Budapest, 2017. április 5. – A Fővárosi Közgyűlés ma úgy szavazta meg a parti mobilgát nyomvonalát a Római-parton, hogy a parti védmű tervei máig nem nyilvánosak. A parti mobilgát elpusztíthatja Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partját, és semmi sem bizonyítja, hogy biztonságosabb lenne egy Nánási úti–Királyok úti védműnél. A Greenpeace Magyarország továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy olyan megoldás szülessen a Római-part védelmére, mely egyaránt garantálja a lakosok és az ártéri erdő védelmét, és a döntésbe bevonja az állampolgárokat, valamint minden érintett szakma képviselőjét.

A Fővárosi Közgyűlés képviselői 19 igen, 2 nem, 4 tartózkodás mellett (7-en pedig nem szavaztak) ma azt a nyomvonalat szavazták meg, mely részlegesen elpusztíthatja a Római-part értékes ártéri erdejét. Nem bizonyított továbbá, hogy a parti védmű jobban meg tudná védeni az 55 000 lakost, mint egy Nánási úti–Királyok úti védmű.

A megszavazott mobilgát tervei nem ismertek, sőt még csak nem is véglegesek. Így például sem a költségvetésről, sem a tereprendezés terveiről nem áll rendelkezésre elegendő információ. Csupán a Nánási út–Királyok útja-nyomvonal megvalósíthatósági tanulmánya és a két nyomvonalat összehasonlító tanulmány [1] került nyilvánosságra. A Kortárs Építészeti Központ által szervezett hétfői vitaest során felmerült az is, hogy a tanulmány készítői nem is látták egyszerre a két tervet, csupán adatszolgáltatás alapján dolgoztak. [2]
A Duna-parti és a Nánási út–Királyok útjára tervezett mobilgát nyomvonalait összehasonlító tanulmány továbbá hiányos. Nem tér ki többek között az árvízi biztonság kérdésére, nem tartalmaz kockázatelemzést, nem hasonlítja össze a két nyomvonal esetében szükséges felkészülési időket árvíz esetén, és nem tartalmaz műszaki tervnek minősíthető munkarészt sem. Egy nyilvánosságra került elemző tanulmány szerint [3] az összehasonlító tanulmány alkalmatlan arra, hogy annak alapján lehessen dönteni az elsőrendű védvonal helyéről.

Az összehasonlító tanulmány végkövetkeztetésében kimondja, hogy műszakilag mindkét nyomvonal alkalmas a védmű kialakítására, de a parti védművet javasolja. Ezzel azonban sérti az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatát, [4] és figyelmen kívül hagyja az Európai Unió Vízkeretirányelvét, melyben az áll: amennyiben egy folyó állapotába való beavatkozás esetében műszakilag több alternatíva lehetséges, akkor mindig az ökológiailag kedvezőbb megoldást kell választani. [5] Ilyen formában a projekt nem lehetne jogosult uniós támogatásra sem.

A Római jövőjéről felelőtlen döntés született ma. A parti mobilgát elpusztíthatja Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partját, és nem bizonyított, hogy a lakókat jobban meg tudná védeni mint egy Nánási úti–Királyok úti gát. A Greenpeace Magyarország épp ezért tovább küzd: mindent megteszünk azért, hogy végül egy olyan árvízvédelmi megoldás szülessen, mely megfelel a műszaki, környezetvédelmi, természetvédelmi, urbanisztikai szempontoknak, és tiszteletben tartja az állampolgárok véleményét is” – nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace Magyarország zöldterület-kampányfelelőse.

Fotók a mai eseményekről:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157682232377525

Kérdések és válaszok:
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/170405_romaipart/kv/

Jegyzetek:
[1] A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről készült összehasonlító szakértői értékelés:
http://budapest.hu/Documents/%C3%96SSZEHASONL%C3%8DT%C3%93_SZAK%C3%89RT%C5%90I_%C3%89RT%C3%89KEL%C3%89S_Csillaghagyi-%C3%B6bl%C3%B6zet_%C3%A1rv%C3%ADzv%C3%A9delme_BME.pdf

[2] http://epiteszforum.hu/rossz-kerdesre-adott-jo-valasz-holnap-dol-el-a-romai-part-sorsa

[3] A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi kérdéseiről szóló 2017. márciusi „Összehasonlító szakértői értékelés” kritikája: http://fakaromain.hu/2017/04/04/483/

[4] ÓBVSZ 32§ (7): „A Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart árvízvédelmi töltéssel nem védett partszakaszán a partmenti fás ligeteket, galériaerdőket meg kell óvni. A partrendezés során előnyben kell részesíteni a partvédelem biológiai és kertészeti eszközökkel való megvalósítását.” http://obvsz.obuda.hu/wp-content/uploads/2016/01/OBVSZ_2015_december.pdf

[5] A hazánkra is kötelező EU-s vízeretirányelv kimondja: egy folyó ökológiai állapotát lerontó műszaki beavatkozás csak indokolt esetben, és jelentős társadalmi haszon esetén fogadható el, hangsúlyozva, hogy ha az elengedhetetlen beavatkozásra léteznek műszaki alternatívák, akkor azok közül az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevőt kell megvalósítani. A beterjesztett javaslat ezt nem teljesíti. http://www.euvki.hu/