Budapest, 2020. július 20. – Akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon – erre hívja fel a figyelmet a Greenpeace szemétszobra. A Nagy Halba hétvégén Siófokon dobálhatta be mindenki a szemetét, hétfőn pedig egész nap a budapesti Deák téren látható az installáció. Ám csak olyan műanyag hulladékot lehet a halba dobni, amelyeket a mai magyar gyakorlat szerint várhatóan újra is fognak hasznosítani. A műanyag szemét jelentős része ugyanis sajnos továbbra is hulladékégetőben, vagy -lerakóban, vagy legrosszabb esetben a környezetben végzi. Még ha szelektív gyűjtőbe is rakják, a PET-palackokon és a polietilén fóliából készült zacskókon kívül sok műanyag hulladék a jelenlegi alacsony olajárak miatt gyakran nem lesz anyagában újrahasznosítva. A valódi megoldást a műanyagválságra ezért a hulladék keletkezésének megelőzése jelenti, mint például a betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítése. A Greenpeace arra szólítja fel a kormányt, hogy legalább az erre a célra beszedett termékdíjat fordítsa környezetvédelmi célokra: elsősorban a megelőzést célzó beruházásokra, valamint a gyűjtési hatékonyság és az újrahasznosítás növelésére.

Egy újrahasznosítható műanyag hulladékot elnyelő hatalmas pontyot állított ki a Greenpeace Magyarország, hogy így hívja fel a figyelmet arra, hogy hónapok óta akadozik Magyarországon a műanyag hulladék feldolgozása. A Nagy Halba a hétvégén a Siófoki Nagystrand látogatói dobálhatták bele a feldolgozható műanyag hulladékukat, hétfőn 10:00-tól 20:30-ig pedig a budapesti Deák téren látható.

Fotó: Járdány Bence/Greenpeace

Jelentősen visszaesett az újrafeldolgozott műanyag iránti kereslet sok műanyagtípus esetén Magyarországon, ezért a hulladékfeldolgozó cégeknek sem éri meg átvenni a kommunális műanyag hulladékot. Ez alól kivételt képeznek a PET-palackok és az ahhoz tartozó kupakok, valamint a polietilén fóliából készült anyagok. A válságnak több oka van: a feldolgozó cégeknek nyújtott állami támogatás hiánya, a kőolaj rekordalacsony ára, és az, hogy még a begyűjtött szelektív műanyag hulladék is nagy arányban szennyezett.

Ma Magyarországon évi kb. 80 milliárd forintnyi termékdíj [1] folyik be a központi költségvetésbe, amelyből többek között a hulladékfeldolgozó ipart kellene támogatni olyankor, amikor a piaci árak ingadozása miatt ez a tevékenység éppen nem rentábilis. Hiszen a hulladékfeldolgozás, mint minden piaci tevékenység, nagyban függ a világpiaci trendektől. Ez a gyakorlatban egy pályázati rendszert jelent, amelyet jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) működtet, ám a Greenpeace információi szerint az ITM még a 2019-es pénzeket sem fizette ki a cégeknek, és nem írta ki a 2020-as pályázatokat sem, ezzel a működésképtelenség szélére sodorva a feldolgozó cégeket. Ráadásul a kormány ezzel cserben hagyja azt a több millió embert is, aki lelkiismeretesen szelektíven gyűjti a hulladékot, hogy így tegyen egy tisztább környezetért.

A Greenpeace ezért a kormányhoz fordul, azt kérve, hogy a termékdíjból befolyó közpénzt költse környezetvédelmi célokra, így a valós megoldást jelentő hulladékmegelőzésre, például betétdíjas újratöltő rendszerek kiépítésére; valamint segítse, hogy az újrahasznosítható hulladékokat a külső körülményektől függetlenül tudják a cégek hasznosítani.

A Greenpeace továbbá nyilvános adatkéréssel fordul a legnagyobb cégekhez, amelyek a szelektív hulladékok begyűjtését végzik, hogy megtudja, hova kerül a fel nem dolgozott műanyag szemét.

Fotó: Katkó Blanka / Greenpeace

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője elmondta: „Mielőbb újra kell gondolnunk az egyszer használatos kultúránkat, mely a nyersanyagokat pazarolva szeméthegyeket gyárt. A rendszerszintű változáshoz megelőző intézkedések kellenek, ezek közül a legfontosabb, hogy vissza kell hozni a betétdíjas, újratöltő rendszereket. A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás is fontos részmegoldása a hulladékválságnak. Ám ahhoz, hogy valóban megoldást nyújtson, rendbe kell tenni a gyűjtési rendszereket, támogatni kell az újrafeldolgozást, és a kormánynak biztosítania, hogy legalább a feldolgozható műanyag hulladékok kerüljenek valóban feldolgozásra és hasznosításra.”

Hazánkban a 2010-es évek növekedése után folyamatosan csökken a műanyag-újrahasznosítás aránya. Jelenleg 32% körül van ez az arány, amivel az EU-s tagországok közül az utolsók között vagyunk. Egyre távolibb célnak tűnik, hogy elérjük az uniós célkitűzést, miszerint öt éven belül a csomagolási műanyag hulladék 50 százalékát újra kell hasznosítani.

A hétvégi siófoki és a mai budapesti eseményről fotók innen, vágóképek pedig erről a linkről tölthetők le. A linkeket folyamatosan frissítjük.

Jegyzetek:

[1] A környezetvédelmi termékdíj egy környezetvédelmi adó, amelyet a környezetkárosítással járó üzleti tevékenységekre szabnak ki – többek között a csomagolóanyagot gyártó cégekre. Ennek az adónak az értelme éppen az, hogy az fizeti meg, aki a terméket kibocsátja – ebben az esetben az eldobható műanyag csomagolóanyag-termék gyártója –, hogy az így befolyó adóból teremtsenek pénzügyi alapot az okozott környezeti károk megelőzéséhez és felszámolásához.

Spinner Dolphin in Indonesia. © Paul Hilton
Támogass minket, hogy küzdhessünk a bolygónkért

Működésünk kizárólag olyan magánszemélyek adományainak köszönhető, mint te! Támogass minket, hogy tovább dolgozhassunk a Föld védelméért.

Cselekszem