Az idei autómentes napnak különleges aktualitást ad az életünk minden területére begyűrűző energiaválság. Ugyan mindannyian láthatjuk, hogy ezt a válságot csak úgy lehet megoldani, ha gyorsan és nagymértékben csökkentjük az energiafogyasztást, Magyarországon mégis harmadával növekedett 2022-ben az előző évhez képest a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyisége. Ahhoz, hogy ez a tendencia megforduljon, radikális energiatakarékosságra van szükség az állam és a magánszemélyek részéről is. Bejegyzésünkben ahhoz szeretnénk tippeket adni, hogy ez hogyan valósítható meg a hétköznapokon is, nem csak a maihoz hasonló különleges alkalmakon.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

Az autómentes nap alkalmából a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára egy új akciót jelentett be: „ha egy utas csütörtökre bármilyen távra szóló helyközi MÁV-Start-, Volánbusz-, GYSEV-, MÁV-HÉV-jegyet vált, azzal egész nap, bármilyen hosszú távon, tetszőleges számban lehet utazni Magyarország területén a nap végéig”. Szép kezdeményezés, de az év többi napján sajnos kevés törekvést látunk arra, hogy a közösségi közlekedést mindenki számára megfizethetővé és elérhetővé tegyék. 

A közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit, akár a munkába jutást, akár egy orvos felkeresését, akár a nagybevásárlás lebonyolítását. Azért, hogy ez valóban mindenki számára elérhető legyen, a Greenpeace európai szinten sürgeti a klímajegyek bevezetését a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető. 

Ahogy arra a hét eleji akciónkban is felhívtuk a figyelmet, a közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez. Az olajra éhes közlekedési rendszerünk egyszerre növeli a klíma- és az energiaválságot, miközben hozzájárul az ukrajnai háború finanszírozásához is. Mikor változtassunk ezen, és kezdjük el radikálisan csökkenteni az energiaigényünket, ha nem most?

Fotó: Pápai Gergő / Greenpeace

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Ennek egy részét mindenképpen meg lehetne spórolni azzal, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. Ha pedig mindenképpen autóba kell ülni, akkor lehetne javítani az autók kihasználtságán is: jelenleg uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal. 

Ha pedig a városi közlekedésről van szó, értelemszerűen a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség (görkorcsolya, roller, e-robogó, segway stb.). Ezekkel nem csak az energiafelhasználást csökkenthetjük, hanem városaink levegőjének tisztasága is sokat javulna.

Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. Vannak már pozitív példák arra, hogy hogyan lehet elmozdulni a vasúti szállítás irányába. Ausztria például betiltotta a szemétszállítást 100 kilométernél hosszabb távon azokon az utakon, ahol a vasúti szállítás valódi alternatívát jelent. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg. 

Az autómentes nap csak egy napra szól, az autómentességnek viszont egész évben a szemünk előtt kell lebegnie. Csak ez jelenthet megoldást az energia- és a klímaválság leküzdésére, csak így érthető el, hogy elnyomó diktatúrák kevesebb profitra tegyenek szert az olajból. Zöld energiát, tiszta levegőt, élhető városokat!