Budapest, 2021. január 22. – A Greenpeace Magyarország tíz budapesti, koronavírusos betegeket is ápoló kórháznál, illetve négy forgalmas fővárosi csomóponton mérte a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét a karácsony előtti időszakban. A több mint három hetes mérés megmutatta, hogy a nitrogén-dioxid-szennyezettség az egészségügyi intézményeknél 33%-kal magasabb volt a fővárosi mérőállomások által mutatott átlagértéknél. [1] Pedig számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a légszennyezettség növeli a koronavírussal való megfertőződés esélyét és súlyosbítja a koronavírus okozta betegség lefolyását. A Greenpeace azt várja a kormánytól és a településvezetőktől, hogy ne halogassák tovább a levegőtisztasági intézkedések bevezetését: sürgősen lépjenek fel a forgalom csökkentése érdekében és korlátozzák a régi, szennyező járművek közlekedését.
A Greenpeace diffúziós csöveket helyezett ki Budapesten 2020. november 30. és december 23. közötti időtartamra tíz, koronavírusos betegeket is ápoló kórháznál, négy forgalmas közlekedési csomóponton és két hivatalos mérőállomásnál, hogy megmérje a levegő NO2-szennyezettségét. Ez a szennyezőanyag közvetlenül a kibocsátásnál mérhető és jellemzően a közlekedésből származik, elsősorban a dízeljárművekből. A kutatások alapján az NO2-szennyezettség kiszolgáltatottabbá teszi az emberi szervezetet a légúti kórokozóknak. [2]
Bár a hivatalos mérőállomások adatai szerint nem volt kritikus a szennyezettség ebben az időszakban, a Greenpeace mérései azt mutatják, hogy tíz kórháznál a szennyezettség átlagosan 33%-kal volt magasabb a fővárosi mérőállomásokon mért értékeknél [1]. Az összes közlekedési csomópontnál, [3] valamint a Honvédkórháznál az NO2-szennyezettség kritikus volt, meghaladta az éves határértéket. Nyolc kórház esetében a levegőminőség problémás volt. [4] A forgalmas fővárosi közlekedési csomópontokban az éves határértéket jelentősen meghaladó szennyezettséget mért a zöld szervezet, a Puskás Ferenc Stadion metróállomásnál pedig az éves határérték közel dupláját.
A Greenpeace által mért adatok különösen kedvezőtlenek annak tükrében, hogy tudományos jelentések sora mutatja: a levegőszennyezés nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását. Több frissen publikált kutatás alapján kijelenthető, hogy a különféle légszennyező anyagoknak való kitettség növeli a COVID-19 súlyosságát. [5] Egy 2020-as kutatásból kiderül, hogy hosszabb ideig kell lélegeztetőgépen tartani azokat a pácienseket, akik a kórházi tartózkodást megelőzően szennyezett levegőnek (magas PM és NO2-értékek) voltak kitéve. [6] A légszennyezés miatti megbetegedések (magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek) továbbá súlyosbítják a COVID-19 fertőzés lefolyását. [7]
Számos vizsgálat alátámasztja, hogy a magasabb koncentrációjú PM2.5 és NO2-szennyezettségnek való kitettség megnöveli a vírusoktól való megfertőződés esélyét. [8] A légszennyező anyagok károsítják, gyulladásba hozzák a légutakat és csökkentik az immunválaszt. [9] A légszennyezésnek való kitettség csökkenti továbbá az emberi szervezet vírusokkal szembeni ellenálló képességét.
Dacára annak, hogy számos kutatás mutatja, a légszennyezettség súlyosbítja a koronavírusos megbetegedéseket, Magyarországon a légszennyezettségi értékek súlyosbodtak az elmúlt évben. Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint hazánkban a PM2.5-szennyezettség miatt 13 100 ember hal meg idő előtt, míg az NO2-szennyezettség évi 850 életet követel. Ehhez képest 2019-ben PM2,5-szennyezettség miatt 12 100-an, NO2-szennyezettség miatt 770-en haltak meg. A lakosságarányos életvesztést nézve, Magyarország Bulgária és Lengyelország után a harmadik legszennyezettebb levegőjű tagállam volt az Unióban 2020-ban, de hazánk levegője csak minimálisan jobb, mint a második helyen álló Lengyelországé.
A rossz légszennyezettségi adatok miatt a Greenpeace a járványügyi intézkedések részeként ingyenessé tett parkolás visszavonását szorgalmazza, hiszen az egyértelműen forgalomnövekedéshez vezetett. Az így okozott magasabb légszennyezettség még több megbetegedéshez vezet, amely további terheket ró az egészségügyre. Emellett fontos tény, hogy 2005-ről 2017-re megduplázódott a dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, és az autók átlagéletkora is jelentősen nőtt, [10] miközben tudjuk, hogy a nitrogén-dioxid városi környezetben legalább 50%-ban a dízelüzemű, illetve régebbi, egyéb járművekből származik.
A Greenpeace azonnali levegőtisztasági intézkedéseket vár a döntéshozóktól:
- a főváros vezetése – korábbi ígéretének megfelelően – korlátozza a főváros területén a szennyező járművek használatát;
- a kormányzat – tavalyi ígéretéhez híven – lépjen fel végre a régi szennyező járművek importja ellen, valamit szüntesse meg a további forgalmat generáló ingyenes parkolást.
A PM10-szennyezettség miatt 2008 óta, a nitrogén-dioxid-szennyezettség miatt 2016 óta uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
A Greenpeace méréseit feldolgozó ábrák: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157717979913301/
A Greenpeace koronavírusos betegeket is ápoló kórházaknál végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét bemutató honlap elérhető itt: https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/korhazi-levegoszennyezes-meresek/; a csomópontoknál készült méréseket bemutató interaktív térkép a pontos mérési adatokkal pedig megtekinthető itt: https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/levegoszennyezettseg-meres-forgalmas-csomopontoknal-2020-december/
Jegyzetek:
[1] A Greenpeace mérési eredményeinek átlaga a koronavírusos betegeket is ápoló tíz fővárosi egészségügyi intézménynél 34,39 mikrogramm/m3 (µg/m3). A mért értékek két hivatalos mérőállomás napi átlagához lettek kalibrálva. A mért eredményeket a zöld szervezet tizenegy fővárosi mérőállomás eredményének átlagával (25,89 µg/m3) vetette össze. Ebből látszik, hogy a mérési időszakban a tíz fővárosi kórháznál mért szennyezettség átlaga 33%-kal volt rosszabb, mint a hivatalos mérőállomások által mért szennyezettség átlaga. (A Kosztolány D. téri állomás adatait nem használtuk, mert december 15. óta nem szolgáltat NO2-adatot). A tíz kórháznál mért adatok átlaga 33%-kal magasabb a tizenegy hivatalos mérőállomás napi átlagánál. https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/korhazi-levegoszennyezes-meresek/
[2] Hahon et al 1985, Harrod et al 2003, Jaspers et al 2005, Ciencewiki 2006.
[3] Mért légszennyezettség a vizsgált közlekedési csomópontoknál: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157717979913301/, https://hu.greenpeace.org/tiszta-levegot/levegoszennyezettseg-meres-forgalmas-csomopontoknal-2020-december/
[4] Az éves határérték 40 µg/m3, ám a közel egy hónapos mérés során a Greenpeace már a 30 feletti értéket sem tartja biztonságosnak a gyermekek, betegek szempontjából. A nyolc kórház, ahol a Greenpeace által mért légszennyezettséget a zöld szervezet problémásnak tartja: Szent János Kórház, Budai Irgalmasrendi Kórház, Szent István Kórház, SOTE I., Péterfy Sándor Utcai Kórház, Szent László Kórház, Merényi Gusztáv Kórház, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház.
[5] Domingo and Rovira 2020, Conticini et al 2020.
[7] Garg et al 2020.
[8] Brauer et al 2007, Liang et al 2014, Feng 2016, Nenna et al 2017, Cao et al 2020.
[9] Donaldson and Tran 2002, Li et al 1996, Lee et al 2014, Cao et al 2020.
[10] A dízelhajtású személygépjárművek aránya 2005 és 2017 között folyamatosan emelkedett, 15,50%-ról 30,39%-ra, ráadásul eközben összességében is nőtt a járművek száma. Míg 2005-ben 2 888 735 autó, ebből 447 854 dízel rótta a magyar utakat, addig 2017-re 3 471 997 autó lett hazánkban, 1 055 268 közülük dízel. Emellett az autók átlagéletkora is drasztikusan nőtt: 2006-ban a hazai kocsik átlagéletkora 10,3 év volt, ez 2017-re 14,1 évre nőtt. Forrás: Tájékoztatási adatbázis, szakstatisztikák témák szerint: http://statinfo.ksh.hu
Évente közel 13 ezer magyar ember hal meg a súlyosan szennyezett levegő miatt. Követeljünk egészségünk érdekében komoly lépéseket a döntéshozóktól!