- Rákkeltéssel gyanúsított glifozát gyomirtó szer volt az EU-s talajminták közel felében, köztük magyar mintákban is egy nemrég bemutatott kutatás szerint.
- A glifozát ilyen mértékű jelenléte a széllel szállított és a vizeinkbe jutó talajszemcsékben azt mutatja: sokkal nagyobb ezen szer kockázata, mint azt korábban gondoltuk.
- A talajokban mért koncentrációk több esetben elérték 2 mg/kg-ot is. Ez ijesztően magas szint: mérgező a giliszták, hasznos gombák és baktériumok, és más fontos talajlakó élőlények számára.
- A glifozát további engedélyezéséről várhatóan holnap, október 25-én döntenek az uniós tagállamok képviselői.
- A fentiek tükrében is a Greenpeace Magyarország felszólítja a magyar és európai döntéshozókat, hogy a Monsanto és más agrovegyipari óriások érdekei helyett az emberek egészségére szavazzanak.

Demonstráció a glifozát betiltásáért Olaszországban.
A holland Wageningeni Egyetem és az ugyanott működő RIKILT kutatóintézet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával (Joint Research Centre – JRC) együttműködve a napokban mutatta be azt a tanulmányt, miszerint
A minták 21%-a tartalmazott glifozátot, 42% AMPA-t, 18% pedig mindkettőt.
A glifozátot 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet rákkutatási ügynöksége) „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta, és azóta folyik a vita a szer uniós engedélyezéséről.
A kutatók 317 mintát vettek 11 országban: Dániában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Hollandiában, Franciaországban, Portugáliában, Németországban és Magyarországon is.
A mintákat különböző művelésű földeken vették: vizsgálták többek között gabonák, gyökérnövények, napraforgó, repce, zöldségek termőtalaját. A kutatók és a hatóságok általában csak a vizek növényvédő szerek általi szennyezettségét vizsgálják – ez a kutatás volt ez az egyik első átfogó európai talajvizsgálat.
A Wageningeni Egyetem kutatói szerint – tekintve a glifozátmaradványok komoly jelenlétét az európai talajmintákban – nem észszerű a glifozát újraengedélyezése. A glifozátnak és az AMPA-nak ugyanis káros hatásai lehetnek a talajok biodiverzitására, a vízi szervezetekre és az emberi egészségre.
A tanulmány modelleket állított fel arra, hogy a talaj vegyszermaradék-tartalma mennyiben szennyezheti a környezetet, azaz a szél és a víz eróziója mennyire szórhatja azt szét. Megállapították, hogy több olyan területen, ahol magas volt a mért koncentráció, ott az erózió mértéke is jelentős volt, ami akár kockázatot jelenthet az emberi egészségére is. Az emberek ugyanis belélegezhetik a szennyezett port; a szennyezett víz pedig felszívódhat bőrükön keresztül, illetve le is nyelhetik.
A kutatás bemutatta, hogy a glifozát sokkal tovább maradhat a talajban, mint azt a gyártók állítják. Azaz a rákkeltéssel gyanúsított glifozát jelentette károk sokkal jelentősebbek lehetnek, mint azt korábban becsültük. Ezért sem engedhető meg, hogy továbbra is az EU piacán maradjon ez a veszélyes gyomirtó szer.
Nézz utána annak, hogy mit eszel! Keresd az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, és válaszd a helyi, szezonális élelmiszereket.
CselekszemKapcsolódó cikkek
-

Mit tanultunk David Attenborough filmjéből, Az óceán csodájából
Nincs is jobb érzés, mint David Attenborough nyugodt hangját hallani egy bevezetőben, amitől ráadásul szinte azonnal szenvedélyes környezetvédő üzemmódba kapcsolsz. Tudod, hogy egy érzelmekkel teli utazás vár rád, tele látványos…
-

Sarkvidéki mélytengeri expedíció: új fajok a mélyből
A Greenpeace történetében először egyedülálló mélytengeri expedíciót indított az Északi-sarkvidékre. Az expedíció során a világ vezető kutatói olyan mélytengeri ökoszisztémákat és területeket tártak fel, amelyek mindezidáig rejtve voltak az ember…
-

A mélytenger különleges világa évmilliókon át fennmaradt – de lehet, hogy Trumpot nem éli túl
Január 17-én jó hír érkezett a világ óceánjai számára: több mint hatvan ország ratifikálta az ENSZ Óceánvédelmi Egyezményét, amely végre hatályba is lépett. A történelemben először a kormányok tengeri védett…