Győzelmet aratott az ökológiai gazdálkodás és a bátor kiállás

A magyar állam valótlan vádak alapján öt éve pert indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ (röviden Kishantos) és a Kishantost támogató Greenpeace Magyarország ellen. 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a két szervezettel.  A négy évig halasztott perben most végre megszületett az első fokú ítélet: megalapozatlan volt az állam keresete, a bíróság elutasította azt. A 2013-ban egy tollvonással kisemmizett, egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító Kishantosnak végre igazságot szolgáltattak. 

Greenpeace-aktivisták 2014. májusi demonstrációja Kishantoson, az „új bérlők” törvénytelen tevékenységei miatt.
Fotó: © Greenpeace

Az elmúlt hét évben folyamatosan zajlottak, zajlanak a perek, amelyeket Kishantos indított a jogtalanul elvett földek visszaszerzése érdekében, a Greenpeace Magyarország segítségével. Ez alatt az idő alatt összesen 17 per indult az ökológiai mintagazdaság ügyében. Megszámlálhatatlan tárgyaláson küzdöttünk nemcsak Kishantos, hanem az összes magyar gazda érdekében azért, hogy a tisztességtelen, alapvető jogszabályokat semmibe vevő pályázati rendszert, annak szándékosan átláthatatlanná tett elbírálását, a jogorvoslat minden lehetőségét kizáró pályázati döntéseket megsemmisíttessük az egyetlen lehetséges úton, a független magyar bíróságok ítéleteivel.

Hét év kellett ahhoz, hogy a bíróság végre igazságot szolgáltasson Kishantosnak. A Magyar Államnak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen indított kártérítés megfizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság mint első fokú bíróság kimondta: 

Az I. rendű alperes [Kishantos] […] a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”;

„Alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság, mely az Alapvető Jogok Biztosa és A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes […] jelentése szerint is a […] Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint […]  [a] Nemzeti Vidék Stratégia alapján az elmúlt évtizedekben a biogazdálkodás eredményeként létrejött olyan környezeti érték, amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.”

A Greenpeace Magyarország esetében pedig:

„Azt állapította meg, hogy a perben nem került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes [Greenpeace] jogellenes, felróható károkozó magatartást fejtett volna ki. Az került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes a Gyülekezési tv. szerinti jogával élt.” 

Sokan voltunk, akik az évek során rengeteg időt, pénzt és hatalmas energiákat fektettünk az igazságért vívott küzdelembe. Főleg a kishantosi ökogazdaságot valaha oly sikerrel működtető szakemberektől követelt ez tragikusan nagy áldozatot. Bolye Ferenc – az országban egyedülálló tudással rendelkező ökogazda, aki megálmodta és megvalósította a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot – belehalt abba, hogy végig kellett néznie 22 éve szeretve gondozott földjeik tönkretételét. Meghalt földjeivel együtt, amelyben az új bérlők megölték az életet a gyomirtókkal, rovarölőkkel, vegyszerekkel.

Ács Sándorné Éva, az ökogazdaság másik vezetője azóta egyedül képviseli – a valaha Európában is egyedülálló értéket képviselő – központ ügyeit emberfeletti energiával, akaraterővel.

Bolye Ferenc és Ács Sándorné Éva

Bár hetedik éve zajlott már a kishantosi ökogazdaság drámája, az állam továbbra sem akart engedni: nem volt elég, hogy 2013-ban kisemmizte az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító  a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot, most a kegyelemdöfést készült megadni. A mostani, már ötödik éve zajló per tárgya az volt, hogy az állam 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal, és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal. Az ökológiai mintagazdaság növényeinek elpusztítását biztosító B5 Globál Monitoring Kft. nevű vagyonvédő cég 9 milliós költségét, és a nyertes pályázók által be nem fizetett bérleti díjat követelték rajtuk.

2014. április 12-én történt az a barbár pusztítás, melynek során a folyamatban lévő birtokvédelmi perek ellenére az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, 117 millió értékű növényállományt. A Greenpeace aktivistái és magánemberek csendes, békés jelenlétükkel fejezték ki tiltakozásukat a helyszínen.

Kép a perben tárgyalt 2014. áprilisi demontrációról.
Fotó: © Greenpeace. További fotók ezen a linken .

Az NFA az általa szervezett öncélú pusztításhoz privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat törvénytelenül lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.

Most végre megszületett az első fokú bíróság döntése, mely teljesen megalapozatlannak találta az állam vádjait. A 22 oldalas, Kishantos minden lépését elemző részletes indoklással a bíróság elutasította az állam keresetét; és az államot mint felperest kötelezte arra, hogy mindkét szervezet részére fizesse meg a perköltséget 15 napon belül.

Mind Kishantos, mind a Greenpeace Magyarország örömmel üdvözölte a bíróság döntését, amely újra reményt ad és megerősít minket abban, hogy bízhatunk a törvényeinket érvényesítő független bíróságokban.

A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért. Az erről szóló idővonalunkat lásd itt

Dr. Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.