A városi fák létfontosságúak: tisztítják a levegőt és javítják az egészségünket, közérzetünket.

Cselekszem

Nagyon sokat elárul a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. gondolkodásáról és értékrendjéről az a tény, hogy a Liget Budapest-projektet egyáltalán nevezték az „ingatlanfejlesztők Oscarjának” tartott MIPIM Awardsra. Még érdekesebb azonban az a tény, hogy az UNESCO világörökségi védelme alatt álló, budapesti kultúrtörténeti értékként számon tartott közpark (a világ első közparkja!) területén egy olyan programot kívánnak végrehajtani a projektgazdák, amelyet a „legjobb jövőbeli megaprojekt” kategóriába soroltak be a beruházás óriási volumene miatt.

A díj honlapján a projekt előzetes méltatásaként csupa olyan dolgot olvashatunk, amely a zöldterületi rehabilitációt, a közpark megújítását, a régi épületek renoválását helyezi az előtérbe. Egy közpark megújítása azonban a világnak egyetlen más szegletében sem „építészeti megaprojekt”.

Parkfelújítás vagy építészeti megaprojekt? Realista látványtervek innen: http://ligetlatvany.hu

A Városligetnek most olyan versenytársai voltak, mint

  • egy riói ipari kikötő kulturális átalakulása,
  • Japánban egy felhagyott amerikai támaszpont egyetemvárossá alakítása, és
  • egy Moszkva környéki autópálya-csomópont köré épülő kutatási-fejlesztési (K+F) városnegyed.

A Városliget különösen érzékeny, zöldterületi, örökségvédett területén sokkal szolidabb összegekből megvalósítható egy tényleg a park érdekeit előtérbe helyező beavatkozás, ahol a bontás és a forgalomcsillapítás emésztené fel a legnagyobb költségeket. Maga a parkosítás sokkal kevesebb pénzből megoldható.

A most már 250 milliárdnál tartó beruházásból a tervek szerint alig több mint 15 milliárd fordítódna parkosításra, pedig ez találkozna a budapestiek többségének igényével. A Mediánnal közösen elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatásunk is azt bizonyítja, hogy a budapesti lakosság több mint négyötöde új épületek építése nélkül szeretné megújítani a közparkot.

A Liget Budapest-projekt „mega” része ezzel szemben ténylegesen ingatlanfejlesztés: 230 milliárdnyi épület- és építményberuházás. Egy deklaráltan beépítésre nem szánt terület, egy közpark esetében ez érdekesen fals koncepciónak tűnik.

Amikor a Városliget Zrt. vezetése tehát azzal büszkélkedik, hogy a rengeteg társadalmi vitát kiváltó projektjük az egyetlen európai projekt volt a kategória négy döntőse között, az

mindent elárul arról, hogy Európában máshol hogyan gondolkodnak egy jelentős városi közparkról, és hogy a hazai döntéshozók ettől milyen távol állnak. Nem túl nagy dicsőség egyedüli európaiként szembemenni az autópályán.

Arról is jó látlelet ez a díj, hogy mit gondol az ingatlanszakma a városi zöldfelületekről, és hogy tényleg jó kezekben van-e a Városliget egy „ingatlanfejlesztő” zrt.-nél.

Forrás és további látványtervek: http://ligetlatvany.hu

Valljuk be: kétes dicsőség ez, különösen úgy, hogy a MIPIM Awardsnak vannak sokkal előremutatóbb kategóriái is, mint például a „legjobb újrahasznosított épület” vagy a „legjobb városregenerációs projekt”.

A Liget Budapest nem ezekben a kategóriákban indult. Ő a „megaprojekt” címre tört. Jó lenne, ha ezek tükrében mindenki megállna, és elgondolkodna egy pillanatra azon: mit keres egy „építészeti megaprojekt” egy fontos budapesti közparkban, és mennyiben szolgálja ez a városi fenntarthatóságot vagy a klímaváltozásra való felkészülést?

Cselekednél? Csatlakozz te is kiáltványunkhoz a városi fák és zöldfelületek védelméért! http://greenpeace.hu/zoldfelulet