Európa tizenkét vezető olaj- és gázipari vállalatát vizsgálja a Greenpeace legújabb jelentése, amely világosan bemutatja, hogy a Shell, a BP, a MOL és más, fosszilisekben érdekelt cégóriások zöld ígéreteik ellenére hogyan vezetik félre a közvéleményt. Az elemzésből kiderül, hogy ezek a vállalatok továbbra sem hajlandóak átállni megújuló energiaforrásokra, és enyhíteni éghajlatromboló hatásukat. Ehelyett újabb és újabb klímagyilkos beruházásokba invesztálnak – mindeközben pedig rekordnyereségeket tesznek zsebre.
Greenpeace-aktivisták a Shell londoni központja előtt egy óriásplakátot helyeztek ki, amelyen a olajvállalatot a klímaváltozás fokozásával vádolják.
Az olajtársaságok már régóta tisztában vannak az éghajlatváltozás tényével és veszélyeivel. Az éves vállalati jelentések mégis úgy néznek ki még mindig, mintha az éghajlati válság problémáját csak nemrég ismerték volna fel. A fosszilis energiahordozókon alapuló üzleti modelljük nagyobb mértékű átalakítását pedig rendszeresen a távoli jövőbe halasztják. A helyzet 2023 folyamán inkább romlott, mint javult. Az orosz gázszállítások leállása, valamint az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán jelentkező olaj- és gázellátási kockázatok mentén elővett érvek, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségvállalására vonatkoznak (ellátásbiztonság, pénzügyi stabilitás), valójában csak a megszokott üzletvitel felpörgetését leplezik. Ez nem más, mint nettó klímarombolás.
Az olajtársaságoknak kulcsszerepet kellene játszaniuk a klímaválság leküzdésében. Mára legalább szóban úgy tűnik, hogy a legtöbb vállalat elfogadta ezt a kihívást. A reklámjaikban, az üzleti jelentéseikben és a befektetői prezentációikban mindenhol szó esik a fenntarthatóságról, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról, az átállásról és a karbonsemlegesség eléréséről.
De hogyan néz ki ez a valóságban? Hogy ezt megtudjuk, a Greenpeace 12 európai olajtársaság beszámolóját vette közelebbről szemügyre. A „Piszkos Tizenkettő” című jelentés hat vezető, globálisan jelenlévő cég (a Shell, a TotalEnergies, a BP, az Equinor, az Eni és a Repsol) és hat európai jelentőségű olaj- és gázipari vállalat (az OMV, a PKN Orlen, a MOL, a Wintershall Dea, a Petrol Group és az Ina Croatia) 2022-es éves beszámolóját elemzi. Az adatokból jól látszik, hogy az említett nagyvállalatok tavalyi összesített energiatermelésének mindössze 0,3%-a származott megújuló energiából. (1)
A jelentésben vizsgált 12 vállalat 2022-es beruházásainak mindössze 7,3%-át költötték (6,57 milliárd euró) zöld energiára – a fennmaradó 92,7% (81,52 milliárd euró) továbbra is a fosszilis energiahordozókra és azok bővítésére irányult.
Mi a helyzet a MOL-lal?
MOL csoport esetében sem találtak a szerzők lényeges eltéréseket a többi 11 olajvállalathoz képest: az olaj- és gázszektorokból származó növekvő profit, és a fosszilisekbe áramló befektetések jellemezték a MOL-t is 2022-ben. Ezen felül, a jövőre vonatkozó kilátásokból sem látszik, hogy a MOL öles léptekkel haladna a fenntarthatóság irányába.
A cégcsoport nettó árbevétele 26,3 milliárd dollárt tett ki 2022-ben, ami 39%-kal több, mint 2021-ben, és 58%-kal több, mint a 2019-2021-es időszakban. Az üzemanyagokra vonatkozó szabályozás („ársapka”) ellenére a MOL növelte a profitját (EBITDA) 2022-ben, ami elérte a 4,6 milliárd dollárt (34%-os növekedés 2021-hez, és 80%-os növekedés 2019-2021-hez képest). A bevételeket és így a profitot is csaknem tisztán a fosszilis szektorban érte el a MOL, a nyereség döntően az olaj- és gázkitermelésből, illetve a finomítói üzletből származott (ami mellett még ott van az ugyancsak nyereséges üzemanyagkút-hálózat, és a petrolkémiai szektor is).
Ami a cég befektetéseit illeti, a MOL 2012 millió dollárt invesztált 2022-ben szinte kizárólag az olaj- és gázkitermelésre, a fosszilis alapanyagokat feldolgozó tevékenységeire és az üzemanyagkút-hálózatra. A befektetések mindössze 1,2%-át fordították a villamosenergia-szektorra. A 2012 millió dollárból 339 milliót a fenntarthatósági átalakítás célját szolgáló tőkebefektetések közé számolták el, az összeg jelentős része azonban a rijekai finomító fejlesztésére ment (aminek eredményeképpen az üzem olajtermék-kínálata fog szélesedni).
A MOL csoport 2030+, “Shape tomorrow” című, hosszú távú stratégiája szerint a cég továbbra is a fosszilis szektorra koncentrál, többek között az olaj- és gázkitermelés magas szinten tartásával. A MOL szerint az olaj- és gáztartalékok feltárását fel kell gyorsítani, hogy a termelés továbbra is biztosítható legyen, miközben arra vonatkozóan nem közöl dátumot, amikorra a feltárást befejezné, vagy legalább csökkentené a tevékenységét.
Zöldre festő olajtársaságok
Bár a jelentésben vizsgált 12 vállalat többsége nyilvánosan elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re karbonsemlegesek lesznek, ennek elérésére eddig egyikőjük sem dolgozott ki egyértelmű stratégiát. A BP, az Equinor, a Wintershall Dea és a TotalEnergies például 2022-ben az előző évhez képest csökkentette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy megújuló energiahordozókba történő beruházásait. A jelentés szerint a cégek túlnyomó többsége legalább 2030-ig fent kívánja tartani, sőt növeli szeretné olaj- és gázkitermelését.
A Greenpeace a fosszilis cégek szigorú szabályozását követeli, hogy ezek a vállalatok tevékenységükkel ne rombolhassák tovább a klímát. A szabályozásnak ki kell terjednie a valóban zöld infrastruktúrába történő beruházásokra. Ezen felül a kormányoknak meg kell alkotniuk egy kötelező érvényű ütemtervet az olaj és gáz fokozatos kivezetésére egész Európában kezdve olyan intézkedésekkel, mint a közlekedés átalakítása, mivel ez az ágazat felelős az EU olajfogyasztásának mintegy kétharmadáért.
A jelentést Dr. Steffen Bukold olajipari szakértő írta a Greenpeace CEE megbízásából, és ezen a linken érhető el.
Jegyzetek:
[1] A jelentéshez a következő 12 fosszilis energiahordozókban érdekelt vállalat nyereségét, bevételeit és befektetéseit elemeztük:
- Hat globálisan jelenlévő olajipari óriáscég: Shell, TotalEnergies, BP, Equinor, Eni, Repsol.
- Hat európai jelentőségű olaj- és gázvállalat: OMV, PKN Orlen, MOL, Wintershall Dea, Petrol Group, Ina Croatia.