Budapest, 2023.11.09. Rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) talált a Greenpeace a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban. A zöldszervezet október közepén vizsgálta a helyszínen a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap minőségét. A Greenpeace szerint az eredmények fényében teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása. Emellett követelik a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését is, mert ez az ország egyik fő ivóvíz bázisa.  

A Greenpeace szakértői 2023. október 12-én az alacsony vízálláskor előtűnő szennyezésből  vettek mintákat a már nem működő Gázgyár területe melletti Duna-parton a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet, a talajt, alacsony vízálláskor pedig a Dunát és a vízpart levegőjét. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – végrehajtsa a kötelezettségét.

A Greenpeace öt évvel első mérése után most egy még kiterjedtebb vizsgálattal mérte fel a szennyezettséget. A fém és egyes jellemző szerves anyagok vizsgálata mellett cianidokat és fenolokat is kerestek a területen. A 2023. őszi két talajból kiszivárgó víz és két vízparti iszapminta  vizsgálata az alábbi szennyezettségeket mutatta: 

  • Rákkeltő benzol: 19,4 µg/l a legmagasabb mért koncentráció a kicsorgó vízben, míg a talajvízre megadott határérték 1 µg. 
  • A polciklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok: teljes koncentrációjuk 130,42, illetve 517,93 µg volt literenként, ami több mint kétszázötvenszerese a talajvízre megengedett 2 µg/l-es határértéknek. Egyes PAH-ok esetében még jelentősebb volt a határérték-túllépés. Az acenaftén koncentrációja az egyik mintában 2160-szorosan, míg a másik mintában 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket. A kiemelten mérgező acenaftilén és fluorén PAH-ok esetén több százszoros volt a felszín alatti vizekre megadott határértékhez képest mért érték. Az egyik üledékminta is jelentős PAH- és naftalin szennyezettséget mutatott, az egyik mintában a határérték közel húszszorosát mutatták ki. 
  • Egészségkárosító naftalinok: mindkét vízmintában jelentősen meghaladta a naftalinoknál a felszín alatti vízre megadott  2 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett éves 2,4 µg/l értékeket a mért 167,62 µg/l-es, illetve 407.48  µg/l-es mért érték. A naftalin „valószínűleg emberi rákkeltő” besorolású. 
  • Rákkeltő arzén: az egyik talajvízből kifolyó mintában 51,8 µg/l míg a másikban 21,4, melyek ugyancsak többszörösen lépik túl a talajvízre megadott 10 µg/l-t és a felszíni vizekre megengedett 20 µg/l-t. Az egyik iszap mintában a cink koncentráció kismértékben haladta meg a talajokra megadott határértéket.
  • Idegrendszerre káros xilolok: mindkét kicsurgó vízmintában magasabb volt a mért érték, mint a talajvízre megadott 20 µg/l határérték: 81µg/l illetve 152 µg/l volt. Egyéb alkilbenzolok 20 µg/l helyett 52 µg/l, illetve 188 µg/l. Az egyik iszapmintában is határérték feletti xilol és egyéb alkilbenzol koncentrációt talált a Greenpeace vizsgálata. 
  • Az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket.

A Greenpeace öt éve is vizsgálódott a helyszínen, és felszólította a hatóságokat, hogy kezdődjön meg a teljes kármentesítés, és lépjenek fel a Dunába ömlő illegális szennyezés ellen. Az azóta eltelt időben azonban semmiféle előrelépést nem tapasztaltak, mert többször is elhalasztották a kármentesítés határidejét. Egy 2021-ben elfogadott kormányrendelet alapján a kármentesítés határideje 2022. december 31. (illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30.) lett volna. Ezt a határidőt az MVM Next kérésére ismét módosították 2024. december 31-re (egyes részterületek kármentesítésére 2026. április 30-ra). Ám a közelgő határidők ellenére sem történt semmi érdemi lépés a kármentesítés érdekében, így félő, hogy a sokszorosan módosított határidőt sem kívánja tartani az állami cég a Duna szennyezésének megszüntetése érdekében.

“A súlyos szennyezést bizonyító vizsgálati eredményekről értesítjük a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat és az illetékes minisztériumokat, továbbá kérjük ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. Tájékoztattuk a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace méréseinek összegzése itt olvasható.

1 A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékei közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel. 
2 A mintákat közvetlenül a Duna-parton a kilátszó mederből vették a Greenpeace munkatársai, nem akkreditáltan. Az 1-es minta vételének pontos koordinátái: 47 56’19.272N 19 06’06.597E. A 2-es minta vételének pontos koordinátái 47 56’17.761N 19 05’96.552E.
3 Az iszap minták szennyezettségét a Greenpeace talajokra, a talajból kis szivárgó víz szennyezettségét a talajvíz, illetve ahol meg van adva ott felszíni vizekre megadott határértékekkel vetette össze.
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900006.kvv
10/2010. (VIII. 18.) VM-rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000010.vm