Súlyos mérgeket talált a Greenpeace a Vértesi Környezetgazdálkodási Zrt. telephelye melletti patakban

Súlyos szennyezést mutatott ki a Greenpeace friss mérése a Vértesi Környezetgazdálkodási (VKG) Zrt. telephelye melletti Pénzes-patakban.  Helyi civilek közreműködésével történt mérések nyomán korábban is jelentek meg hírek arról  a sajtóban, hogy olaj ömlött ki a területre, ám a patak szennyezettsége eddig még nem volt bizonyított. Mindez megerősíti a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal áprilisi döntését, amelyben a helyi megfigyelőkutakban talált szennyezésre hivatkozva megtiltotta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek, hogy folytassa a hulladéktárolást és -feldolgozást, valamint az olajos és egyéb hulladékok telephelyre szállítását. A Greenpeace a környezetszennyezést bizonyító vizsgálati eredményeit eljuttatja a hatóságoknak és arra kérik őket, hogy a VKG Zrt. mind a meddőhányó, mind a Cica-homok tó környéki tevékenységét azonnal vizsgálják felül és gátolják meg a további természet- és környezet pusztítást.

Fotó: Greenpeace / Dörgő Zsuzsi

A Greenpeace-hez most a Magyar Hang munkatársaitól jutott el információ arról, hogy szennyezés juthatott a patakba. A szervezet 2026. április 1-jén helyszíni szemlét tartott , és beszámolójuk szerint a helyszínen a víz feltűnően olajos, kátrányszagú volt, a látható szennyezettséget a mérési eredmények is visszaigazolták. A patakban talált szennyező anyagok a szervezet közleménye szerint erősen átfedtek azzal a szennyezéssel, amit februárban mértek ki helyi civilek közreműködésével a területen. A Greenpeace is vett mintát a VKG Zrt. meddőhányójából a kerítésen túlt kifolyt anyagból, melyben szintén hasonló káros anyagok voltak kimutathatóak, amelyek közvetlenül érintkeztek a természettel. 

A Greenpeace közlése szerint számos vegyület mért koncentrációja jelentősen meghaladta a határértékeket (1), illetve sok anyagból, melyre nincs egyáltalán határérték, jelentős koncentrációt mértek. A nyilvánvaló olajos szennyezést visszaigazolták a mért eredmények (2): az illékony kőolaj szénhidrogén magas szintje mellett szintén kiemelkedően magas, a határérétket harmincszorosan meghaladó volt egy patakvízminta naftalin szennyezettsége, amely vízi környezetre nagyon mérgező. Egy víz- és a hozzátartozó üledékminta rákkeltő benzolt tartalmazott magasabb, a határértéket sokszorosan meghaladó koncentrációban. A fémek közül a patak vizében kiemelten mérgező arzén, bór, cink, ólom, nikkel volt határérték felett, illetve az egyik mintában olyan jelentős alumínium koncentráció találtak, ami garantáltan kockázatot jelent a környezetre (3).

A helyi civilek régóta küzdenek a VKG Zrt. Pusztavám-Oroszlány térségében végzett tevékenysége ellen. Több tüntetéssel, méréssel, jogi és számos egyéb lépéssel próbálták a Cica-homok rekultivációjának csúfolt felszámolása és elszennyezése, valamint a Vértes értékes természeti környezetében folyó veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenysége ellen fellépni. A Greenpeace, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közösen adtak ki állásfoglalást „Cica-homok, az állatorvosi ló” címmel. Eszerint a bányarekultivációk és a “veszélyeshulladék higítás” engedélyezési gyakorlata rendszerszintű problémákat mutat, és a szervezetek sürgetik, hogy a hatóságok a jövőben ténylegesen vegyék figyelembe a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat. 

A Greenpeace a VKG Zrt. tevékenységét lehetővé tévő engedély felülvizsgálata miatt 2025. szeptemberében a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult. A zöldek azt kifogásolták, hogy a cég egy Natura 2000-es, védett területen “rekultivál” egy bányatelket, ám a használt fedőanyag veszélyes hulladékokat tartalmaz, ami a Greenpeace szerint súlyos kockázatot jelenthet, hiába rendelkezik erre engedéllyel a cég. Súlyos problémának ítélték azt is, hogy értékes vizes élőhely felszámolásával és védett, fokozottan védett fajok pusztításával járt a tevékenység. A Komárom- Esztergom Vármegyei Kormányhivatal április végén megtiltotta a hulladékfeldolgozást a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. telephelyén, miután ott olaj folyt ki egy tartály túlcsordulása miatt. 

A Greenpeace a környezetszennyezést bizonyító vizsgálati eredményeit eljuttatja a hatóságoknak és arra kérik őket, hogy a VKG Zrt. mind a meddőhányó, mind a Cica-homok tó környéki tevékenységét azonnal vizsgálják felül és gátolják meg a további természet- és környezet pusztítást. A cél, hogy a jövőben ne kerüljön semmilyen veszélyes hulladék vagy abból bármilyen a normál  szennyezettségi határérték felett káros anyagokat tartalmazó anyag a területre.

A zöldszervezet emlékeztet: hasonló, jogszerűségi aggályokat felvető gyakorlat zajlott  a VKG Zrt. is magban tudó cégcsoport részéről Almásfüzitőn is, ahol a Tatai Környezetvédelmi Zrt. a vörösiszap befedésére hivatkozva veszélyes hulladékok tömegét rakta le a Natura 2000 ökológiai hálózat részének számító Duna-part melletti területre.  Ebben az ügyben a Greenpeace 2011-ben az Európai Bizottsághoz is fordult, és az uniós kötelezettségszegési eljárás megindítását követően szigorításokat fogadtak el. 

A Greenpeace  mindeközben a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz bejelentést intézett, mert helyi lakosok arról tájékoztatták a szervezetet, hogy a március 18-i esti órákban elviselhetetlen bűz árasztotta el Almásfüzitő területét. A bűz forrása a helyi lakosok érzékelése szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tulajdonában lévő vörösiszap tározó lehetett. A Greenpeace arra kérte a kormányhivatalt, hogy segítsen tisztázni, hogy a területet elárasztó szagnak mi lehetett az oka, az veszélyes-e a településen élők egészségére, illetve hogy annak valóban köze lehet-e a vörösiszap tározóhoz és szabálytalanságok esetén azonnali hatállyal járjon el a szennyező ellen megakadályozandó a további esetleges károkozást.  

Kivonat a mérési jegyzőkönyvből a jelentősebb határérték feletti szennyezéseknél

Vértes 1: víz mintavételi pont a Pénzes patakból a VKG telephelye felett folyásirányban felette

Vértes 2-2/T: víz és üledék víz mintavételi pont a Pénzes patakból a VKG telephelye mellett

Vértes 3-3/T: víz és üledék víz mintavételi pont a Pénzes patakból a VKG telephelye mellett

Vértes 4/T: a VKG telephelye melletti meddőhányóból a kerítésen túlra folyt anyagból minta 

1: A patakban talált sok szennyezőre nincs felszíni vizes határérték, de mivel a Greenpeace feltételezi, hogy a felszín alatti vízből szivárog oda a szennyezés,  – mivel a felszínen az nem látszott – ezért a felszín alatti vizekre vonatkozó határértékekkel is összevetették az eredményeket. Kontrollmérésként az üzem felett is mintát vettek a vízből, ám a mért komponensekre ott nem volt szennyezettség kimutatható.

2: Az illékony kőolaj szénhidrogén (VPH C5-C12) koncentráció 332 mikrogramm/liter volt. Szintén kiemelkedően magas volt egy patak- és egy ott vett üledékminta naftalin szennyezettsége, mely szerves anyag lehetséges rákkeltő és mérgező vízi környezetben. Egy víz- és hozzátartozó üledékminta rákkeltő benzolt tartalmazott magasabb, a határértéket sokszorosan meghaladó koncentrációban.

3: Bár nincs felszíni vízre határérték alumíniumra, az ebben a mintában talált 12.8 mg/l közel hetvenszerese az ivóvíz hatrárértéknek, és nagyságrenddel meghaladja a halakra biztonságos koncentrációt.  Az arzén nagyon erősen mérgező és rákkeltő, a vízi élőlényekben felhalmozódva hosszú távon károsítja az egész ökoszisztémát. A bór magas koncentrációban szintén toxikus a növényekre. Az ólom felhalmozódó idegméreg, és a nikkel is toxikus a vízi szervezetekre.