengerekben és tönkreteszik a talajt. Az élővilág pusztulásában is óriási szerepet játszanak: az elmúlt 30 évben háromszázmillió madárral lett kevesebb [3] az európai agrárélőhelyeken.

Emellett a jelenlegi élelmezési rendszer, ha minden járulékos ágazatot számításba veszünk (pl. feldolgozást, szállítást), az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 50%-áért felelős.

A magyar lakosság több mint kétharmada szeretné, ha vegyszermentes élelmiszert használnának a közétkeztetésben

A Greenpeace 2017 októberében végzett közvélemény-kutatása [4] szerint az emberek 62%-a szeretné, hogy az óvodai és iskolai menzákon kötelező legyen a vegyszermentes bioélelmiszerek használata, ezért akár többet fizetni is hajlandó lenne.

Október 16. Az ENSZ élelmezési világnapja

Az ENSZ Élelmezési Világnapjának célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt a több száz millió embert érintő élelmezési gondok orvoslására. A FAO 2017-es jelentése szerint jelenleg 815 millió ember éhezik a Földön, annak ellenére, hogy egy FAO tanulmány szerint bolygónk 10-12 milliárd ember tudna táplálni, ha kevesebb élelmiszert dobnánk ki, és sokkal kevesebb húst és tejterméket fogyasztanánk.

Okosmenza.hu

A Greenpeace adományszervező kampányt is indított azért, hogy tegyük egészségesebbé együtt az óvodai és az iskolai közétkeztetést. A szervezet a helyi ökoélelmiszerek fogyasztását szorgalmazza, illetve ezek minél nagyobb arányban történő használatát a közétkeztetésben. A kampány keretében továbbá kioszt 1000 biogyümölcsöt is a gyerekeknek. A weboldalon további cikkek és érdekességek olvashatók az ökosmnezáról. Csatlakozzon Ön is kampányhoz! okosmenza.hu

Hivatkozások:

[2] Agroecology can feed Europe pesticide-free in 2050, new study finds − euractive.com, 2018. szeptember 18.

https://www.euractiv.com/section/agriculture-food/news/agroecology-can-feed-europe-pesticide-free-in-2050-new-study-finds/

[3] 30 év alatt 300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről − agrotrend, 2018. szeptember 28.

https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/allattenyesztes/30-ev-alatt-300-millio-madar-tunt-el-az-europai-agrarelohelyekrol

[4] A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research 2017. októberében készített reprezentatív közvélemény-kutatása

01