Budapest, 2025.07.04. – Továbbra sem tisztázott, hogy az elmúlt évek egyik legsúlyosabb környezetszennyezési ügye, a gárdonyi olajkatasztrófa után a MOL teljes mértékben megtisztítja-e az általa elszennyezett területet. Helyi lakosok és a Greenpeace együtt pert indítottak, melyben megtámadták a kormányhivatal határozatát, ami jelentős, a normál határértéknél akár 342-szer nagyobb mennyiségben engedné a káros anyagok jelenlétét az elszennyezett területen.

© Dörgő Zsuzsi / Greenpeace

A Greenpeace és tizenkét magánszemély az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület segítségével bírósághoz fordult a Fejér Vármegyei Kormányhivatal júniusi döntése miatt, amely döntés értelmében elfogadták a MOL Nyrt. tényfeltárási záródokumentációját. Ez jelentős szennyezés meghagyását engedné a MOL-nak az érintett gárdonyi területen: kármentesítés után a talajban elérendő célértékek ugyanis helyenként 57-szer, de van, hogy 342-szer több veszélyes anyag jelenlétét engedik meg, mint ami jogszabály alapján már szennyezettnek számít. Bár a MOL esetleges későbbi, új kármentesítési célértékeket ígért, erre jelenleg nem kényszeríti őket határozat, így a perrel a lakosok és a Greenpeace azt szeretnék elérni, hogy a bíróság vizsgálja felül a Kormányhivatal döntésének jogszerűségét és lényegesen szigorúbb kármentesítési célokat határozzanak meg.1

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője kijelentette: “Célunk a helyi lakosokkal együtt elérni, hogy a MOL ne hagyhasson jelentős szennyezést a talajban. Ehelyett ígéreteikhez híven végezzenek teljes kármentesítést azután, hogy hagyták, hogy több százezer liter üzemanyag szivárogjon el a vezetékükből.”

A Greenpeace korábban azt is kifogásolta, hogy a MOL irreálisan sok ideig “kereste” a szivárgás helyét, miközben ömlött a talajba az üzemanyag. A zöldszervezet ezzel összefüggésben  júniusban nyílt levélben fogalmazta meg kérdéseit. A MOL válaszában továbbra is fenntartja, hogy csupán a vezeték újratöltésével volt lehetséges megtalálni a szivárgás helyét – ezt a módszert a Greenpeace által felkért nemzetközi olajipari szakértő határozottan vitatja. A MOL a levelében elismerte, hogy a szennyezés nagyobb hányada – 287 ezer liter a 487 ezerből –  a szivárgó cső újranyitása, a szivárgás keresésének időszaka alatt jutott ki a környezetbe Gárdonynál. A Greenpeace szakértője szerint a MOL által jelentett szennyezés esetében jelentős késedelem történt mind a szivárgás elhárításában, mind annak hivatalos jelentésében. Ez ellentétes a szokásos iparági gyakorlattal, valamint sértheti a hatályos magyar környezetvédelmi jogszabályokat is.

Mindezek a körülmények – a Greenpeace szerint – jogosan erősítik a bizalmatlanságot a MOL eljárásával szemben, és komoly kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a vállalat a jövőben mennyire kezelne felelősen egy hasonló környezeti incidenst.

A Greenpeace Magyarország elvárja a MOL-tól és a hatóságoktól: 

  • A helyiek azonnali kártalanítását, és tényekkel alátámasztott, hiteles, folyamatosan megújított felelősségvállalást az üzemeltető részéről az érintettek biztonságáért
  • Jelentősen szigorúbb kármentesítési célokat, a természeti károk helyreállítását
  • Teljes körű transzparenciát mind a szennyezéssel kapcsolatban, mind a vezetékek karbantartásával és a szennyezések megelőzésével kapcsolatos intézkedésekről 
  • A magyarországi olajrendszer teljeskörű és független vizsgálatát a termeléstől a vezetékeken át a finomítókig, a jövőbeli hasonló balesetek megelőzésének céljából

A helyi lakosok a következő indokokat hozták fel a per indítására:

Németh Zsófia
“Hihetetlen az az arrogancia, amit az állam és a MOL tanúsít a polgárok bizalmával, biztonságérzetével és emberi méltóságával szemben. Az én egészségem és létem számukra csupán kellemetlen körülmény, idegesítő vekengés.”

Forró Barbara
„Mi a családommal azért csatlakoztunk, mert édesanyám 20 éve életvitelszerűen ott lakik. A közvetlen közelében a katasztrófának. 
2024. nyarán ingatlaniroda segítségével szerettük volna eladni az ingatlant, hogy édesanyám 72 évesen apa halála után új életet kezdhessen egy számára hívogató új helyen. Októberben megtudtuk a katasztrófát. Anya azóta is ott él, az eladás immár lehetetlen, a kiadás is, ráadásul az eddigi kényelmes, szép, csendes napoknak vége! A szél súgása helyett a munkagépek dübörögnek, ahol eddig a vadállatokban gyönyörködtünk, most építési terület van. 
Az új élet máshogy zajlik, örökös aggodalommal a vízért, földért, levegőért és az egészségért… Vajon az elmúlt több hónapban mennyit károsodhatott egy idős szervezet testileg, lelkileg? És ez csak 1 fontos kérdés a sokból, amire a mai napig nem kaptunk választ!  Az ott élő emberek, állatok, növények élete visszafordíthatatlanul megváltozott. Az emberek „vagyoni helyzete” tönkrement. És ha pár eltökélt, elhivatott CIVIL nem állna az ügyünk mellé, még itt sem tartanánk…”

Hogenádler Tamás
„Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet egy súlyos problémára, amely családunk mindennapjait és jövőjét is veszélyezteti. Ingatlanunk környezetében jelentős olajszennyezés történt, amely nemcsak a föld minőségét rontotta le, de hosszú távon az ingatlan elértéktelenedéséhez és egészségügyi kockázatokhoz is vezethet. Négygyermekes családként élünk ezen a területen, és komoly aggodalommal tekintünk a jövőbe. Félünk attól, milyen hatásai lesznek a szennyezésnek gyermekeink egészségére – legyen szó légúti megbetegedésekről, bőrproblémákról, vagy akár súlyosabb, később jelentkező egészségkárosodásokról. Az ingatlan értékének csökkenése mellett tehát sokkal súlyosabb a kérdés: biztonságban tudhatjuk-e gyermekeinket? Várható-e bármilyen kármentesítési lépés, felelősségvállalás, vagy bármilyen támogatás a jövőre nézve. Tisztában vagyunk vele, hogy a környezetszennyezés országos, sőt globális probléma, de amikor az ember saját otthonában, saját gyermekeit féltve tapasztalja meg ennek hatásait, akkor ez már nem elvont kérdés, hanem közvetlen, sürgős intézkedést igénylő helyzet!”

Kósa Júlia Emília
„…mert nem akarok minden nap azon aggódni, hogy mekkora a rák kockázata rám és a családomra nézve, mikor a nyaralónkban töltjük a szabadságunkat. Mi lesz, ha nem lesz vizem, mert elapad vagy elszennyeződik a szeretett családi örökségem, a házam teljesen értéktelen, eladhatatlan a jövőben. 
A telket még kisgyermek koromban a szüleim és a nagyszüleim vették és együtt építették fel rá a házunkat. Emlékszem, gyerekként mennyit jártunk ki az építkezésre, a beton alapot locsolni, vagy a kertben és a ház körül segíteni a felnőtteknek. Az évek alatt rengeteg szép nyarat töltöttem el itt a családommal és később már a barátaimmal is. Nagyon szeretném ezt a 1,5 éves kisfiammal is megosztani.”

Borbás Edit
„A termőföldünkért! A megélhetésünkért!”

Saliga Enikő
„A házam és a kertem kb 100 méterre van a szivárgás gócpontjától, a bejelentett állandó lakóhelyem is ez. A Kormányhivatal döntésével a következő évtizedekben minden környékbeli ingatlan teljesen eladhatatlanná válik. Én életvitelszerűen és rövid távú kiadásra is használom a házat, az évtizedekre a környéken maradó egészségre ártalmas szennyezés jelentős kockázat a családom és a vendégeim számára is.
Ez az egyetlen ingatlanvagyonom, amelynek az értéke gyakorlatilag kinullázódott úgy, hogy én közben még több mint 15 évig fizetem a hitelt, amiből ezt a házat meg tudtam vásárolni. Ebben a régióban a hasonló típusú és állapotú ingatlanok értéke évente mintegy 10 százalékkal emelkedik. A környékbeli ingatlantulajdonosok ettől az értéknövekedéstől a kialakult helyzet miatt teljesen elesnek, ez jelentős anyagi hátrányt okoz számunkra.
Határozott véleményem, hogy mind a Kormányhivatalnak, mind a MOL-nak, mind pedig az önkormányzatnak sokkal felelősségteljesebben kellene eljárni ebben a helyzetben. Az, hogy a Kormányhivatal gyakorlatilag csak legyintett az itt élő emberek egészségére, valamint az, hogy a MOL a kártérítési igénnyel hozzá forduló lakókat és ingatlantulajdonosokat még csak válaszra sem méltatta, egy Erin Brockovich-típusú helyzetet idézett elő.”

Vitéz Ildikó
„25 éve vettem a telket építettem rá nyaralót, gyümölcsfákat ültettem, egész évben itt lakom. Lányom és az unokám is nagyon szeret idejárni nem szeretném hogy az unokám rákot kapjon évek múlva, vagy most olajos vízzel locsolt gyümölcsöt vagy zöldséget egyen. Azonkívül a házam, amibe nagyon sok pénzt öltem, teljesen elértéktelenedik”

1 A kármentesítés egymásra épülő, lépcsőzetes folyamatában a Fejér Vármegyei Kormányhivatal júniusban elfogadta a MOL Nyrt. tényfeltárási záródokumentációját, azaz azt a dokumentumot, mely bemutatja a szennyezést, annak mértékét, és hogy a cég milyen szintre vállalja a terület megtisztítását. A Kormányhivatal döntése azért kulcsfontosságú, mert ez határozza meg, hogy milyen célállapotot kell elérnie a műszaki beavatkozás eredményeképpen a MOL-nak. Hogy ezt hogyan akarja a MOL elérni, azt egy beavatkozási terv keretein belül kell bemutatnia, aminek az elkészítésére a Kormányhivatal szintén kötelezte a céget. Azonban sem a környék ingatlantulajdonosai és -használói, sem a Greenpeace Magyarország Egyesület nem elégedettek azzal az előírással, melyet a hatóság tett. Ezért a Greenpeace és 12 magánszemély bírósághoz fordult az EMLA Egyesület segítségével, és arra kéri a Veszprémi Törvényszéket, hogy vizsgálja felül a Kormányhivatal döntésének jogszerűségét.