Budapest, 2019. december 10. – A Greenpeace a Mátrai Erőműre vetített „Klímavédelmet Magyarországnak!” felirattal üzent a magyar kormánynak a december 12-13-i brüsszeli EU-csúcs előtt. A találkozón ugyanis ismét kísérletet tesznek az Európai Unió kormányfői arra, hogy megegyezzenek egy uniós karbonsemlegességi céldátumról – mely értelemszerűen a tagállamok jövőjére is kihat. Mivel a júniusi EU-csúcson a magyar kormány hátráltatta a megállapodás megszületését, a Greenpeace Magyarország most azt várja Magyarország miniszterelnökétől: a magyar lakosság túlnyomó többségének akaratával megegyezően [1] találja meg a módját annak, hogy egy mihamarabbi uniós karbonsemlegességi céldátum támogatásával Magyarországot is ráállítja a klímavédelmi pályára.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács december 12-13-i ülésén ismét tárgyalnak az Európai Unió klímastratégiájáról. A korábbi, június 20-21-i hasonló csúcson már történt egy kísérlet arra, hogy a tagállamok megállapodjanak egy 2050-es uniós karbonslemlegességi céldátumban, azonban azt Magyarország, Lengyelország és Csehország miniszterelnökei ellenezték. A decemberi uniós csúcs az utolsó lehetőség arra, hogy az EU kormányfői megállapodjanak egy olyan ambiciózus vállalásban, amellyel a jelenleg Madridban folyó ENSZ klímacsúcson a klímaválság elleni küzdelem élére tudnak állni, példát mutatva ezzel a világ többi országának is.
„Bízunk benne, hogy a magyar miniszterelnök a magyarok érdekeinek megfelelően, a biztonságos jövőnkért fog cselekedni az EU-csúcson, és elkötelezi magát a klímavédelem mellett. A klímaválság kellős közepén mi lehet fontosabb annál, mint hogy a ma élő családok, és az utánunk jövő generációk életéről felelősen gondoskodva kellően ambiciózus vállalásokat tegyünk szennyező kibocsátásaink csökkentésére, és a munka élére állva azonnal neki is lássunk a megvalósításnak?” – tette fel a kérdést Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
AZ ENSZ 2019 novemberi jelentése [2] szerint 2020-2030 között évente 7,6%-kal kellene csökkenteni a kibocsátásokat, hogy a Párizsi Megállapodásban szereplő 1,5 C fokos cél elérhető legyen, azaz ötszörösére kellene fokozni a jelenlegi kibocsátáscsökkentést. A Párizsi Megállapodás Keretegyezményéhez csatlakozott országok már leadott csökkentési vállalásai ugyanis messze elégtelenek: a 1,5 C fokban maximalizált felmelegedés helyett átlagosan 3,2 C fokkal lenne melegebb az éghajlat az évszázad végére.
Az Európai Uniónak, mint a világ legnagyobb gazdaságának történelmi felelőssége van a december 2-13. között folyó 25. ENSZ klímacsúcson. Kellően ambiciózus vállalásaival nyomást tud gyakorolni a világ nagy kibocsátóira, például Kínára és Indiára. Progresszívabb európai országok (Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Portugália, Finnország és Dánia) 2030-ra 55%-os kibocsátáscsökkentési célt is támogatnának már, de a Greenpeace álláspontja szerint még ennél is tovább kellene menni a biztonságos jövő érdekében: 2030-ra 65%-kal kéne csökkenteni a jelenlegi kibocsátáscsökkentési szintet Európában, és 2040-re kellene elérni a klímasemlegességet.
Az ENSZ Kormányközi Testületének 2019-es Éghajlatvédelmi jelentése egyértelműen fogalmaz: ahhoz, hogy a katasztrófát elkerüljük, alig több mint 10 évünk van arra, hogy a felére csökkentsük a globális kibocsátásainkat a 2010-es szinthez képest. [3] A Greenpeace azt várja a magyar miniszterelnöktől, hogy felelős döntéshozóként képviselje a magyar lakosság érdekeit uniós szinten is, és ne hátráltassa, hanem segítse egy ambiciózus uniós klímavédelmi vállalás megszületését. Ezzel a magyar kormányfő azt tenné, amire a választók egyébként felhatalmazták, ugyanis a magyarok 95 százaléka támogatja az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött céljait – derül ki a 2019 szeptemberben nyilvánosságra hozott Eurobarometer jelentésből. [1] A Greenpeace www.greenpeace.hu/klimaveszhelyzet petícióját pedig már több mint 31 ezer ember írta alá, érdemi klímavédelmi intézkedéseket követelve a magyar kormánytól. [4]
Fotók: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157712132069567
Jegyzetek:
[1] Az Európai Bizottság 2019 szeptemberében közölt klímaváltozással foglalkozó Eurobarometer jelentése alapján a magyarok 96 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, a magyarok 95 százaléka támogatja az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött céljait: https://hu.euronews.com/2019/09/11/sulyos-problema-a-klimavaltozas-a-magyarok-85-szazaleka-szerint.
Az Index, a Demnet Alapítvány és a Závecz Research 2019 szeptemberében nyilvánosságra hozott, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatásából kiderül: a magyarok 82 százaléka ért egyet azzal, hogy a klímaváltozás az egyik legfontosabb probléma, és mindenkinek sokkal többet kellene foglalkoznia vele. 80 százalék egyetértet abban, hogy „a politikusoknak végre valóban cselekednie kellene a klímakatasztrófa elkerülése érdekében”: https://index.hu/techtud/2019/09/16/klimatudatossag_szorongas_klimavaltozas_indexes_kerdoiv_zavecz_kozvelemeny-kutatas/
[3] https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2019/06/SR15_Summary_Volume_Low_Res.pdf
[4] https://greenpeace.hu/klimaveszhelyzet
Vészhelyzet van. Klíma- és ökológiai vészhelyzet. A tét az emberi civilizáció, és benne országunk fennmaradása. Csatlakozz a kiáltványhoz!