Március közepén felkérés érkezett hozzánk a Magyar Nemzeti Banktól: a jegybank konzultációt kezdeményezett környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozó szervezetekkel, szakértőkkel arról, hogyan lehetne a koronavírus-járvány okozta válságból úgy helyreállítani a gazdaságot, hogy a kilábalás ökológiai értelemben is fenntartható legyen.
Míg jelenleg a COVID-19 járvány kezelése a legfőbb prioritás az egész világon, nem felejtkezhetünk el a klíma- és ökológiai válság kezeléséről, amelyek a vírus megfékezése után is velünk fognak maradni. Egyetértünk a jegybank céljaival, hiszen a veszélyhelyzet elmúltával úgy kell újraindítanunk a gazdaságunkat, hogy azzal ne csak a jelenlegi krízisből lábaljunk ki, de egyúttal egy, a természettel harmóniában létező, a válságoknak jóval ellenállóbb gazdaság és társadalom jövőjének alapjait is letegyük.
Ha nem így teszünk, hanem ragaszkodunk az eddigi, a magas szén-dioxid-kibocsátást eredményező gazdaságpolitikához, azzal csak a klíma-, ökológiai és gazdasági válság további elmélyülését garantáljuk, amely egyre gyakoribb és egyre súlyosabb krízishelyzeteket fog kitermelni magából.
Ezért az alábbi elvek követését javasoltuk az MNB, illetve minden más döntéshozó számára:
Klíma- és ökoszisztémavédelem: A gazdasági ösztönzők nem gyengíthetik a már létező környezeti szabályozást, a támogatásokat zöld feltételekhez kell kötni. Legyen cél a karbonsemlegesség, igazítsák a feltételeket a Párizsi Megállapodáshoz. Azok a szektorok pedig, amelyek léte nem egyeztethető össze a kibocsátáscsökkentési célokkal, mint amilyen például a fosszilisenergia-szektor, ne kaphassanak állami támogatást.
Transzparencia: Az ösztönzőprogramoknak egyértelmű és számonkérhető követelményeket kell támasztaniuk a szektorokkal, cégekkel szemben, de eközben arra is figyelni kell, hogy a támogatásokról szóló információk elérhetőek legyenek az adófizetők számára is. Teljes átláthatóságot kell biztosítani, hiszen jogunk van tudni, hogy a közpénzekből mely szektorok és cégek részesülnek, milyen feltételekkel vehetnek részt a programban, és hogy mindettől milyen környezeti eredményeket várhatunk.
Infrastruktúra: Értelemszerűen az infrastruktúra fejlesztésére is lehetőséget kínál a járvány, ezen a téren azon területekre kell összpontosítani a beruházásokat, amelyek növelik a válságokkal szembeni ellenállképességet és az ökológiai fenntarthatóságot.
Társadalmi egyenlőtlenség csökkentése: Az ösztönző programok kialakításánál arra is figyelni kell, hogy csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket. Magyarországon már most is kifejezetten magasak a jövedelmi különbségek, a járvány miatt leginkább érintett közösségeket, szektorokat (egészségügy, szolgáltatások, kkv-k stb.) helyezzék a gazdasági ösztönző eszközök fókuszába. A teremtett új munkahelyek legyenek zöld, fenntartható gazdaság alapelvei mentén kialakított munkahelyek.
Cégek támogatása részleges vagy teljes államosítás esetén: Nem szabad újra elkövetni a 2008-as válság során elkövetett hibákat. A közpénzből nyújtott gazdasági segítségnek az emberek jólétét és a környezet megóvását kell szolgálnia, nem pedig a cégek profitját. Ezért a támogatott cégek készítsenek fenntartható üzleti tervet, karbonsemlegességi célkitűzéssel, a párizsi 1,5 fokos céllal összhangban.
Nem ártani elv (Primum nil nocere) alkalmazása: A zöld gazdasági ösztönzők pozitív hatásait sajnos könnyen ki tudják oltani a nem-zöld intézkedések. Ezért minden beavatkozásban, amelyeknél esetleg nehezebben lehet csak körvonalazni az intézkedés környezeti hatásait, törekedni kell a primum nil nocere (nem ártani) elv érvényesítésére.
Mivel a világjárvány rávilágított arra, hogy a globális ellátási láncoktól és mindössze néhány kiemelt ipari szektortól való függőség mennyire sebezhetővé teszi hazánkat, ezért az alapelvek megfogalmazása mellett részletesebb javaslatokat is tettünk gazdasági beavatkozásokra, átalakításokra, az alábbi három, szerintünk legfontosabb területen.
Energiahatékonyság: Kiemelten fontos a hazai épületállomány, abból is különösen az 1946-1980 között épült lakóingatlanok energetikai mélyfelújítása. Egy átfogó épületenergetikai program a különböző környezeti és társadalmi előnyök mellett gazdasági haszonnal is járna. A program gyorsan teremthet sok munkahelyet az építőiparban.
Hazai élelmiszertermelés és -ellátás átalakítása: A rövid ellátási láncokat az élelmiszertermelésben és -ellátásban is meg lehet valósítani: a lakosságot minél nagyobb arányban hazai, helyben termelt, rövid élelmezési láncban eljuttatott, egészséges élelmiszerrel kell ellátni. Önellátóvá válásunk, élelmiszerfüggetlenségünk rövid időn belül megvalósítható úgy, hogy közben pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai lesznek.
Alternatív, közösségi és e-közlekedés: A válság idejében terjedő tiszta közlekedési módok további használatát gazdasági ösztönzőkkel kell segíteni és lehetővé kell tenni, hogy ezekkel hosszú távon is megőrizhető legyen a tisztább, egészségesebb levegő: közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése és az elektromos járműgyártás fejlesztése.
Az MNB részére megküldött levelünk elérhető itt: https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2020/05/3781bed8-greenpeace-magyarország-mnb-javaslatok-2020.pdf
A Greenpeace bővebb gazdasági javaslatcsomagja elérhető itt: https://hu.greenpeace.org/legyen-a-valsag-esely/a-greenpeace-reszletes-javaslatcsomagja/
A járvány utáni újjáépítéssel a klíma- és ökológiai válságra is megoldást kell találnunk – követeljünk együtt zöldebb, igazságosabb, egészségesebb Magyarországot!