A hivatalosan elfogadott egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelvek sem a fenntarthatóságot, sem az egészségünk megőrzését nem segítik a kutatók szerint. Pedig az élelmezésnek órási szerepe lenne mindkét területen. Jelenleg a kép tragikus: az élelmiszer előállításából származik a klímaválságot okozó üvegházhatású gázok több mint egynegyede, és a helytelen étkezés a felelős több millió ember korai haláláért.
Egy brit kutatócsoport nemrégiben elkészítette az eddigi legátfogóbb értékelést, amelyben az egyes országok táplálkozási irányelveit vizsgálta. Az összes elérhető nemzeti irányelvet, összesen 85 ország – köztük hazánk – étrendi ajánlásait vizsgálták meg. Az eredmény sokkoló: az egészséges étrendre vonatkozó irányelvek egyértelműen károsak az emberi egészségre és a környezetünkre egyaránt. A kormányok ezen a téren egyértelműen kudarcot vallottak.
A tanulmány azt is megállapította, hogy az emberek majdnem minden vizsgált országban több vörös húst és feldolgozott hústerméket fogyasztanak, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl. Gyümölcsökből, zöldségekből, babból, dióból és teljes kiőrlésű gabonából viszont keveset esznek, és csak néhány ország volt ebben a tekintetben kivétel.
A legszomorúbb az, hogy a 85 országból csupán kettő volt, Indonézia és Sierra-Leone, amely az étrendi ajánlásait összehangba hozta az egészségügyi, klímavédelmi, és szennyezéscsökkentésre vonatkozó céljaival.
Milyen lenne a fenntartható és egészséges étrend?
A vizsgálat során elővették és kiértékelték az Egészséges bolygó étrendet is, amit tavaly tett közzé a világ egyik legrégebbi és legismertebb orvostudományi lapja, a The Lancet. Az ajánlásban az áll, hogy a fejlett országokban radikálisan, mintegy háromnegyedével csökkenteni kellene a vörös hús fogyasztást. Ha ezt az étrendet betartanák, akkor az segítene fedezni az emberiség táplálékszükségletét, és jelentősen csökkenne az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint az étkezéssel összefüggő korai halálozások és betegségek, pl. szívbetegségek, stroke, rákos megbetegedések és cukorbetegség előfordulása. Mindez például csak az Amerikai Egyesült Államokban 74%-os emissziócsökkenést és 585 000 megmentett emberi életet jelentene.
„Az országok meglepően gyengék a megfelelő táplálkozási iránymutatások kidolgozásában és elfogadtatásában, és nem nagyon segítik az állampolgáraikat a helyes étrend kialakításában.” – mondta Marco Springmann, az Oxfordi Egyetemen végzett kutatás vezetője. „Nagyon megdöbbentő volt ezzel szembesülni.”
„A legtöbb kormány óvakodik attól, hogy világos javaslatokat tegyen a hús- és tejtermékfogyasztás visszafogására, annak ellenére, hogy ezeknek az előállítása rendkívül sok üvegházhatásúgáz-kibocsátással, és nagyon sok erőforrás felhasználásával jár.” – mondta.
„Mivel egyre több bizonyítékunk van arra, hogy a táplálkozási szokásaink óriási hatással vannak a környezetünkre, alapvető lenne, hogy a jelenleg érvényben lévő hivatalos étrendi iránymutatásokat összehangba hozzák ezzel a tudással.”
A kormányok szerepe abban a tekintetben is jelentős, hogy a közétkeztetés miatt nagy élelmiszer-felvásárlók, ezáltal pedig maguk is közvetlenül befolyásolhatják az emberek étkezési szokásait. Az Egyesült Királyságban pl. évente milliárdos nagyságrendű a közétkeztetésben kiadott adagok száma, beleértve az iskolákat, egyetemeket, kórházakat és idősotthonokat. Ezért is jelentős lépés az a 2020 év eleji vállalás, amely szerint Nagy-Britanniában 20%-kal csökkentik a közétkeztetésben felhasznált hús mennyiségét.
Mi lenne a megoldás?
A kutatók megoldásként azt javasolják a nemzeteknek, hogy készítsenek új étkezési javaslatokat a mai tudományos ismeretekkel összhangban, és ebbe építsék be a marhahúsra és a tejtermékekre vonatkozó szigorú korlátozásokat azokban az országokban, ahol ezeket túl nagy mennyiségben fogyasztják. Az iránymutatásban jó példákat is be kéne mutatniuk arra vonatkozóan, hogy mi számít egészségesnek és fenntarthatónak, beleértve a növényi alapú étrendeket is.
„Tudnunk kell azonban, hogy még a legjobb étrendi javaslat sem ér semmit, ha nincsenek mögötte komoly egészségfejlesztési programok.“ – mondta Springmann. „Kétségtelen, hogy ezek sokkal nagyobb befektetést igényelnek, mint magának az iránymutatásnak a kidolgozása. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy a kormányok sokkal szigorúbban szabályozzák országukban a teljes élelmezési rendszert, beleértve az élelmiszeripari vállalatokat is.“
Mi a helyzet itthon?
Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse szerint a felmérés alapján Magyarország is nagyon gyengén teljesített az étkezési ajánlásokat és a fogyasztási szokásokat tekintve. Ismert tény, hogy Európában a magyar emberek a leginkább túlsúlyosak. Ennek egyik fő oka a nem megfelelő táplálkozásunk. A kormány azonban a mai napig a nagyüzemi állattartást, és a vörös hús fogyasztást támogatja és népszerűsíti annak ellenére, hogy nagyon sok kutatás erősíti meg a túlzott hús- és tejtermékfogyasztás káros egészségügyi hatásait.
A közétkeztetés és kiemelten a gyermekétkeztetés különösen elkeserítő állapotban van Magyarországon. A gyerekek jó része egészségtelen ételeket kap az iskolákban, amelyek silány minőségű alapanyagokból készülnek. Nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt kapnak és abból is olyat, amely káros vegyszereket felhasználó ipari mezőgazdaságból származik. Ezek a termékek a kutatások alapján bizonyítottan károsítják a gyerekek egészségét és bizonyos növényvédőszer-maradványok még a szellemi képességeiket is ronthatják.
A kormány évekkel ezelőtt saját céljaként tűzte ki, hogy 2020-ra elérjük a 30%-os bio arányt a közétkeztetésben, ez ügyben azonban semmilyen rendszerszintű előrelépés nem történt eddig, csupán elszigetelt, a helyiek kezdeményezőkézségére, elhivatottságára és forrásaira épülő jó példák vannak az országban.
Mik a teendők Magyarországon?
Kiemelten fontos lenne, hogy a gyermekétkeztetésben ne a legolcsóbb és ebből adódóan a leggyengébb minőségű alapanyagokat kelljen választani, hanem az egészséges táplálékot biztosító ökotermékeket. Ezek megfelelő támogatásával, például egy célzott áfacsökkentéssel, biztosítható lenne, hogy így a gyerekek étkeztetése ne legyen drágább, mint jelenleg. Ehhez a vendéglátásban már bevezetett gyakorlatot kéne alkalmazni a közétkeztetésben, az éttermekben felszolgált ételek áfája ugyanis már most 5%-os.
A Greenpeace javaslata szerint: 27%-ról 5%-ra kellene csökkenteni az ökológiai gazdaságból származó termékek áfáját és ugyanígy a közétkeztetésben adott ételek áfáját is.
Ez nemcsak az egész ország egészségének, gyermekeink jövőjének egyik alapfeltétele, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős hatása lenne: az ökotermelés általános elterjedésével megóvhatnánk hazánk sokszínű élővilágát és nagy lépést tennénk a klímavédelemért.
Forrás: A cikk a The Guardian-ben jelent meg 2020 júliusában, magát a tanulmányt pedig a British Medical Journalban publikálták ugyanebben a hónapban.
Tegyük egészségesebbé az óvodai és iskolai közétkeztetést!