A budapestiek szerint a légszennyezettség a legnagyobb környezetvédelmi probléma a fővárosban, sürgős cselekvésre van szükség
2019. február 26., Budapest – Greenpeace-aktivisták hatalmas „Tiszta levegőt!”–feliratot függesztettek ki a budapesti Szabadság-szoborra. [1] Békés és látványos akciójukkal azt üzenik: tarthatatlan, hogy évente mintegy 13 000 magyar hal meg a légszennyezés miatt, mégsem intézkedik hatékonyan sem a kormány, sem a városvezetés. A budapestiek pedig ezt egyértelműen elvárnák: a fővárosiak a légszennyezettséget tartják a legfontosabb környezetvédelmi problémának Budapesten – derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából készült budapesti reprezentatív közvélemény-kutatásból. A tisztább levegő érdekében a megkérdezettek kétharmada kitiltaná a régi dízeljárműveket Budapestről. [2] A Greenpeace Magyarország ezért a www.greenpeace.hu/levego oldalon petíciót indított és követeli a városvezetőktől: fokozatosan tiltsák ki Budapestről a dízel- és más szennyező járműveket és támogassák a fenntartható közlekedési módok mihamarabbi elterjedését.
Greenpeace-aktivisták ma egy 11 méteres “Tiszta Levegőt!”–feliratot függesztettek fel a budapesti Szabadság-szobor talapzatára és egy légszennyezettség-szűrő maszkot helyeztek fel a szobor arcára. A látványos akcióval azt üzenték: elfogadhatatlan, hogy sem a magyar kormány, sem a városvezetés nem tesz hatékony intézkedéseket a tiszta levegőért. Évente még mindig mintegy 13 000 magyar hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt. Az Európai Unióban a legegészségtelenebb levegőjű országok közé tartozunk, Bulgária után hazánkban a legrosszabb a helyzet. [3] Mivel a kormány és a városvezetők többszöri felszólítás ellenére sem intézkedtek megfelelően, ezért már az Európai Bíróság előtt kell felelnünk a tartósan és kirívóan rossz levegőminőség miatt. [4]
A légszennyezettség a közel két milliós fővárosban érinti a magyar lakosságot a legnagyobb arányban. A levegőben található parányi részecskék (PM10, PM2,5) növelik a szívroham, a trombózis és a tüdőrák kockázatát. PM10-ből egy évben maximum 35 nap lehet túllépni a határértéket (uniós előírás). Ehhez képest 2018-ban PM10-ből minden 4. nap határérték feletti szennyezettséget mértek a budapesti Széna téri mérőállomáson. A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet. Ugyancsak aggasztó a helyzet a nitrogén-oxidok esetében, amelyek légzőszervi károsodásokat, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Míg nitrogén-dioxidból (NO2) évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket. [5]
A probléma súlyosságát a fővárosi lakosság is érzi. A budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának – derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet által 2018. november 24. és december 10. között lekérdezett közvélemény-kutatásból, melyet a budapesti lakosságra reprezentatív 800 fős mintán, személyes adatfelvétellel végeztek.
A válaszadóknak először szabadon kellett megnevezniük a szerintük legfontosabb környezetvédelmi problémát Budapesten, maximum 3 választ megadva.
A válaszokban toronymagasan a legtöbbször (28%) a levegő szennyezettsége került elő. Az összes említésnek közel harmadát tette ki olyan válasz, amely az autók által kibocsátott káros anyagokkal, a szmoggal, a büdös vagy fojtogató levegővel, a gyárak füstjével vagy általában a szállóporral volt kapcsolatban. [6]
A légszennyezettség ügye hatalmas fölénnyel végzett a legnagyobb környezetvédelmi problémák között akkor is, amikor előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a három legfontosabb budapesti környezetvédelmi problémát.
A budapestiek 72 százaléka sorolta a légszennyezettséget a három legfontosabb környezetvédelmi probléma közé Budapesten. A válaszadók 40 százaléka továbbá kifejezetten első helyen említette a levegő rossz minőségét. [7]
Mivel a fővárosban a dízel autók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szálló por (PM₁₀) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez, a közvélemény-kutatás rákérdezett arra is, hogy a válaszadók milyen mértékben értenek egyet a régi dízeljárművek kitiltásával Budapestről.
A válaszokból kiderült, hogy a budapestiek egyértelműen kitiltanák a régi dízel gépjárműveket a főváros területéről: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal (67%), hogy Budapest területéről teljesen ki kellene tiltani a környezetszennyező régi dízel autókat, és csupán kevesebb, mint negyedük (23%) ellenezte a javaslatot. [8]
„Azt várjuk a kormánytól és a településvezetőktől, hogy sürgősen lépjenek fel a légszennyezettség csökkentése érdekében. Elfogadhatatlan számunkra a területért felelős agrárminiszter minapi kijelentése, mely szerint hazánk 2030-ra fog megfelelni a légszennyezésről szóló uniós előírásoknak. Ez azt jelentené, hogy még további 11 évig mérgező levegőt kéne belélegezniük a magyaroknak. A miniszter kijelentése különösen felháborító annak tükrében, hogy az EU-s határértékek eleve jóval engedékenyebbek az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak tekintetteknél” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország a lakosság egészségének védelmében a fővárosi vezetésnek címzett petíciót indít a www.greenpeace.hu/levego oldalon. A kezdeményezés célja, hogy a főváros 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat, és fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban. Sürgős cselekvésre van szükség, ugyanis a trendek riasztóak: 2005-ről 2017-re megduplázódott az egészségünkre legkárosabb dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, továbbá az autók átlagéletkora is megugrott. [9]
„A légszennyező anyagok többféle forrásból származnak, ám a szennyező járművek korlátozásával gyorsan és hatékonyan lehetne fellépni a tisztább levegőért. Így megakadályozható lenne, hogy a Nyugat-Európa sok országából kitiltásra kerülő használt dízelautók elárasszák Magyarországot” – tette hozzá a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A környezetvédő szervezet bízik abban, hogy a fővárosi vezetés példával tud elöl járni más települések számára, és egyúttal bátorít arra minden településvezetőt, hogy lakosságuk védelme érdekében tegyenek helyben hatékony lépéseket a közlekedésből és fűtésből származó légszennyezettség csökkentése érdekében. [10]
A Greenpeace Magyarország petíciójának linkje: https://greenpeace.hu/levego
Fotók az eseményről (folyamatosan frissül): https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157707140167984
Vágóképek, videók az eseményről (folyamatosan frissül): https://drive.google.com/drive/folders/1nIrC8fIsIVjok7bad5PabbWFRRGBvFBb
Jegyzetek:
[1] Fotók itt: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157707140167984
[2] A kutatást a Greenpeace Magyarország felkérésére a Závecz Research Közvélemény-kutató Intézet készítette 2018. telén, 800 fő bevonásával, budapesti lakosságra reprezentatív mintán.
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157707132387024
[3] Air Quality in Europe – 2018 report https://www.eea.europa.eu/publications/air-quality-in-europe-2018
[5] Magyarországon szigorúbb (feleannyi) a nitrogén-dioxidra vonatkozó órás határérték, mint amit az uniós jogszabály előír, azonban a hazai jogszabály is az unióshoz hasonlóan csak évi 18 alkalommal engedélyezi az órás határérték-túllépést. Azonban az uniós éves nitrogén-dioxid határértéket is túllépi Magyarország Budapesten és Pécsett.
[6] https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/46483419814
[7] https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/40241972273
[8] https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/46483447344
[9] A dízel hajtású személygépjárművek aránya 2005-2017. közötti időszakban folyamatosan emelkedett 15,50%-ról 30,39%-ra, ráadásul eközben összességében is nőtt a járművek száma. Míg 2005-ben 2 888 735 autó, ebből 447 854 dízel rótta a magyar utakat, addig 2017-re 3 471 997 autó lett hazánkban, ebből 1 055 268 dízel. Emellett az autók átlagéletkora is drasztikusan nőtt: 2006-ban a hazai kocsik átlagéletkora 10,3 év volt, 2017-re 14,1 évre nőtt.
Tájékoztatási adatbázis, Szakstatisztikák témák szerint – http://statinfo.ksh.hu http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp
[10] A Greenpeace és a Levegő Munkacsoport korábban már kidolgozott a fűtés okozta légszennyezés csökkentésére egy máig aktuális javaslatcsomagot: