A Mátrai Erőmű környezetvédelmi engedélye ügyében folyó perében úgy döntöttünk, hogy elállunk a keresettől. Ennek elsősorban az az oka, hogy a Greenpeace nem akar hatósági feladatokat, szerepeket ellátni. Az erőmű bezárása körüli jogi eljárás fontos tanulságokat és sikereket is hozott.

A klíma- és ökológiai válság tombolását látva világos, hogy a 2020-as években mihamarabb be kell zárni a fossziliseket égető erőműveket, és nem újabb és újabb engedélyeket kell adni nekik. Bár korábban azt ígérte a magyar kormány, hogy 2025 során, miután lejárnak az engedélyei, nyugdíjba küldik Magyarország utolsó működő szénerőművét, mégis 2029 végéig szerették volna meghosszabbítani az üzemidejét. Ezért országos hatókörű környezetvédelmi szervezetként részt  vettünk a környezetvédelmi engedélyezési eljárásában, és észrevételeket nyújtottunk be a hatóságnak.

A hatóságnak megküldött kritikánkban kitértünk arra, hogy nem indokolták kellőképpen, miért van szükség az erőmű további üzemeltetésére, ha korábban úgy látták, hogy 2025-ig bezárható az üzem. Ezen felül az is elfogadhatatlan volt számunkra, hogy az erőmű határértéken felül bocsáthasson ki higanyt a levegőbe. 

Mivel ezekre érdemi választ nem kaptunk, a Heves Vármegyei Kormányhivatal pedig engedélyt adott az erőműnek 2024. március 12-én, 2024 áprilisában keresetet nyújtottunk be a Miskolci Törvényszékre az erőmű környezetvédelmi engedélye ellen. Azért pereltük be a hatóságot, mert az erőmű nem csak arra kapott engedélyt, hogy az eredeti tervekkel szemben további négy évig, 2029-ig bocsáthassa ki a klímaválságot okozó szén-dioxidot, hanem azt is engedélyezték, hogy az erőmű a vonatkozó határértéken felül bocsáthasson ki higanyt a légkörbe.

A keresetben azt kértük, hogy a bíróság semmisítse meg az engedélyt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hatóság engedélyt adott az idegrendszert károsító higanynak a vonatkozó határértéken felüli kibocsátására, és hogy az eljárás során nem vizsgálták az összes lehetséges megoldást a kibocsátások csökkentésére.

A környezetvédelmi engedélyezés, illetve a bírósági eljárás során kiderült, hogy érdemi eredménye volt a részvételünknek és az észrevételeinknek:

  • Az eljárás során jeleztük a környezetvédelmi hatóságnak, hogy az erőmű már 2023 augusztusától megsértette a higanykibocsátásra vonatkozó határértéket, mivel a vonatkozó, módosított EU határérték akkor lépett életbe. A korábbi (2019-es) környezeti engedélyezési eljárás során az erőmű ugyan ismertette, hogy milyen eljárással tervezi a higanykibocsátást az új határérték alatt tartani, ez azonban nem történt meg.
  • A hatóság jelzésünk után vizsgálatot indított az ügyben, aminek eredményeképp elmarasztalta az erőművet, és 5 millió forintos bírságot szabott ki rá.
  • Mivel az erőmű jogszabályt sértett, ennek jogkövetkezményeként a hatóság, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, nem adhatta meg az erőműnek az engedélyt a kért 2029. december 31-ig, csak az engedély kiadásától számított 5 évre (azaz 2029. március 12-ig), azaz az eredeti tervekhez képest mintegy 9 hónappal rövidebb időre.

A bírósági eljárás során a Miskolci Törvényszék tárgyalást írt ki. A bíróság arra jutott, hogy nem jogi kérdésként (pl. az eljáró hatóság mulasztásaként) értékeli a keresetünkben foglaltakat, hanem szakértői bizonyítást rendelt el az ügyben.

A Greenpeace-nek így a bíróságon arról kéne lefolytatnia egy bizonyítási eljárást, hogy mi lett volna a hatóság dolga. Azaz, hogy hogyan kellett volna eljárnia, amikor az volt a kérdés, hogy az erőműnek milyen műszaki eljárást kellett volna választania, hogy teljesíthesse a kibocsátási előírásokat. Illetve, hogy ennek a megoldásnak a várható költségvonzata arányos-e azzal a várható kárral, ami akkor keletkezik, ha nem végzik el a beruházást.

Civil szervezetként azonban a Greenpeace sohasem kívánt hatósági szerepet játszani, és továbbra sem áll szándékában. Fontos leszögeznünk, hogy a környezethasználó kérelmének kellő alátámasztásra szorítása a hatóság feladata. Itt a közösségi erőforrásokat (ez esetben: tiszta levegő) igénybe venni szándékozó magánérdek (azaz: az erőmű kibocsátási szándéka) viszonyát kell vizsgálni. Elismerve, hogy a döntéskor még nem volt olyan jogszabályi előírás, ami pontosan előírta volna, hogy hogyan kell mérlegelnie a hatóságnak ilyen esetekben, erre minden lehetőség figyelembe vételével, a hatósági eljárási szakaszban kell sort keríteni. A bizonyítási eljárás bevállalása, illetve a kibocsátani szándékozó vállalkozásnak erre való rászorítása hatósági szerepkör. Az ügy elsősorban arra világít rá, hogy a hatóságokat kell képessé tenni a szükséges erőforrások és autonómia biztosításával.

Mindezeket, azaz az elért sikereket is figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy az ügyet nem folytatjuk tovább.  Ám van, ami nem változott: a klímaválság a tavaszi kánikulákkal, a sosem látott aszályokkal, az egyre növekvő hőmérsékleti rekordokkal és további időjárási szélsőségek sorával arra figyelmeztet minket, hogy messze nem elég, amit eddig tettünk. Nincs mire várni, minél gyorsabban kell csökkenteni a klímakárosító kibocsátásainkat. Ehhez a szénerőműveket mihamarabb be kell zárni, a továbbüzemeltetésük egyszerűen klímabűncselekménnyel ér fel.