Civilek és méhészek jogi úton védik meg a méhgyilkos vegyszerek uniós korlátozását a Syngenta és a Bayer ellen

Sajtóközlemény - december 16, 2013
Brüsszel–Budapest, 2013. december 16. – 2013. december 1-jén életbe lépett három, a Syngenta és a Bayer által gyártott rovarölő szer korlátozása az Európai Unióban. A tudományosan szilárd, jogszerű, és az európai gazdák és fogyasztók általános érdekeinek védelmében született tilalmat a két vállalat jogi úton támadta meg. A mai napon a Greenpeace International, az Európai Méhészkoordináció és további 4 környezet- és fogyasztóvédő szervezet (1) jelezte az Európai Bíróságon, hogy beszáll a perbe a két agrovegyipari cég ellen, mert mindenképpen meg kívánják védeni a méhekre káros három rovarölő szer részleges uniós korlátozását. (2)

A 2013. december 1-jén életbe lépett tilalom a Syngenta és a Bayer által gyártott három, a neonikotinoidok közé tartozó rovarölő szert érint: a tiametoxámot, illetve az imidaklopridot és a klotianidint. (3) Az Európai Bizottság a tilalmat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelése (4) alapján hozta, amely a vegyi anyagok méhekre gyakorolt veszélyeire fókuszált. A korlátozás az uniós tagállamok körében jelentős politikai támogatottságot kapott. (5)

A Greenpeace nemzetközi szervezete szintén a mai napon mutatta be annak a tudományos szabadföldi kutatásnak az eredményeit, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek több módon találkozhatnak a rovarirtó vegyszerekkel, mint gondolnánk. (6) A vizsgálat bemutatja, hogy azon haszonnövényeken megjelenő növekedési (guttációs) cseppek, melyek vetőmagjait bizonyos neonikotinoid rovarölő szerekkel kezelték (csávázták), nagyon jelentős koncentrációban tartalmazták a vegyszereket. Ez a mennyiség akár a folyadékból szomjukat oltó méhek halálát is okozhatja.

A három vegyszer részleges korlátozása csak egy kis, de nagyon is szükséges lépés annak érdekében, hogy megmentsük az európai méheket. Így meg kell védenünk a korlátozást is azon agrovegyipari cégek támadásaitól, akik saját anyagi érdekeiket tartják szem előtt” – mondta Marco Contiero, a Greenpeace brüsszeli agrárkampányosa.

Az EFSA korábban a szükséges tudományos adatok hiányát állapította meg; a Greenpeace International ezért az év elején elvégzett kísérletében olyan kukoricanövények guttációs cseppjeit (7) vizsgálta, melyek vetőmagja az azóta uniós korlátozás alá eső tiametoxámmal (gyártója a Syngenta) vagy klotianidinnal (gyártója a Bayer) volt kezelve, csávázva. A kutatás megállapította, hogy a kukoricanövény által kiválasztott guttációs folyadékban az érintett rovarölő szerek a szántóföldi permetezésnél engedélyezett, sőt akár annál jelentősebb hatóanyag-koncentrációban is jelen lehetnek. Ezek a cseppek tehát a méhek számára jelentős mérgezési kockázatot jelentenek. Az ehhez hasonló mérgezési lehetőségek pillanatnyilag még alig vizsgált, a beporzókra leselkedő veszélyforrások.

Különösen fontos számunkra, hogy pont Magyarországon sikerült bemutatni ezen vegyszerek jelenlegi használatának veszélyeit, ahol a döntéshozók a méhgyilkos neonikotinoid rovarölők tilalmát az utolsó pillanatig ellenezték. Megállapítottuk, hogy az ilyen vegyszerekkel kezelt vetőmagokból kihajtott haszonnövények sarjadási cseppjei a méhek és más beporzók számára heteken át halálos dózisban tartalmaznak rovarölő szereket. Ez még egy faktorral növeli a neonikotinoidok méhekre kifejtett, eddig is elfogadhatatlan szintű kockázatait. Számunkra ez azt is jelenti, hogy a jelenleg életbe lépő korlátozás megalapozott, sőt annak további erősítése, kiterjesztése szükséges” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace Közép és Kelet Európai vegyi anyag szakértője.

További információ a Csepegő méreg című tanulmánnyal kapcsolatban:
Simon Gergely, vegyianyag-szakértő
mobil: 06 20 252 9212, e-mail:

További információ a Greenpeace méhek védelmével kapcsolatos tevékenységéről:
Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős
mobil: 06 20 469 69 09, e-mail:

(1) A Pesticides Action Network Europe, a ClientEarth, a Buglife és a SumOfUs

(2) A T-451/13, 14 August 2013 és a T-429/13, 19 August 2013 hivatkozási számú ügyek.

(3) Az Európai Bizottság döntése az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin használatának korlátozásáról (Regulation EU No 485/2013).

(4) Az EFSA tudományos értékelése imidakloprid, tiametoxám és klotianidin anyagokról: imidakloprid: www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3068.htm

tiametoxám: www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3067.htm

klotianidin: www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3066.htm

(5) 15 uniós tagállam támogatta a korlátozást, nyolc tagállam szavazott ellene és négy tartózkodott: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-379_en.htm

(6) „Csepegő méreg: tanulmány a kukorica guttációs folyadékában megtalálható neonikotinoid rovarirtó szerekről”, Greenpeace Kutatási Laboratórium, 2013. december - letölthető angol nyelven: http://www.greenpeace.org/international/en/publications/Campaign-reports/Agriculture/Dripping-Poison/
letölthető magyar nyelven 2013. december 16-án 20 órától: greenpeace.hu/publikaciok

(7) A guttáció (cseppkiválasztás) során a növények levelein található nyílásokon keresztül folyadékcseppek választódnak ki.