Nemzeti parkjainkban nincs helye fosszilis energiahordozók kitermelésének

Budapest, 2021. április 7. – 111 civil szervezet közös nyilatkozatban kéri a gazdasági és politikai élet szereplőit, hogy az Alaptörvény értelmében biztosítsák hazánk országos jelentőségű védett területeinek és megmaradt természeti kincseinek védelmét, és ne lehessen fosszilis energiahordozókat kitermelni ezeken a területeken.

Alkotmányos rendünk szerint a természetvédelmi területeken a védendő közérdek az élővilág megóvása, a bányászati célú tevékenység nem élvez elsőbbséget egy nemzeti park védett területén – ahogy erre dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is rávilágít. [1]

Az Alaptörvényből az is következik, hogy az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kell, hogy kezelje a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket. Ezért a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. [2]

Az Őrségi Nemzeti Park természeti értékei veszélyben vannak. A MOL olyan beruházást tervez a nemzeti park védett természeti területén, Natura 2000-es területen, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén, amely ellentétes az Alaptörvényben rögzítettekkel. Nemcsak a természetvédelmi értékeink védelmét veszélyeztetné az ott tervezett szénhidrogén-kitermelésre irányuló új beruházás, de emellett súlyosbítaná a klíma- és ökológiai válságot is, amely tovább rontaná Magyarország jövő nemzedékeinek életfeltételeit.

A klíma- és ökológiai válság jelenlegi súlyos helyzetében már nem lenne szabad engedélyezni új, fosszilis energiahordozó lelőhelyek megnyitását. Ahogy az elemzések bemutatták, a már feltárt földgáz- és kőolajkészletek kitermelése és felhasználása is veszélyezteti a másfél fokos felmelegedési korlátot, azaz a Párizsi Klímamegállapodást. [3] Az ENSZ Éghajlatváltozási
Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint az olajfogyasztásunkat a 2010-es bázisévhez képest 37%-kal, gázfogyasztásunkat pedig 25%-kal kell csökkenteni világszinten 2030-ig. [4] A hazai gázfogyasztást a magyar kormány 2040-re 40%-kal akarja csökkenteni. A lakóépületek régóta ígért energetikai felújításával évi 2 milliárd m3 földgázt tudnánk megtakarítani, amely mennyiség megegyezik a jelenlegi hazai kitermeléssel [5]. A biológiai sokféleség, a minket is fenntartó élő rendszerek összeomlásának közvetlen veszélye pedig megköveteli, hogy az egyre kevesebb, még természetes területünket megőrizzük.

Mindezek alapján a csatlakozó szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy a MOL új szénhidrogén-termelő kút létesítését tervezi az Őrségi Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területén a 2020. év végén beadott engedélykérelme alapján. [6]

A beruházás, majd az azt követő üzemeltetés indokolatlan mértékben növelné a védett területre nehezedő környezeti kockázat mértékét és veszélyeztetné a környéken lakó emberek életfeltételeit, amely az elővigyázatosság és megelőzés általános környezetpolitikai elvével nem összeegyeztethető. A beruházó MOL által megrendelt előzetes vizsgálati dokumentáció is felsorolja a területen megtalálható ökológiai értékeket, és leírja azt is, milyen veszélyeztető hatásai lennének a tervezett tevékenységnek: a zaj-, fény- és porszennyezéstől kezdve, a megnövekvő forgalmon keresztül, egészen a madarak költőhelyének megzavarásáig. Egy ilyen természetet veszélyeztető beruházásnak semmi keresnivalója nincs egy természetvédelmi területen. Ráadásul veszélyeztetné az őrségi tájképet és a helyben ökoturizmussal foglalkozók megélhetését is. Nemzeti parkjainkat azért hozták létre, hogy a magyar tájat és benne természeti értékeinket hosszú távon megőrizzük. Minden, ezt a célt veszélyeztető gazdasági tevékenységet itt el kell kerülni.

A csatlakozó szervezetek a fentiekre hivatkozva azt várják:

  • a MOL azonnali hatállyal álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától;
  • a Vas Megyei Kormányhivatal a fentiekben megfogalmazott természetvédelmi és klímavédelmi szempontok értelmében utasítsa el az engedélykérelmet, amennyiben a MOL nem vonja vissza a beruházási szándékát;
  • a magyar országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban alkosson törvényt, amely megtiltja nemzeti parki védett természeti területen a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új bányászati kutatás és kitermelés megkezdését.

A kezdeményezés nyílt, ahhoz bármely civil szervezet csatlakozhat.

Aláíró szervezetek:
Greenpeace Magyarország
Magyar Természetvédők Szövetsége

Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület
aHang
Anyák az Anyákért Alapítvány
Ararát Munkacsoport (Magyarországi Evangélikus Egyház)
Bábozd Zöldre Környezeti Nevelési Egyesület
Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Bihar Kis-sárréti Civilek Társasága
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
Bodrog Egyesület
Börzsöny-Ipoly-mente Polgári Természetőrség
BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság
Budakalászért Védegylet
Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület
Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dél-Balatoni Természetvédelmi Egyesület
Diverzitás Közhasznú Alapítvány
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Éghajlatvédelmi Szövetség
ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért
Energia és Környezet Alapítvány
Energiaklub Egyesület
Ét-Rend Egyesület
Extinction Rebellion Magyarország
Fauna Alapítvány
Felelős Gasztrohős Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
Fertő Tó Barátai Egyesület
Fridays For Future Magyarország
GATE Zöld Klub Egyesület
Giligán Egyesület
Gödi ÖkoKlub
GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete
Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési Egyesület
Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Hétágfa Egyesület
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Humusz Szövetség
Igazgyöngy Alapítvány
Jane Goodall Intézet
Jézus Szíve Társasága
Kaptárkő Egyesület
Karátson Gábor Kör
Kerekerdő Alapítvány
Kiserdővédők
Körlánc Szegedi Munkacsoport
Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat
Körös Klub Természet-, Környezetvédő, Természetbarát Egyesület
Közép-magyarországi Zöld Kör
Közös Sors Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magonc Alapítvány
Magosfa Alapítvány
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Permakultúra Egyesület
Magyar Vegán Egyesület
Maradjanak a Fák a Rómain
MASZK Egyesület (Szeged)
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület
Nem Adom Fel Alapítvany Roll Natural csoport
Nők a Balatonért Egyesület
Országos Természetőr Társaság
Ökológiai Stúdió Alapítvány
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
Ökotárs Alapítvány
Őrségi Kerékpáros és Természetbarát Egyesület
Őrségvédők Civil Társaság
Összefogás a Balatonért
Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
Pécsi Zöld Kör
Punktum Alapítvány
Reflex Környezetvédő Egyesület
Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely
Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület
Serpentes Alapítvány
Somosi Környezetnevelési Központ
Stop Avalon! Tata Civil Mozgalom
Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
Szombathely-Herény „Kőrösi Csoma Sándor” Természetjáró, Környezet és Természetvédő Egyesület
Szubjektív Értékek Alapítvány
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület
Tengri Íjász és Hagyományőrző Egyesület
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Természetes Életmód Alapítvány
Természetesen, Magyarország Egyesület
Természeti Örökségünk Alapítvány
Ültess fát magról – A Szelíd Klímaharcos
Ürömért Egyesület
Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány
Védegylet
Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány
WWF Magyarország
Zöld Akció Egyesület
Zöld Dió Alapítvány
Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör
Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület
Zöld Oroszlánok Egyesület
Zöld Óvoda Hálózat Egyesület
Zöld Pont Alapítvány
Zöld-Híd Alapítvány

Jegyzetek:
[1] A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a természetvédelmi célok megfelelő hatósági érvényesítéséről bányászati célú kutatási tevékenység engedélyezése során:
https://www.ajbh.hu/documents/10180/2926454/A+Sz%C3%B3sz%C3%B3l%C3%B3+figyelemfelh%C3%ADv%C3%A1sa+a+term%C3%A9szetv%C3%A9delmi+c%C3%A9lok+%C3%A9rv%C3%A9nyes%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l/c10b74ab-1e64-33c5-a150-8750b9279ba7

[2] Az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú üggyel kapcsolatban hozott határozatában leszögezte, hogy „az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.”

[3] http://priceofoil.org/content/uploads/2016/09/OCI_the_skys_limit_2016_FINAL_2.pdf

[4] IPCC 1.5 FIGURE SPM.3:
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2019/06/SR15_Full_Report_Low_Res.pdf

[5] Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (NES – 2020. január 16.)

[6] A MOL Őrség Szénhidrogén Kft. Őri-M-1 jelű fúrási telephelyén tervezett szénhidrogén ipari mélyfúrás lemélyítésének előzetes vizsgálati eljárása – Kérelem és mellékletei: http://nydtktvf.zoldhatosag.hu/index.php/e-tajekoztato/kozlemenyek/kerelem-es-mellekletei/doc_details/3138-vaakf-kto2422021-kerelem-es-mellekletei